Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-01 / 153. szám
4 KISÚJSZÁLLÁS ÉS KÖRNYÉKE 2016. JÚLIUS 1., PÉNTEK HÍREK Díjjal ismerték el a munkáját GÖDÖLLŐ/KISÚJSZÁLLÁS A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azoknak a hazai és határon túli magyar polgár- mestereknek az elismerésére alapította a Polgármesteri Arany Pecsétgyűrű Díjat, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, és legalább egy teljes cikluson keresztül betöltötték tisztségüket. A díjat a Magyar Polgármesterek XI. Világ- találkozóján, június 24-én, Gödöllőn adta át Gémesi György elnök Kecze Istvánnak, Kisújszállás polgármesterének. Sikeres tanévet zárt a Móricz KISÚJSZÁLLÁS A kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium Arany János Általános Iskolai Tagintézménye tanévzáróján az év során kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók és a felkészülésüket segítő tanárok munkáját is elismerték. Tóth József főigazgató itt búcsúzott az iskola két nyugdíjba vonuló pedagógusától, Darvas András- nétól és Nagy Istvánnétól. Átadták az „Aranyos tanulóinkért” díjat is, melyet idén Csatáriné Kovács Mária és Milté- nyi Katalin kapott. Ötvenötén kértek a szünetben ebédet KISOJSZÁLL/ 5 A városban a nyári szünetben ötvenöt rászoruló gyermek igényelte a térítésmentes étkeztetést. Ők a szünidő minden munkanapján, a kétfogásos, meleg ebédet a Kisúj étteremben fogyaszthatják el személyesen augusztus 31-ig. Ha a gyermek betegség vagy távoliét miatt nem tud a helyszínen ebédelni, a szülő ételhordóban elviheti azt. Az étkezések alatt a tanulók felügyeletét az önkormányzat az egyházi iskolákkal közösen oldja meg. A gyerekektől rengeteg szeretetet kap KISÚJSZÁLLÁS A kisújszállási Posztós Erika július 15-től idén is önkéntes segítőként lesz ott a Bátor táborban.- Tavaly olvastam egy felhívást, miben önkénteseket kerestek a táborba. Megnéztem a videókat, képeket, elolvastam a honlapot és nagyon szimpatikus volt, így jelentkeztem. A tá-' bor krónikusan beteg gyerekek élményterápiás táboroztatásával foglalkozik. Az élményterápia bizonyítottan segít a gyermekek gyógyulásában. Nagyon sok program van számukra az íjászattól, a kézműves foglalkozáson át. Én a lovas területen ön„A lovak az örök szerelmet jelentik a számomra.” kénteskedem, hiszen mióta az eszem tudom, lovakkal foglalkozom. Ez éveken keresztül a fogathajtást jelentette versenyszerűen, most a lovaglás-díjlovaglás felé kacsingatok. A lovak az örök szerelmet jelentik a számomra, és rajtam keresztül már a családom számára is - mondta Erika, aki sokat tanult a lovas sporttól, felelősségvállalást, elkötelezettséget, kitartást. - A lovakkal való kapcsolat a szociális készségeket is nagyon jól fejleszti, egy mentsvárat jelentenek nekem is, bármikor megnyugtatnak. Mivel gyerekként a lovak nekem is sokat segítettek, úgy gondoltam, ha hozzájárulhatok ahhoz, hogy ez más gyerekeknek is segítsen, ott a helyem a táborban. A tábor gyermekeitől rengeteg szeretet kaptam, a cimborákkal az a célunk, hogy a gyerekeknek adjunk valamit a táborban, s azt hazavigyék, és tudják hasznosítani. D. E. Erika tavaly is nagyon élvezte a munkát a gyerekekkel Ahol a magyar korona is árokba borult Bánhalmánál A sóúton már nem Sok autós talán nem is tudja, amikor az egykori sóúton, Bánhalma határában elhalad a Kakat-híd közelében álló kőoszlop mellett, hogy az mit is ábrázol... Pedig a feljegyzések szerint ez hazánk egyik legrégebbi közlekedéstörténeti emléke - mondja Túri János hely- történeti kutató és Salángi Fe- rencné Erzsiké, aki Bánhalmán, a Kakat-aljában nőtt fel. Daróczi Erzsébet ujneplap@ujneplap.hu BÁNHALMA - A kőoszlop történetéről annyit tudunk, hogy az 1720-as évek végén a Kenderes és Bánhalma betelepítésével kapcsolatos viszályok kedvezőtlenül hatottak a sóúton közlekedők biztonságára. Amikor sikerült békét teremteni, a környező vidék népe hálából, közös erővel állíttatta ezt a díszes oszlopot 1736-ban a rajta lévő felirat szerint. Az oszlop alsó kőtáblájára domborművet helyeztek a híd és a rajta őrt álló katonák ábrázolásával - sorolja Túri János.- Bánhalmán át az Árpád-kortól folyamatosan szállították az erdélyi havasokban kitermelt beborult az árokba. Nagy volt a riadalom, a kocsis nagybajuszú Pozsgán Elek volt. Amikor felállították a kocsit a jeges pocsolyából kiderült, a korona nem sérült meg. A szekérkaraván a bánhalmi csárdánál éjszakára megpihent, s Kossuthék innen indultak másnap Debrecen felé - mondja a kutató. Erről a történetről még nem is hallott Salán- giné Erzsiké.- Nekünk, gyerekeknek, akik a Kakatalján éltünk, tiltott volt a Kákát, mert nagyon mély volt, erős sodrással. Három testvéremmel télen, nyáron is megcsaptuk néha. Volt egy csónakunk, édesanyámmal mentünk át szedret, fácántojást szedni a másik oldalra, aratás után mentek bengészni a felnőttek, s csónakkal hozták át a túlpartról a zsákokat. Télen szedtünk galagonyát, s a Kakat-alján - azaz a kert vége és a folyó közötti területen, a jószág is felnőtt. A csínytevések is megvoltak, előfordult, hogy elloptuk anyukám szitáját és azzal ebihalat fogtunk - idézi Erzsiké nevetve, aki még hallott arról is, hogy egy sziget is volt a bánhalmi részén, ahol még Attila sírját is kutatták. Salángi Ferencné sok fotót őriz a gyerekkori kakatos évekből sót. A szállítmányok szekéren érkeztek, a sótömbök egy részét átrakták helyi szekerekre és vitték tovább Pestre. Jelentős forgalmi akadály volt az ide folyó Tisza akkor még a Kákát számára, melyen vízimalmok is voltak. A krónikák szerint két irányba lehetett hasznosítani a vízi energiát, ha a Tisza áradt, egyik irányba forgott, ha a Kőrösök áradtak, visszafelé forgott a malomkerék. Mivel a sószállítás mellett a tizennyolcadik századtól postakocsi forgalom is volt itt, meg kellett oldani, hogy az ökrös szekerek, lovas kocsik is átjussanak. így készült az első bürühíd. Nádkévékből volt nagyon erősen összefonva, összekötve, gyakorlatilag egy úszóhíd volt, ami elbírta a szekereket. Mivel csak egy bizonyos határon belül tudott az áradásokra reagálni, utána szakadt, minden évben újra kellett csinálni. Utána készítettek először fa, később kő- hidakat - sorolja a kutató.- Bánhalmán a magyar korona is áthaladt, de nem minden kaland nélkül. 1849. január 4-én vagy 5-én, amikor a kormány menekült Debrecenbe, Kossuth Lajosék a sóúton érkeztek ide. A magyar koronát szállító szekér megcsúszott és a postakocsik járnak Többmillió forint értékű munkát végeztek el a táborok harminc éve alatt a lelkes önkéntesek Diákok, felnőttek együtt szépítették a várost KISÚJSZÁLLÁS Az országban egyedülállóan a Kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület szervezett eddig fennállása alatt harminc városszépítő tábort. Az elmúlt héten is Kecze Já- nosné volt a tábor vezetője. A jubileumi táborban negyvenhat diák és negyvenhat felnőtt, összesen 1 ezer 400 munkaórát dolgozott, melynek értéke 840 ezer forint. Az elvégzett munkák között volt korlát festése a strandfürdő területén, cserjézés a zsidó temetőben, sírgondozás a déli temetőben, a Szabadság téri iskola udvarának rendezése, virágültetés a város több pontján, a faelemek állagmegőrző kezelése a Bá- ránykútnál és a Pásztor Emlékhelynél. A csapat lefestett negyven kőkukát és kő virágtartót, a Néprajzi Kiállítóterem kerítését pedig átkente lenolajjal. Dolgoztak a Csegeji gödörnél, a sportpályán, a lőtéren, a Piculás Civilház udvarán és 6 ezer 700 darab műanyag kupakból képet készítettek. Ennek az előkészítését a közösségi szolgálatukat teljesítő diákokkal Fekete Istvánná, Kása Attila és Kecze lánosné végezte, harminc zsák műanyag kupakot válogattak át szín szerint, hogy a harmincadik tábor alkalmával elkészüljön egy kép, amit Mol- nárné Bucsi Ildikó a táborvezető ötlete alapján megtervezett, előkészített és Kecze Jánosné a férjével, mintegy kétszáz óra alatt elkészített. A képen vannak állatok, fák, virágok, templom és az alján „30. VÁROSSZÉPÍTŐ TÁBOR 2016.” Mint megtudtuk, a jubileumhoz kapcsolódva fotókiállítás készült az eddigi városszépítésről, s idén a nyugdíjas klub asszonyai a táborozó gyerekek bevonásával, hagyományőrző receptek alapján süteményeket készítettek a résztvevőknek. így az egy hét alatt sült kisperec, fonott perec, ablakos kalács, pogácsa, papucs, bodag, kelt pite, vékony pite, mazsolás kifli. A gyerekek számára nagy élmény volt három délután a strandolás a Ku- mánia Gyógy- és Strandfürdő- A kép 6 ezer 700 kupakból készült - mutatja Kecze Jánosné táborvezető ben, s a közös mozi látogatás a Vigadóban. Megemlékeztek a holokauszt kisújszállási áldozatairól is a volt zsidó templom épülete előtt. A tábor záró vacsorájára meghívták a korábbi tábor diákjait, a felnőtt segítőket és a támogatókat. Tatár Zoltán egyesületi elnök köszöntötte a résztvevőket, majd a harminc évet felölelő képek, videofelvételek - Tóth Tünde összeállítása - bizony előcsalogatott néhány könnycseppet a jelenlévők szeméből. Nagy Gy. Róza, aki mind a harminc táborban részt vett mesélt el a jelenlévőknek, itt-ott nevetésbe torkolló történeteket. A városért önzetlenül végzett sok-sok munkát Kecze István polgármester köszönte meg. D. E.
