Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-19 / 168. szám

2016. JÚLIUS 19., KEDD EZT ÍRTUK ANNO 11 Egy szolnoki találmány érdekes karrierje 1996 JÚLIUS 3. Hazánkban évente három-négy millió, megyénkben százezres nagy­ságrendű selejt autó-gumiab­roncs keletkezik. A személy- és teherkocsikról leszerelt el­használt gumik szanaszét he­vernek az országban, környe­zetkímélő elhelyezésük, meg­semmisítésük, netán haszno­sításuk meglehetősen nagy fejtörést okoz. Az egyik leg­jobb megoldásra Szolnokon van példa. Nagy Géza,a Közép-Tisza- vidéki Környezetvédelmi Fel­ügyelőség főtanácsosa már több mint tíz évvel ezelőtt ta­lálmányt dolgozott ki a gumi­abroncsok feldolgozott álla­potban való hasznosítására, Az ilyenfajta partbiztosítás, amellett, hogy gazdaságos, tartósabb, mint a rozsé. elsősorban vízfolyások, tavak partvédelmére. Mobil és sta­bil szeletelőgépekkel az ab­roncsokat hosszirányban el­vágják, bálázzák, majd a hely­színre szállítva fonatokat ké­szítenek belőle. A találmány megszületé­se óta, egy évtized alatt me­gyénk és az Alföld más térsé­geiben 50 ezer négyzetméter folyószakasz, halastó partvé­delmi művét építették ki, sa­ját erőből, állami támogatás nélkül. Az ilyenfajta partbiz­tosítás, amellett, hogy gazda­ságos, lényegesen tartósabb, mint a beton vagy a rőzse. A szolnoki találmányra fel­figyelt a külkereskedelem is. A franciák halászflotta részére igényeltek már egy kamionnyi szállítmányt, speciális célra, nagy halászhálókhoz 25-30 ki­lós feszítőelemként való alkal­mazására. A következő húsz­tonnás „halászgumit” az év második felében indítják útnak a gall kakasok országába, négy­zetméterenként több ezer forin­tos áron. A környezetvédő anya­got előállító kisüzem először Tó­szegen, jelenleg pedig egy szol­noki vállalkozás keretében mű­ködik. A program további széle­sítéséhez azonban állami segít­séget is várnak. Elkészült megyénk húszéves gyümölcstelepitesi terve Csak kijelölt zónákban lehet fákat ültetni! A 11/1959. számú FM - Élelmezésügyi Minisztéri­um közös rendelete megha­tározta hazánk gyümölcs-, szőlő- és borgazdálkodá­sának főbb irányvonalait. Ugyanez a rendelet, figye- lembevéve a gyümölcs- és szőlőtermesztésben me­gyénk adottságait, meg­határozta a húszéves táv­lati terv főbb irányszáma­it. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya ennek szemelőtt tartásával, a já­rások mezőgazdasági osz­tályaival egyetértésben ki­dolgozta megyénk húsz­éves szőlő- és gyümölcs­termesztési távlati tervét és kijelölte az úgynevezett gyümölcszónákat. 1960. AUGUSZTUS 1. Ezek sze­rint 1960-tól 1980-ig gyü­mölcsfát telepíteni nagyüze­mi területen, csak a követ­kező körzetekben lehet: jász­apáti, jászberényi, kunhegye- si, szolnoki, kunszentmárto­ni, tiszafüredi járás kijelölt községeiben, valamint Jász­berény városban és a török­szentmiklósi járásból Fegy- verneken. Néhány községtől eltekintve nagyjából ugyan­ezek a szőlőtermelésre kije­lölt területek is. Az említett körzeteken kívül szőlőt vagy gyümölcsöt telepíteni kizáró­lag csak zárt keretekben le­het. A húsz éves távlati terv ki­dolgozása a nagyüzemi szőlő és gyümölcstermelés megte­remtése érdekében vált szük­ségessé. Megyénk jelenlegi gyü­mölcsfa állományának jelen­tékeny része ugyanis szőlők között van, kisparcellás, gé­pesített művelése megoldha­tatlan. Fenntartásuk is költ­séges. Érdekesek a távlati terv számadatai. Szőlőből például a jelenlegi 12 ezer 500 holdas állomány helyett húsz év múl­va, mintegy 15 ezer hold na­gyüzemiig telepített szőlő­vel számolhatunk. A jelenlegi миешиатягтл/, re resousrcxi m ттть Ш юеш. ín te fillér (y Elkészült megyénk 20 lm szőlő- és gjümölc sí elépítés! távlati tem Ciok й kljklSh tinikben Mwt /yllmSIcifit ét *xSm QHatnl %éL 44támuhké4*; А ШШ xzát&Ú fi»** Шт***>шt ыщтШШт taaghtttÄmi» hstséok gfüm&k», ts£&& in Ътвм # гаМ»Ы fl&yteamteívév« » н иШтмтш» ьш »«fe« шышт% тф&мют * к év«* táv* te*!*«* fö&fc штт»и< а ттШ t«я*«* яЖ métáira «tótót ШШШ ute*a&vaW а ЦгШН теф тжз&ж т*,' Megyénk Jvteo&gJ fytsifiSk* U títmota#&аак Jtemtftc*»? r&m <ш*т Iama fetótóri »Mi, Ш&шШа, gépestШ mmШаШахк te Ш№т­tom **№ S» ««tetess távlati terrte * WP*íte M йл Sw» ssetfet %mm ? m- Iá фШШШ Mtóritótó ß**yü$esni teriiktea, es«k fcamtetófc» 1 mi $мщт> jés*tт&Ф, tíaftbegyesf, гШжШ kan­шешл, mm.tm.im* и* }ШМ' ШШgelben, teritótóJriító ttertetótetó m » ,и *-%уяете-к а sriSlStewtóri ШЫШ ШШ* а А* Sfeüt хгШ *а«т ШШШй ЫШ*т «árt ттк» шит. А М ávw távlati terv ki Mm*»* * nmmmi m>ó M «yßmSi<»ä«4»*t*s &иШШ például a MmW ts mr m tói* Mlim&w S3 év múlva, tsltsifW 18 snaí fcoSá вФшшт m lével seáfBothatuaS. A Jateß* Ш iMtaimf «MfyvAtM ak* кап» klp«*at»i, vág? tóvá- tisr* kardi. A 15 eaw tsotá- Ш 2 «ter Um « ewíaagmá' te. чтиъш mm a tmftsiíentmávtsmi fárásfenn tetepfterstóc. FeatmságS *sr- ree-Abm а $ШЫт& Járás káeeíkeslk S «tar, ftetjá * «sülxvM Járás &m к&Шяк 'elentsfv tnintég? im ЫЛ gyömMrsía ййт mánayaf nto&UMStk. »mlfeSi a hás® év statt кШШШ S «т mű mm tóvágásra. W штш a twf »tmisű s «о» hsáá Te«. * 26 év*» tere vé*ér* teliét kíml »«W mám ш­ттшк íeemelésrAvettómt- ieStik és állSntS Sss • U#lék-bei. 1W áelstst kér íéfcéí miepftóévi, ш feoM«n stólvák «шшаШ Ы юш* «yet тпшл fr~m ШАт зМерПейек. A távlati taw e«Ja «ttr bek Itm ss í*, imgy * ím Kivét»} a «tósskv ás * fefee- MM, *knl «s atrá trim pftásí határ 5 kh. Tanácsos « la, hogy a toí-ák vlasesT' Is« kevés, da J6} feeváít, «yfek talajétó ШМ ШШ tíá<33lt»eftétó ___ _ кяътшшьь belje» »agsitóreá, trfeát tegtóibh »9 holds», gátsueí VAN MIT A NYÍLT SZÍN ELÉ TÁRNI Мтешаяша. késről ifjöságl шчШ&Шк''»CTL- A Msöíládás sorén a* elaíAsamratekiél a faráaotóg, végokig mmáeívöv Лйябгйе; tó mit tetr a kSavlmúlt évek során, bel «HMtMpt «г orsságéía^mm; kábasx Megyénk bamliíilusk lm® jnírtjl «rámm sóm agy^r ás sejti maguk lm® Л»И*Й KM s jjyitt $» 1» vlá. Är élmendlák, «át vegesses, 8* e JegutábM l<tók. Ы e® év sikereit básífök sa, máak, Mlsmerésr* rfiákáak «* «mömferyetó Mtrsm mundfcátjek, hotó? ftatáJjalRá, tó*se®ak és klsee« kléSliek agyarán', r,s«?on й» rmgalspoeett ered- mányakte térefceétak UM»Á «15« * írnselmmn aáráb «а&аайеп tóvá leiéi ennaá, t»e«y lebet rá;ué srámftaré, -Ьш bemolysm eássíte ж s*e«ttói»aa» épitóaé- ben rájuk váré Madatcket. Ahogy tőitek a® évek, égy isrtertók M fiataljeintó ko^- a munka a lagtóteíesvhb biaenyiivány, mely he* ajáklkaij» átóst e rmíáöbáoit omáágévlták «mt'oa. ÜsemeinkVm éí ityMgi fctógáá Indult yvreesyké *« év eésá «ййж» « erstótólst» munka ifid brigádja rmért, * *m<t Ш Ыт mái ki la érdemen« Seei­ng váróéi M liwmábeft aa eled félévben tótó varr íeftu­N«v«ájülr fyerm»któí»hwt tohoírfgfá»* ASSZONYSORS ШЖШяк lejék Metterkedéeek Kuba ellen os amerikai államok »eertexetében ШАША (TAMAZI A Sevotóeiun nör.é tap Írja.: Аг amerikai álJansok srarv*aata- inak tanáeaa a napokban el- itműiá * sserverelhan résrt- revé fcüamrát á. ás ?. Ш»- Ttóttóétówl átóekerleténok táe- !«1азm napirendiét, Kbtóm raertótól Vénéi unta paaasea Trujillo dnmteiSaí «ikrám; viteti «пешМкМ fasrültrég a AarEh-trogor №iüs rt» Matt ügysaakkor nem süervpvlntót naplretóá«® Kuba fcápuiseJáJéook #«■ nttóonságl Tsnácsa elé ívrjossteít íeieplrrétók, Я Шуе« * napírén« art java* tóslja, hogy Viitósaák mag *n- ááfe * <тШ9Ш kérdését, stnaíy íttóétókaí keilakb'v tóá- któaSaí íetóátóarét éá damok- ratitóas !níármé*»ytót Rrnya- satl ,egy kmiRr-vr»«» kívüli katsbjm* rttetérdí. Aí amerikai .Шаток *se?> yáretébetó *пйШ$ kubai kém-teetd tlitek-am« « tóién át «wilákasíetett srr« hogy a ssen-eeet külögymlnísetevel- nak érteked otv km*!«* tneg- eíesgátoí a Kuk# réssárál ar BééeellH Államok ktsrtnánye eile« vmalt penassí **■ arm tán jelentést termi я Kleton- ságí Tanácsnak, A kubai merbííe« telbfvte a R«ytó- met arra. hogy Kuba n? amerikai htóstom alle«. *?. Egyesült Aliawrife «Hen «eójtvtt be mrmzi, Ar tókei állsmok swremnte elep- okmányának magsétóésa mi­att. Ugyanakkor a saevvétvi vl «kurte . ferdíteni a; dolgot, ш* akarfk abádályoesi. bogi' áa ggywóih Aüamok fcormá- oya a vádlottak paáiáta ka* rüllöa. A sseevesat ígyekarik « ßgpetmet * Seevjatunsó utáötó jéAkaratü, * világítók* megvédésére ée Aub® áauva- ránlíétónek megáváaám irá­nyuld nyíJaíkr«ate!r» terelsd, Köabtos axanbím féráá iitóg' vitesrttásbá feelyesme » hyt­Zenekedvelők őrömére »I» twgNBH Ьи» »Г» «■*"*■ m ** mú Itóváa, * íássbeetósyi á«lsa*éte .........vásárok ©atské írare «tórávaseáé aagéd* Ar, amerikai áttetórA mer- varetáook egyes tegjtó menv tefemást arra. tSrekeébtós, hogy a laönatomtktó «épe­kéi kizsákmányold véáéiraorsék. As ametóket él­ten» saarvestóe .»Шуей, ItógV Kuba ellen gsrmadávsl. tókA- vetett agvsrsafds metekmé- МЦЦ ' ÉH “ ma kktóe förauml gaeríutáaém elméitek átok »t Idák, amikor heriíhaják veitek fetrlöW alá а« йШШ eraságrküt « halálát esteid témá k ШЫтШШ és а rájuk tótáeJd s*ei-efte?éíl«ft»é> áatOíTid titesek váteasíaaí -* feíkáljs ш apes tóemeaeáet Títewné P*pp Eámíy tókakbátó vásárién««, a“ s káatódl Egy bél alatt 1500 vagen §anm Túrk*v* 93 százalék*# tart SáYm ШШ kteábaa íftód vkg<33 «atetóé; asáltitotesk ae álíáoii gatóteságek és termr* teteávatkestóek « lerinéRy- leráátmí ЫШЫ mmmm а ъФъкШжшктш hm tu»? atetí ih» v*á«« i*r-: mányi adtak éí. A táníoii Varáé Cáepdl T« Aeél^yártási tervéi íúlfeljeáíteUe a nyersras gyártásban агоаЬап elmaratii a ?a«kobáázat A ACM «üskohtem« iga*- geteságás) Sadden bssmge?' iák a* ipar«« jéli utó wed- utó&yáii, s ebiek kUdwík, hogy e múlt kéoapbán 8 vámáj iáfelí acél ás yaJáiöí* vél kevasaph ayersva® feé- «$81 As teráígyáríátó teste«* négy íkásatákkaf báiíéjjte'l* ttel« mid a «yasavaa gyástá­íátósn 2.1 yimaraíit ss íparág, ámí»ek egyik «ka a gyantáid á*ds rakoateruk­tító : A Íeldolgérb öátebbk te esásalákkaí 02bb htóytórete ; árut- karnisé: j.üli«sb»/> » Ш- Шsásratiál a iarvaxasf «»«ay- nyiségntó. item átátelátóg etsgte iám ti \щтЖ isaálösteí teesaoss ári щ{»!1 é vagoo asateká gtetómávste Ä kor.begyeri Véré® Csb- lo.g IbS áevSáS S3 Vagoa tar* más? áfaddste'al iglráé« tó«* get tat! ok kdtelyktósságökruri, teánMüt miste! vagon *á* honái sssbsrioa áritórstófé- nek. Ar glteíytósí Haladás Tét sastóát te letedísh ж «ж«о­bSteälilhist SU végit»«« maaayteSg «tem $ eagoo «sabaáéatékstótátó: #*«**Ő- dést káStetteb Tdfbove íermtóAístóvotlm* saiei gk «sástóékriáV teria* n»k kátelemtriásrik teijete- iéráltó». ' Megyéi шЩШ » temenyíáíyásá.ríésl iarvet, <тЫй, add ás kdHIlo gs* tteúé) SesSrivosobW tó «báh- san smsmbtó asüg utón««? íú ssásslákra xoljaífteribk. Holnap sem adjuk alább Mesterkedesek Kuba ellen?! - 1960. augusztus 3 an jelent meg a Néplap ezzel a címlappal. Az oldalon ezúttal lapunk történelmének júliusi-augusztusi számaiból szemezgettünk egy csokorra valót * «.т-лаёа!**! Ahamí Caaás* í gól seKk mag es * sa*. bogy tetóáftteíenüi i» mvädrst ** ember » berr« rejid esertee­Iftk В0ф,к<*пак e ftp я««*» - &tSSS«?«e.*K> A ctópidgép **y*nite*s ‘Iw- hol« kaláaso* utméta vár l&ssjsattet Vülotjok а тж- «*#*** Jltt *ó.*ab* olykor, olykor rotey eteAkontistü. Akkor mé* iclmál.’,* *éfcteh»saná;ist, * йвЪф» vegyút. «ужиког > паю tudtuk meny- jd mlndségé mumtával, ж павуоЬЫ» »uw- nyii arst nujd tó ж kom- tógkavmfeb вжгии»»*»- ha»*» w*rt 1», am* otó*n rtó a ^tóató a trukkonyds ttója d* *« ria^hogy * js* ggj napom. 12» пАш gat»- *У0ШАЬ81А«А£> fctótábál Esató tetei a í*P*t !«atós теппузае#« «tópelm rtói ctópalualc tó. M4№4M, * Кжожа Lajcsi, жа W*W Щ1 Ш- tóvtámtd, « pátó- Ast la tósorolják * feWSá­' -...............— ------------- * так m «m«* des ftteotek, hogy a l««iohb tett is gyakran fcesorigte- saapemak * várost ATSZbS- 2.^, rwa» ík a gabtete boitómtetasrdi so««ág váBdof3tá*$ák «kW- £•**- Ka* iá« dltetШ; agy «te»- vetet te #» furtat mttemet ^ aLaÍE f läppte a öattóofe doteos- t ásott tó. l£ «. 1 “i »»MM „ i№M* “”Ä.“ ■* i/r jyssa »Ässrütr« *•* .rveahteodi* ka Mateke. *tóla»S£ jsrttóri Jdl - A hetybritekkte te —--..... . már búg . Kemtójölí! Któáíg még mrntót tó rohjáen Á»n ««ЬШ Járatoank bSrrfSmí. állomány nagyrésze akkorra kipusztul, vagy kivágásra ke­rül. A 15 ezer holdból 2 ezer lesz a csemegeszőlő. Legtöb­bet, 6 ezer 500 holdat a kun­szentmártoni járásban telepí­tenek. Fontossági sorrendben a jászberényi járás követke­zik 8 ezer, majd a szolnokijá­rás 2 ezer 100 holddal. Megyénk jelenleg, mintegy 3 ezer 700 hold gyümölcs­fa állománnyal rendelkezik, amiből a húsz év alatt körül­belül 2 ezer hold kerül kivá­gásra. Új telepítés a terv sze­rint 6 ezer hold lesz, a 20 éves terv végére tehát közel 8 ezer holdnyi gyümölcsössel ren­delkeznek termelőszövetke­zeteink és állami gazdasá­gaink. Legtöbbet, 1 ezer 500 holdat körtéből telepítenek, 800 holdon szilvát, cseresz­nyét és meggyet egyaránt 7-700 holdon telepítenek. A távlati terv célja többek között az is, hogy a jelenleg szétszórt kisüzemi szőlő és gyümölcstáblák helyett nagy­üzemi, tehát legalább 20 hol­das, géppel művelhető táblá­kat létesítenek. Kivétel a ri- bizke és a feketeribizli, ahol az alsó telepítési határ 5 kh. Tanácsos az is, hogy a tsz-ek viszonylag kevés, de jól be­vált, megyénk talajain díszlő fajtát telepítsenek. Napközik nyíltak megyénk városaiban 1981. JÚLIUS 3. Az idén újra kinyitották kapuikat a nap­közis táborok, s az általános iskolák által szervezett fog­lalkozásokon sok száz gyer­mek vesz részt megyénk­ben is. Szolnok város iskoláiból több mint hatszáz gyerek je­lentkezett nyári napközibe. Június 22-től augusztus 15- ig napközis tábor van a ti- szaligeti strandon, illetve a Tallinn körzeti iskolában. A két csoportra osztott tanu­lók egyik része a strandon tölt el egy hónapot, a másik része pedig a Tallinn körzeti iskolában, majd cserélnek. A strandon egy kétszáz személyes, átalakított öltö­ző a gyermekek tanyahelye. Jó időben a szabadban játsz­hatnak, pihenhetnek, rossz időben az öltözőben tartják a foglalkozásokat. A szolno­ki tábor gazdag program­mal várja a gyerekeket; báb­előadásokkal. filmvetítések­kel, kirándulásokkal, rajz­versenyekkel. A programok szervezésében az úttörőház, a TIT városi szervezete, a Megyei Művelődési és Ifjú­sági központ és a moziüzemi vállalat segít. A tábor kezdete előtti és a befejezése utáni hetekben minden iskola maga oldja meg tanulói foglalkoztatá­sát. Jászberényben július 6-án az öregerdei volt Iskolából átalakított tábor nyitja meg kapuit, és augusztus 2-ig fo­gadja a gyerekeket. A jelent­kező százhúsz tanulót min­dig az időjárásnak megfe­lelő program várja majd: makramékészítés, irodalmi vetélkedő, kultúrtörténe­ti séta, szellemi vetélkedő, rajzverseny. A szervezésben itt is a városi-járási könyv­tár, a Déryné Művelődési központ, az úttörőház, a mo­ziüzemi vállalat, a Jász Mú­zeum, a Hűtőgépgyár mun­kás- és ifjúsági háza segít. Az idén is megnyílik a Hű­tőgépgyár napközis strand­tábora. A gyár dolgozóinak gyere­kei három turnusban kéthe­tente váltogatják egymást. Nyaranta általában mint­egy hetven tanuló jelentke­zik a táborba. Születésnapi jegyzetek - a Tiszamenti Vegyiművek két évtizede a porfestékektől a kénsavig Amikor a vegyipar fellegvárává vált Szolnok... 1972. JÚNIUS 6. Szolnoktól délre, a Tisza jobb partján a homokdű­nék tetején, aprócska faházakat, fészereket ácsoltak az építők... így kezdődött, 1950 nyarán. Ekkor még inkább csak a be­avatottak tudták, hogy az építők felvonulása az első ötéves terv egyik legnagyobb vegyipari be­ruházásának nyitánya. Két évvel később, 1952. június 8-án, már termelt a Tiszamen­ti Vegyiművek első, évi 65 ezer tonna kapacitású piritbázisú kénsav üzeme... Szolnoknak az­előtt még egy aprócska vegyiüze­me sem volt. Márpedig a Tisza- menti Vegyiművek leendő mun­kásgárdáját innen és a környező falvakból kellett toborozni. Hosz­szú volt az út, amíg a tószegi, vár- konyi, vezsenyi és abonyi föld­művelők, kosárfonók vegyipari szakmunkásokká váltak. Néhány év múlva az üzem termelése kevésnek bizonyult. Újabb kénsavgyárakat terveztek a Tisza partjára. Szovjet és len­gyel segítséggel épült fel - 1963- ban és 1964-ben - a két új, kén­bázisú, kontakt katalitikus kén- savüzem. Az 1960-as évek elején belé­pett a termelésbe a szuperfosz­fát üzem is. A mezőgazdaság ke- mizálása azonban, még több mű­trágyát követelt az ipartól. A fej­lesztés tovább folyt. A gyáróriás újabb és újabb füzeseket, kietlen földet rabolt el a Tiszától. A hetvenes években is folyamatosan gyarapodott a gyár 1967-ben ide telepítették a „.Budalakk” gyár egyik részle­gét. Az új, modernizált üzem ma már 90 színben gyárt porfesté­ket. A Tisza partján letelepedett műszakiak - saját fejlesztési alapjuk terhére, már az új gazda­sági szabályozók alapján - elha­tározták, hogy az ország szinté- tikus mosószer szükségletének ellátása, az áruválaszték bőví­tése érdekében mosószerüzemet létesítenek. Munkájuk eredmé­nye a TOMI mosószercsalád ed­digi hat tagja, amely mind meg­kapta a Kiváló Áruk Fórumának megtisztelő jelzését. Legújabb termékük a fékezett habzású, bioaktív, univerzális mosószer, a TOMI Sztár az idei BNV-n is dí­jat kapott. A gyáróriás napjainkban is to­vább növekszik. Már próbaüze­mét tartja a legújabb, a legmo­dernebb, évi 200 ezer tonna ka­pacitású, kénalapú kénsavüzem, amely lengyel tervek alapján, lengyel szakemberek segítségé­vel épült. A Tiszamenti Vegyiművek a szocialista országokkal lévő gaz­dasági kapcsolatainkra épül. A kénsavüzemek nyersanyagát, a szuperfoszfát üzemek nyers­foszfátját, a porfestéküzem alap­anyagának nagy részét a Szov­jetunióból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és az NDK-ból szállítják a Tisza partjára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents