Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-22 / 171. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 22., PÉNTEK Az új szolnoki egyetemi kar vezetői számítanak kollégáik és partnereik véleményére is Zavartalanul indult el a munka SZOLNOK/KECSKEMÉT Paliasz Athéné Egyetem néven jú­lius 1-jén megkezdte kö­zös tevékenységét a korábbi Kecskeméti és Szolnoki Fő­iskola. Az integráció előké­születeiről, az első hetek ta­pasztalatairól, a bekövetke­zett változásokról, valamint a jövőbeni feladatokról be­szélgettünk dr. Ailer Piroska ideiglenes intézményvezető­vel és a szolnoki Gazdálko­dási Kar megbízott dékánjá­val, dr. Lakatos Vilmossal. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu- A fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kérésére egy éve kezdtük meg a két intéz­mény együttműködésének előké­szítését - idézte fel az előzménye­ket dr. Ailer Piroska, aki emlékez­tet: a Kecskeméti Főiskolán koráb­ban három kar működött, melyek egy hasonló folyamat eredménye­ként jöttek létre, így volt tapaszta­lat az integráció terén. Mint aho­gyan abban is - folytatta hogy miként kapcsolhatók sikeresen össze eredendően eltérő profilú képzések és karok. Az újonnan létrehozott Pállasz Athéné Egye­tem a műszakitól az agráron és a gazdaságtudományon át a pe­dagógusképzési képzési területig széles választékot kínál jelenlegi és leendő hallgatóinak. Ennek ösz- szehangolásához jól jött a koráb­ban megszerzett „rutin”: rálátá­sunk arra, hogy az eddigi intéz­ményi rendszer mintegy tizenhat éven át miként működött, s ebbe hogyan lehet beleilleszteni a szol­noki Gazdálkodási Kart - fogal­mazott. A terv - melyet a szaktárca és Balog Zoltán miniszter úr is jóvá­hagyott - ennek szellemében ké­szült. Tavaly ősztől pedig az integ­rációs folyamat a felvázolt elkép­zelések megvalósításának szaka­szába lépett, mely a kecskemé­ti és szolnoki felsőoktatást össze­kötő új intézmény 2016. július 1-i „megszületésével” vált igazán kéz­zelfoghatóvá - tette hozzá dr. Ai­ler Piroska.- Nagyjából három hét közös mun­ka után hogyan összegezhetők az eddigi tapasztalatok?- A működés logikája leköve­ti a Kecskeméti Főiskola koráb­bi gyakorlatát. A karok meglehe­tősen nagy önállósággal rendel­keznek, pontosan azért, mert jel­legükben eléggé eltérnek egymás­tól. A dékánok a karok „gazdái”, akik nagyfokú autonómiát és tág mozgásteret élvezve irányíthat­ják, fejleszthetik a gondjaikra bí­zott intézményrészt. Nekem sze­mély szerint az a feladatom, egy­ben küldetésem is, hogy összefog­jam, és olyan csapattá kovácsol­jam ezt a közösséget, melynek tag­jai hisznek az új intézményen és képesek azt a közösen megfogal­mazott célok irányába terelni. Mára elmondható, hogy mind­ehhez megvannak a szükséges keretek, köztük a jogi feltételrend­szer. Rendelkezünk alapító okirat­tal, a szenátus elfogadta az alap­vető szabályzatainkat és a bérek utalásánál sem volt fennakadás. A működés tehát folyamatos. Ezek persze a hallgatók és a tár­sadalom számára kevésbé érzé­kelhető eredmények. Nem úgy, mint a ponthatárok megállapítá­sának szerdán kezdődött és jövő kedden záruló időszakában szü­■ Dr. Aller Piroska és dr. Lakatos Vilmos is nagy reményekkel tekint az előttük álló, az egyetem szempontjából érdekes időszakra letők, melyek a Pállasz Athéné Egyetem életében az első „éles” megmérettetést jelentik majd a magyar felsőoktatás új szereplője­ként - mondta az intézményveze­tő asszony.- Milyenek az első benyomásai Szolnokról, az intézményről, ame­lyet átvett?- A szolnoki kollégákkal va­ló együttműködés nem új keletű. Korábban volt egy közös pályá­zatunk, melynek révén sokukat megismertem, az utóbbi nagyjá­ból egy év pedig képletesen akár e projekt izgalmas folytatásának is tekinthető. A szolnoki egy szép környezetben lévő intézmény, melyre persze még újdonság az egyetem Gazdálkodási Karaként gondolni. Irányítási szempontból nem okoz különösebb nehézsé­get, hogy másik megyéhez tarto­zik. Talán csak a logisztika meg­szervezése igényel a szokásosnál nagyobb figyelmet, hiszen sok ok­tató Kecskeméten is tanít majd, il­letve fordítva. Hetente egyszer én is eljövök, dékán úr pedig ugyan­ilyen rendszerességgel utazik Kecskemétre, hasonlóan az egye­tem több, feladatköréből adódóan ugyancsak „ingázó” vezetőjéhez.- A Szolnoki Főiskolának öt tan­széke volt az integráció előtt - foly­tatta dr. Ailer Piroska, vázolva a bekövetkezett változásokat. - Kö­zülük kettő beolvadt: a műszaki és agrár terület oktatói a két, azonos Dr. Ailer Piroska A Budapesti Műszaki Egyete­men végzett gépészmérnök­ként, 2003-ban szerzett dok­tori címet. 1998-tól 2005- ig hivatásos katonaként szol­gált. Ez idő alatt két és fél évet élt Szolnokon, tanított a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Repülő Sárkány-haj­tómű Tanszékén. 2005-ben Budapestre került egy válla­lathoz, ahol fejlesztőmérnök­ként, majd fejlesztési cso­portvezetőként, projektme­jellegű kecskeméti karhoz kerül­tek, míg a nyelvtanárok és a társa­dalomtudomány területén dolgo­zók a Pedagógusképző Kar mun­katársai lettek. Az érintett szolno­ki kollégák munkahelye persze ettől függetlenül továbbra is a ti- szaligeti campus marad. Alapelv, hogy minden munkatársat lehető­leg helyben foglalkoztassunk, de ha valahol oktatói hiány van, más­hol meg többlet, az szeretnénk in­tézményen belüli áthelyezéssel megoldani. A három gazdálkodási tanszék változatlanul marad Szolnokon, a nevük is mindössze egy helyen módosult. Ezeket a szervezeti egy­ségeket - megbízottként - kivé­tel nélkül a korábbi tanszékveze­tők irányítják. A Tisza-parti me­gyeszékhelyen új pozíciót tölt be ugyanakkor az oktatási feladato­kért felelős dékán, továbbá az in­tegráció szempontjából fontosnak tekintjük, hogy Szolnokot egy tu­dományos rektor-helyettes is kép­viselje az egyetem vezetésében. Ő az összes kar kutatás-fejlesztési tevékenységét koordinálja majd. A korábbi rektort, dr. Túróczi Im­re urat pedig rektori megbízott­ként kértem fel arra, hogy segít­se a két városban lévő szervezeti egységek közötti minél szorosabb kapcsolat kialakítását. „Mandátu­ma” - a fél éves időtartamra meg­bízott vezetőkétől eltérően - egy esztendőre szól. nedzserként és más funkci­ókban is dolgozott. Tanított a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetemen is. Több mint öt éve Kecskemé­ten él, ahol kollégáival meg­teremtették a jármümérnök- képzés feltételeit, emellett egyebek közt segített a duális képzési modell kidolgozásá­ban is. 2013. július 1. óta rek­tor, jelenleg a Pállasz Athé­né Egyetem ideiglenes intéz­ményvezetője. Ami pedig a jövőt illeti: rövide­sen bonyolítjuk a rektori pályáz­tatást - a pályázat kiírását az EM­MI augusztusra tervezi -, mely­nek eredményeként reményeink szerint 2017. január 1-től kineve­zett rektora lesz az egyetemnek. Ő írja majd ki a végleges vezetői pá­lyázatokat. A logisztika igényel majd nagy figyelmet, hiszen sok oktató Kecskeméten is tanít majd, illetve fordítva. Akire pedig még nagyon vá­runk, az a kancellárunk, aki az egész egyetem kancellárja lesz. Mivel az ő megbízatása három év­re szól, már most is egy - pozíci­óját tekintve stabilabb - személy lesz az intézményben. A róla szó­ló hivatalos értesítés még nem lá­tott napvilágot, de reményeink szerint, rövidesen megkezdheti a munkáját. Dr. Lakatos Vilmos, a szolnoki kar megbízott dékánja szerint is stabilak a feltételek, és az elvég­zendő feladatok is a kiegyensúlyo­zott működést erősítik.- Az oktatási folyamatok hosz- szabb távra determinált rend­szerek - fogalmazott -, hiszen egy-két- három évvel ezelőtt már felvettünk hallgatókat, s ezen év­folyamok kifutását biztosítani kell. A múltból eredő feladatok megfelelő rendben mennek, de az integráció változásokat is hoz. Az oktatókat és munkájukat ke­vésbé érinti ugyan, viszont fontos, hogy az oktatásszervezés egy köz­pontosított rendszerben, egy Ok­tatási Igazgatóságon belül történ­jen. Az órarendek kialakítása, a szakok menedzselése mindig ki­emelt feladat, e területeken to­vábbra is meghatározó szerepük van a tanszékvezetőknek, szakfe­lelősöknek. Ahogy intézményvezető asz- szony is említette, küszöbön áll a felsőoktatási ponthatárok kihir­detése. E sorsdöntő időszakra mi is becsülettel felkészültünk, a kö­vetkező kihívást a pótfelvételivei kapcsolatos tennivalók jelentik számunkra. A közeljövő feladata lesz még az új tanév indítása, ami a beiratkozással veszi kezdetét. Itt továbbra is a korábban kidolgo­zott, jól bevált módszereket alkal­mazzuk, amelyek mindkét főisko­lán bizonyítottak már. Az egyet­len változás, hogy egy-egy oktató várhatóan nem csupán egy cam- puson fog dolgozni annak érde­kében, hogy mindenki szakértel­mét és oktatási kapacitását a lehe­tő legjobban hasznosíthassuk. A váratlanul adódó lehetőség kapcsán természetesen mindig akadnak olyan ad hoc folyama­tok is, amelyek új - akár ingatlan­hasznosításhoz vagy továbbképzé­sekhez kapcsoló - feladatokat ad­nak. Ezek apróságoknak tűnnek, de sok tárgyalással, egyeztetéssel járnak, mely időt, energiát igényel az egyetem, a kar vezetésétől.- Hogyan képzelik el az együttmű­ködést a lehetséges partnerekkel?- Úgy vélem, kiemelt jelentősé­gű, hogy minél jobb kapcsolatokat ápoljunk a fenntartóval, a város­sal, a megyével, vagy éppen vál­lalkozásokkal, cégekkel, üzleti partnerekkel - mutatott rá dr. La­katos Vilmos -, hiszen számítunk javaslataikra, tanácsaikra, szak­értelmükre, támogatásukra is. Ehhez kapcsolódva az is a felada­tunk, hogy bizonyos folyamatokat a saját kollégáinkkal is elfogadtas­sunk, építve az ő véleményükre, javaslataikra, mind a kar, mind az egyetem sikere érdekében.- Mi olvasható ki az idei jelentke­zési adatokból? Láthatóak már bi­zonyos tendenciák?- A számok rendelkezésre áll­nak és szerény, jellemzően 5-10 százalékos emelkedést mutatnak. Az a célunk, hogy szakjaink min­den képzési területen megfelelő létszámmal, kellő hatékonyság­gal fenntarthatok legyenek. Ez nem jelent gondot a felsőoktatá­si szakképzésnél, míg az alapsza­koknál abból profitálhatna a kar, amit egyre gyakrabban hallani: miszerint növekvő munkaerő-pi­aci igény mutatkozik üzleti szak­emberekre, közgazdászokra. Ta­lán ebbe az irányba mozdul el a központi tervezés is. Ha csökkenthetők volnának a ponthatárok az államilag finan­szírozott helyeken, az kedvező le­hetőséget jelentene a Pállasz Athé­né Egyetem Gazdálkodási Kará­nak és az itt tanuló fiataloknak. Reméljük, hogy a nemrég sikere­sen akkreditált vállalkozásfejlesz­tési mesterszakunkat mielőbb, akár már keresztféléves rend­szerben el tudjuk indítani, meg­nyitva egy új felsőoktatási szin­ten történő ismeretszerzés lehető­ségét Szolnokon - zárta a megbí­zott dékán. Dr. Lakatos Vilmos Debrecenben végzett az Ag­rártudományi Egyetemen, ott szerzett pénzügy-szám­vitel szakirányon mérlegké­pes könyvelői képesítést is. 1998-ban a közgazdaságtu­dományok kandidátusa lett. Első munkahelye a Mezőtú­ri Főiskola volt, ott dolgozott 1993-tól egészen 2004-ig, majd 2004-től tíz esztendőn át, 2014-ig a Szent István Egyetem békéscsabai Gaz­dálkodási Karán látott el tan­székvezetői feladatokat. Dé­kánhelyettesként, egy idő­ben pedig a korábbi Tesse- dik Sámuel Főiskola oktatási rektorhelyetteseként is tevé­kenykedett. Tavalyelőtt került Szolnokra, ahol 2014. augusztus 1-jén a Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék veze­tésével bízták meg, 2015-től pedig a pénzügy-számvitel alapszak szakfelelőse az in­tézményben.

Next

/
Thumbnails
Contents