Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-29 / 177. szám
4 KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE 2016. JÚLIUS 29., PÉNTEK Szépítik a köztereket KENDERESEN a közmunkaprogram keretében folyamatosan dolgoznak a közterületek szépítésén is. Képünkön Mészáros Jenő (balra) és Kocsmáros József, a Szent István úti sövény nyírását végzi. (de) Rangos díjat kap Kisújszállás KISÚJSZÁLLÁSA Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. a 2000 -tői 30 OOO-ig lakosú kategóriában a 2016. évi Települési Hild János-díjával Kisújszállást tünteti ki, elismerve a stratégiai településfejlesztésben hosszú időn át végzett munkásságát. A díj átadása az augusztus 24-26. között, a XXI. Országos Főépítészi Konferencia keretében, Kecskeméten lesz. (de) Ünnepre készülnek a mozgássérültek KENDERKA megyei mozgás- sérültek egyesületének Kende- resi Csoportja augusztus 6-án, a művelődési házban ünnepli fennállásának 25. évesjubileu- mát. Bodor Andrásné csoport- vezetőtől megtudtuk, a köszöntők utáni ünnepi műsorban fellép a csoport tagjaiból alakult Topogók tánccsoport is. (de) Csíkszentmártonban jártak KENDERES A város erdélyi testvértelepülése, Csíkszentmár- ton öregfiúk kispályás focibajnokságot rendezett a közelmúltban. A megmérettetésen a házigazdák és a kenderesi- ek mellett Tusnádfürdő, Móra- halom, a Csíkszeredái Magyar Konzulátus és Isaszeg csapata vett részt. A kenderesi csapat megnyerte a tornát, Ficzere Zoltán hat góllal a gólkirály címet is hazahozta. (de) KENDERE! Folyamatosan érik a paradicsom a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium két fóliájában, melyet a dolgozók és a gyakorlaton lévő diákok szednek le az iskolai konyha számára, valamint lakossági értékesítésre. Képünkön a felfuttatott paradicsomot Takács József technikai dolgozó és a gyakorlaton lévő diákok: Szári Fruzsina Gyöngyvirág. Hirkó Gina és Bencsik Henrietta gondozza. ШИМИМВИИИЗ>» Remélik, csak egyszeri esetről van szó Brutálisan végezte egy német juhász Kenderesen az utóbbi időben nem volt állatkínzásra példa. Legutóbb lassan tíz éve fordult elő, hogy a gyepmesteri telep kerítésére akasztottak fel kutyát és az erdőben egy fára. Most a szerkesztőségünkhöz eljuttatott fotó alapján egy németjuhász kutyával végeztek valakik brutális módon. Úgy tudjuk, az ügyben a rendőrség is nyomoz. A polgármesteri hivatalban Orosz Mihály aljegyzővel beszéltünk a helyzetről. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu KENDERES - Kenderesen és Bánhalmán ilyenre nem volt még példa, az ebet megtalálók feljelentést is tettek. A nyomozó- hatóság kérésére a polgármesteri hivatal segített elszállítani boncolásra az ebet Debrecenbe - mondja a szakember. Mint minden településen, így nálunk is időközönként, sokszor a kötelező veszettség elleni oltás közeledtével, megjelennek a kóbor ebek, melyek az utcákon közlekedőknél riadalmat okoznak. Ezeket a kutyákat lakossági jelzés alapján, a rendelkezésre álló befogóeszközökkel összegyűjtjük, hogy ne történjen baj. Idén nem volt kutyaha- rapásos baleset a településünkön, és a polgármesteri hivatalhoz állatkínzásról sem érkezett bejelentés. A mostani esetről a szerkesztőségünkhöz eljuttatott fotók alapján annyit tudunk, hogy egy ismeretlen, a jelekből ítélve, valamivel megfojtotta a fiatal német juhász szukát a Bocskai út elején. A kutyát az ott lakók ismerték, senkit nem bántott, szelíd volt, többször meg is etették. Az eset kapcsán az állatvédők mellett sokan felháborodtak, s abban bíznak, meglesz a tettes és megkapja a büntetését.- Amióta hallottam az esetről, a tacskó kiskutyámat éjszakára bezárom a verandára - mondja a főutca közelében lakó 92 éves Marika néni. Információnk szerint az állatvédők feljelentése alapján rendőrségi nyomozás is indult, ennek eredményéről még nem tudunk.- A büntető törvénykönyv szabályozza az állatkínzás büntetésének alapesetét - mondja Orosz Mihály, aki reméli, nem fordul elő hasonló eset a településen, ahol jelenleg folyik az ebösszeírás is. A hónap végéig összeírják az ebeket Augusztus 31-ig Kenderesen és Bánhalmán ebösszeírást végez az önkormányzat. Az ebösszeírás helyszíni ellenőrzéssel történik és a jegyző által kiadott megbízólevéllel rendelkező személyek végzik ezt a feladatot a városban. Az adatszolgáltatás mindenki számára kötelező, aki nem tart ebet. annak is. Az összeíráshoz szükség van a kutyák oltási könyvére is. Aki az adatszolgáltatásnak nem tesz eleget, illetve akinek kutyája nem volt az elmúlt egy évben veszettség ellen oltva, nincs chippel ellátva, bírságra számíthat. A középkor rejtelmeivel ismerkednek KISÚJSZÁLLÁS A középkorral ismerkednek a jövő héten az érdeklődő gyerekek az Országos Szalma- és Csuhéfonók Baráti Társasága Egyesület nyári kézműves táborában. Mint Szabó Katinka elnöktől megtudtuk, az egy hét alatt a gyerekek megvarrják saját középkori ruháikat, cipőiket, elkészítik hozzá a fegyverzetet, páncéljukat, sisakot is. Emellett buzogány, ördögpálca, kasztanyetta készítés is szerepel a programban, de megtanulnak lúd- tollal írni, fűznek gyöngymedált, karkötőt. Az írisztechnika megtanulása éppúgy része a programnak, mint a gyertyamártás. Artúr király legendájával ismerkednek, majd a játéké a főszerep. Lesz kakasviadal, karika elkapás, tanulnak középkori táncot és kemencében is sütnek. Ellátogatnak a Szabad Lovagok Rendjéhez, s esténként társasjáték parti is vár rájuk. Szombaton, a tábor zárásaként, a táborozok a Nagykun Klubban szüleiknek tartanak bemutatót az egy hét alatt tanultakból, így lesz lovagi torna, lovaggá és dámává avatás is. DE Pacsériakkal együtt ünnepeltek K1SÚJSZÁLLÁS/PACSÉR A kunsági város szerbiai testvérvárosa, Pacsér betelepülésének 230. évfordulóját ünnepelte a napokban, melyen dr. Ducza Lajos és Szepesi Jenő képviselők is részt vettek. 1680-1726-ig Pacsér teljesen kihalt volt, s a pacséri puszta a zombori határőrök tulajdonában volt. A zombori városi vezetőség támogatta azokat, akik le akartak telepedni. 1786-ban kb. ezer, Kisújszállásról érkezett ember telepedett itt le. Ennek az emlékére tartották most az ünnepséget, ahol a vendégeket a zsírban sült lángos- sal, mely a Nagykunság jellegzetes étke, fogadták. A halászléfőző verseny zsűrijében dr. Ducza Lajos is részt vett. A kisúji- ak megnézték a pacséri új fürdőt, a faluházban a helyi művészek kiállítását, s a felújítandó mozi épületét is. A rendezvény- téren részt vettek a gálaműsoron, majd a másnapi ünnepi istentiszteleten. DE A fájdalmasan fiatalon elhunyt Vajda Lajos különleges képességére hamar felfigyeltek a háborúban Hipnotizőrként gyógyította a sérült katonákat KISÚJSZÁLLÁS A Petőfi utca 30. szám alatt avatták fel az elmúlt héten Vajda Lajos, a híres hipnotizőr emléktábláját, melyet Pintér Attila szobrászművész készített. Itt Ari Géza, a Kisújszállási Városvédő és - Szépítő Egyesület tagja emlékezett a fiatal kisújszállási honvéd katonára.- A nagy háború alatt mintegy 200 ezer embert bocsátottak el a hadseregből az ún. „gránátsokk” miatt. 1921-ben 65 ezren részesültek ilyen okból rokkantsági nyugdíjban. Még nem ismerték fel a pánikbetegséget, a sokkot, nem voltak infúziók, kezdetleges volt a műtéti altatás. Ilyen, ma már szinte elképzelhetetlen körülmények között küzdött a kétezer besorozott kisúji baka, illetve önkéntes. Köztük volt Vajda Lajos, a különleges képességekkel rendelkező 22 éves honvéd is - mondta Ari Géza. Vajda Lajos 1892-ben született Vajda Sándor pályamester és Kanász Nagy Sarolta elsőszülött gyermekeként. Erdélyi német és alföldi magyar iskolákban tanult, jól beszélte a német nyelvet. Fiatalemberként jól fizetett irodai állásban dolgozott Budapesten. 1914-ben behívták katonának, sebesültszállító, vagyis szanitéc lett. Amikor a századparancsnoka felismerte, hogy szuggesztív ráhatásával segíteni tud egy aknatalálattól megsérült Vajda Lajos, a híres hipnotizőr emléktáblája előtt a családja áll bajtársán, magához hívatta, s attól kezdve új beosztást kapott, a sérülteket gyógyította. Módszere a következő volt: a katonákat egysoros vonalakba állította. A sor elején kezdte a hipnotizálást, két kézzel a beteg szeme előtt zongorázó kézmozdulatokkal. Az álomhoz hasonló, mesterségesen előidézett állapotban a sérültek is tudták végezni a kéz- és lábmozgást. Egy hétig délelőtt és délután is folytatták a gyakorlatokat, s azokat, akiket már gyó- gyultnak látott, kiléptette a sorból, s az alábbi intelmekkel egy hét szabadságra küldte:- Itt a névjegykártyám, 3-4 nap múlva otthonról írjatok egy levelet, hogy jól vagytok-e. Pénzt, ajándékot nem fogadok el, de egy levelet küldjétek, azt elvárom, ez legyen a fizetség, otthon érezzétek jól magatokat! így zajlott Vajda Lajos gyógyító munkája a háború végéig. Az idő múlásával a fiókjában egyre gyűltek a német és magyar nyelven írt hálálkodó levelek. Haláláig nagy becsben tartotta a kapott levélköte- get. Igen fiatalon, 35 éves korában halt meg. A háború okozta szenvedések, veszteségek sebei máig nehezen gyógyulnak. Véglegesen sohasem tűnnek el, a hősök, áldozatok emléke, így Vajda Lajosé is örökre megmarad - hangsúlyozta Ari Géza az emléktábla előtt. DE
