Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-06 / 157. szám
2016. JÚLIUS 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 A korábban gyanús tevékenység akár hasznos is lehet Ókori római pénztől a muskétagolyóig Előttünk az asztalon sok egyéb tárgy között régi római pénz, fibula néven ismert törött ruhakapocs és középkori muskétagolyó hever, miközben Kovács Péterrel, a szolnoki Damjanich János Múzeum régészével beszélgetünk. A legidősebb és legfiatalabb tárgy között legalább ezer év a különbség, de egyben azonosak. Mindet az általában elítélően emlegetett fémke- resősök hozták be az intézménybe. Szathmáry István u]neplap@u] neplap.hu JÁSZKUNSÁG - A fémkeresőzésnek van valóban egy fosztogató, rabló oldala, aminek művelői vagy eladják az általuk talált régészeti korú tárgyakat, vagy az emberi gyűjtőhajlamnak hódolva, otthon gyűjtik őket - kezdi beszélgetésünket a régész. Amint megtudtuk, szerencsére az elmúlt néhány évben elkezdett átalakulni ez a „szakma” is, és megjelentek azok a jó szándékú, történelem- és helytörténet-kedvelő emberek, akiket inkább a környezetük, településük vagy szélesebb értelemben a magyar nemzet múltja érdekel. Ők már olyan keretek között szeretnének ténykedni, hogy kedvtelésük valóban hasznára váljon a történelemtudománynak, múltunk megismerésének - Ezek az emberek általában önkéntes alapon keresik meg a múzeumot, s azzal jelentkeznek nálunk, hogy nekik van fémkeresőjük, s ha szeretnének együttműködni a múzeummal, azt milyen keretek között tehetik meg - folytatja a históriát a régész. - Mi azt szoktuk nekik mondani, hogy jöjjenek ki velünk az ásatásra, s amíg mi dolgozunk, ők vizsgálják át a környéket. így tudjuk őket alkalmazni. - A fémkeresősök elsősorban a humuszban, a talaj felső rétegében rejlő fémtárgyakat keresik. Ezek a fémkeresők a talaj felső negyven, ötven centiméteres rétegének átvizsgálására alkalmasak, de függ a tárgy anyagától, méretétől is, hogy mit vesznek észre. Egy pénzérA fémkeresőzés engedélyhez kötött A fémkeresők használata a tavalyi év eleje óta engedélyhez kötött tevékenység. Fémkereső műszer használata - a hivatás gyakorlásé hoz jogsza bá ly ba n meghatározott módon szükséges használat kivételével - hatósági engedély alapján végezhető tevékenység. Fémkereső műszert bármilyen ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad használni. mét, ruhakapcsot mindenesetre már meg lehet velük találni. Péter elárulta, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy most már közel tucatnyi olyan lelkes amatőr segítőjük van, akik nem csak az ásatási területet, hanem annak környezetét is átkutatják, így sokkal nagyobb mennyiségű információt tudnak nyerni egy ásatáson, mint korábban.- Segítségükkel akár új is lelőhelyeket lehet felfedezni, amik így bekerülnek a régészeti adatbázisba, s innen kezdve védetté vannak nyilvánítva. így elkerülhetjük az olyan kellemetlenségeket, hogy valaki építeni akar valamit, s hirtelen belefut egy addig ismeretlen régészeti lelőhelybe. Összességében tehát a régészek ma már egyre inkább hasznosnak tekintik, ezt a korábban okkal gyanakvással kezelt foglalkozást, feltéve, ha annak valóban a tudomány szolgálata és nem a haszonszerzés a mozgatója. Persze óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy abban az esetben mi ösztönzi a fémke- resősöket, ha nem „saját zsebre” dolgozhatnak?- Azt a hasonlatot szoktuk erre használni, hogy ez olyan, mint a sporthorgászat, ahol nem igazán a hal húsáért, hanem pusztán a sportszerű időtöltésért horgásznak. Egyébként a törvény szerint az 1711-es esztendő az a határ, aminél idősebb tárgy számít régészeti leletnek. A szabályszerűen, vagyis a múzeummal együttműködve felkutatott nem régészeti tárgyakat fel szoktuk ajánlani a keresőknek. Ritka, vagy történeti becsű tárgy esetén pedig a múzeum élhet az elővásárlási jogával, de nagyon sok esetben ezek a lelkes amatőr kollégák önmaguk- tól ajánlják fel azokat a múzeum számára. Ott ugyanis restaurálják, bemutatják, s ennek dicsőségében megtalálója is osztozik az intézménnyel. A tárgy restaurálás utáni fotóját is megkapják, illetve bármikor ellenőrizhetik az állapotát a múzeumban - zárja a nem egyszer meglehetősen a törvényesség határ- mezsgyéjén mozgó időtöltésről szóló mondandóját a régész. №. iAíSí.w.v-,. -' ''-A'-. ’ A fémkeresősök gyakran a legváltozatosabb tárgyakat tudják napvilágra hozni - mutatja Kovács Péter mm Pozsony üzenete *9 Szathmáry István ujneplap@ujneplap.hu E zekben a napokban zajlott le a pozsonyi csata, történelmünknek az a sorsfordulója, amiről a közben eltelt bő ezeregyszáz esztendő alatt szinte semmi sem maradt meg a köztudatban. Kár, mert a 907-ik esztendő júliusának ötödik napján lezajlott összecsapás után akár írmagunk sem maradhatott volna a világon. A ránk támadó, az akkor magyar haderőhöz képest hatalmas túlerejű német sereg zászlaján ugyanis királyuk rendeletének tömör megfogalmazásaként az a mérsékelten jámbor óhaj állt, hogy „Irtassák ki a magyar”. A régi krónikákból ismert Csupasz hátsó fertállyal tudták életüket menteni. végkifejlet szerint ezt a hatalmas, közel százezres sereget végül az Árpád vezette magyar hadak úgy kiporolták, hogy csak kevesen tudtak közülük hazavergődni. Akkora volt a vereség, hogy királyuk még a trónszékét is itt felejtette, mások szó szerint csupasz hátsó fertállyal tudták puszta életüket a nagy futásban megmenteni. A csata, ami hosszú időre kijelölte nyugati határunkat, egyúttal tartós békét is hozott az országnak. Miért fontos ma ez nekünk? Mert még jelenleg is valami lelki, történelmi katasztrófaturizmusban járunk, holott inkább egy valós alapokon nyugvó nemzeti büszkeség ápolására lenne szükségünk. Még mindig úgy állunk, hogy bármelyik olvasottabb iskolás hallott a Lech mezei vereségről, a kalandozások csődjéről, vagy Muhiról, Mohácsról, de ehhez képest aránytalanul keveset tanult elődeink dicső tetteiről. Ezek után nem csoda, hogy nem tud választ adni még arra a kérdésre sem, hogy annyi eltűnt nép után mi mégis hogyan tudtunk megmaradni a Kárpát-medencében. Néhány dolgozót nem vettek át JÁSZKUNSÁG - Több dolgozót nem vett át a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság. Akik nem kaptak munkát, azok szomorúak, hogy elvesztették állásukat - mondta Dongó József. Ő az ügyvezetője a kecskeméti Filanptrop Kft.-nek, ez a cég látta el eddig a kémény- seprési szolgáltatást a megyében.- Több adminisztrátort nem vettek át, de voltak olyan kéményseprők, akik nem szakmunkások, azokat sem, ihletve néhány szakmunkás nem felelt meg a korábbinál szigorúbb egészségügyi vizsgálaton, természetesen őket sem alkalmazták. Tudomásom szerint velünk ellentétben kevesebb adminisztrátorral dolgoznak, és Kun- szentmártonból látják el például a jászárokszállási és a tiszafüredi területet is. Nekünk négy ki- rendeltségünk volt, ahol ügyet lehetett intézni. Mi úgy gondoljuk, a lakosság megelégedésére szolgáltattunk, és tovább tudtunk volna működni a megyében, de erre nem volt már lehetőségünk. Cégeknél egyébként mi látjuk el továbbra is a munkát - mondta a vezető.- A megyében harminchárom kéményseprővel látja el a katasztrófavédelem a sormunkákat és az időszakos ellenőrzéseket - közölte érdeklődésünkre Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Fő- igazgatóság helyettes szóvivője. - A szolgáltatás megyei központi irodáját Kunszentmártonban alakították ki, az ügyfélszolgálat személyesen, telefonon és interneten is elérhető. Jelenleg a lakosság kiértesítése zajlik, a sormunkák ütemezése megtörtént, ezeket július 18-án kezdjük. A kunszenti székhelyen három adminisztrációs munkatárs dolgozik a kéményseprő szakembereken kívül. A katasztrófavédelem legfontosabb célja, hogy a lakosság semmit ne érzékeljen a szolgáltatóváltásból. Fő szempont az is, hogy a lakosság biztonságát szolgáló munkák maradéktalanul megvalósuljanak. T. A. A központot Kunszenten alakították ki Lopásért elítélték, majd elment lopni JÁSZSÁG A Jászberényi Járási Ügyészség két fiatal férfit állított a bíróság elé lopás bűntette és lopás vétségének vádjával - tájékoztatta lapunkat Balázsné dr. Busku Terézia, a megyei főügyészség sajtószóvivője. A vádlottak június 26-án hajnalban Jászkiséren lopni indultak. Egyikük egy büfé vasrácsát lefeszítve bement a helyiségbe, ahonnan egy huszonhatezer forinttal teli pénzes kazettát tulajdonított el, illetve egy százezer forint értékű laptopot is magával vitt. Mindeközben társa az utcán figyelt. A fővádlottat még március 25-én ugyancsak lopás miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, de nem kellett sokat várni az újabb bűncselekmény elkövetésére. A tettest a Jászberényi Járásbíróság egy év és tíz hónap szabadság- vesztésre ítélte, egyben elrendelte a korábbi felfüggesztett büntetésének végrehajtását is. Bűnsegéd társára tíz hónap felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság, és elrendelte pártfogó felügyeletét. Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője fellebbezett, így az ügy a Szolnoki Törvényszéken fog folytatódni - tudtuk meg a sajtószóvivőtől. M. G. Megkérdeztük: ön szokott strandra járni a nyári hónapokban? i 1 Magyar Ágnes, Karcag:- Szeretünk fürdőbe járni, főleg, amikor kánikula van. A kisebbik lányommal ma is kimegyünk a karcagi fürdőbe, ahol csak az a baj, hogy nincs a nagyobb gyerekeknek kinti medencéje. Évente két-három alkalommal pedig családostól elmegyünk élményfürdőkbe, ahol van sok csúszda és több kinti, benti medence is. Nagy Csaba, Tiszajenő:- Nem sűrűn szoktam strandolni, bár szabad strandra járok a Tiszán. Van viszont horgászengedélyünk, s ha elmegyünk horgászni, közben is szoktunk fürödni, úszni a folyóban - persze, csak ahol szabad. Ritkán, de azért uszodába is elmegyek időnként. Ez nyári időszakban legalább négyszeri alkalmat jelent. Bretusné Kiséri Ildikó, Szolnok:- Igen, Cserkeszőlőre járok a gyógyvíz miatt. Csak évente egyszer megyek, de akkor körülbelül egy hetet töltök ott. Idén még nem voltam, de majd megyünk a családdal együtt. Ott szóltunk meg ilyenkor. Sokat úszom, amire a gerincproblémám miatt van szükség. Máshová nem is járok el strandolni. Tiszárovits Dalma, Jászberény:- Rendszeresen szoktam strandra látogatni, sőt pont a napokban vettem úszóbérletet, és reggelente járok az uszodába egy-egy óra hosz- szára. Ez természetesen nem váltja ki a nyári strandolást és pihenést, inkább a mindennapjaim része ez a rendszeres sportolás, mely nyáron persze még intenzívebben jelen van az életemben.
