Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-12 / 162. szám
g EZT ÍRTUK ANNO 2016. JÚLIUS 12., KEDD Elkészült, enyhíti a közlekedési gondokat Antall József avatta fel Szolnok új hídját Képünkön a Szolnok Megyei Néplap 1979. július 8-í számának címlapja. Történésektől már akkoriban sem volt hiány. jA8Z-?i^CTKi <-S7.Q».XOK MKCYEI УЛГП.ЛГ FóUáncmdi ,! 'täta® 'Va » msggühm I iífc*k Hám -véf «яг. tó*> Elkmált. enyhíti a közlekedés gondjait - várjak a fotytatást Antall József avatta föl Szolnok új hídját j ?sle®*:ii»n4 ЪфтаёШ - ч ■ bmisemttib&idmaimsbu- j j tíapc.iu »ajuKajökííwuwin. ; sunckirs л Twwíy-feüdsép ;7 A megyei önkormányzat ünnepi közgyűlése és díjátadás Göncz Árpád és Thomas Klestil Sopronban Hamis bizonyítvány Mezőtúron? MEZŐTÚR 1996. július 18. Igen nagy port vert fel a napokban kirobbant nyelvvizsgabi- zonyítvány-hamisítási ügy. A szinte tökéletes hamisítványokat ugyanúgy jó pénzért (feketén húsz- és ötvenezer forint között) lehet venni, mint például érettségi bizonyítványt. Az ügyből megyénk sem maradt ki, hiszen nem hivatalos információink szerint Mezőtúron, a GATE Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskolai Karán találtak hamis nyelvvizsga-bizonyítványt. Mint megtudtuk, a megyei rendőr-főkapitányságon június 21-én indult nyomozás közokirat-hamisítás bűntettében (amelyet akár három év börtönnel is lehet szankcionálni) a mezőtúri ügyben. Tegnap a A megyei rendőrfőkapitányságon június 21-én indult nyomozás közokirat-hamisítás bűntettében. GATE-főiskolán illetékest nem tudtunk elérni, mivel úgynevezett ponthatár-megállapító értekezleten vettek részt Budapesten, más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól egyébként 89 felsőoktatási intézményhez érkezett felkérés, hogy három évre visszamenőleg ellenőriztessenek minden nyelvvizsga-bizonyítványt. Megyénkben a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskolán is megindult a vizsgálat - tudtuk meg Molnár István főigazgatótól -, ám eddig semmilyen szabálytalanságra nem bukkantak. Mint a főigazgató elmondta, mivel náluk a felvételinél kötelező feltétel a nyelvvizsga, ezért egy kicsit elhúzódhat a vizsgálat. Azonban ha bármilyen hamisításra fény derül, akkor az ügy természetesen a rendőrségen folytatódik, a diák pedig búcsút inthet a főiskolának. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán tegnap szintén a ponthatár-megállapító értekezleten vettek részt a vezetők, ám annyit megtudtunk: mivel náluk nem diplomakövetelmény a nyelvvizsga, remélhetőleg nem okoznak majd problémát a hamisítványok. 1992. augusztus 19. Tegnap Szolnokon igazán jóleső protokolláris nyüzsgés volt: délelőtt dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter tárgyalt szakmájába vágó kérdésekről, majd ebéd után egymás után érkeztek a hídavatásra a vendégek. Előbb Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jött meg, őt Keszthelyi Ferenc váci püspök követte. A hídavatásra pontos ütemezés szerint érkezett Antall József miniszterelnök is, akitől az érkezés utáni percekben interjút kértünk lapunk számára. SZOLNOK A Szent István-na- pi események a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűlésével kezdődtek. A karnagyok kamarakórusa vastapssal kísért műsort adott, melynek tevékeny részese volt Szabó Gyula színművész, megyénk szülötte. Ezután Boros Lajos, a közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, és felkérte dr. Kiss Gyula munkaügyi minisztert az ünnepi beszéd megtartására. A szónok az ünnep kapcsán elveszett alapértékeink megtalálását hiányolta. Mint elmondta, négy és fél évtized során egy szovjet típusú alkotmányt ünnepeltünk, ami ravaszul lopta be államrendünkbe a diktatúrát. Kifinomult módszerrel megfosztott egy népet értékeitől, előbb az ünnepeit vette el, aztán az önbizalmát. A hídavatásra a miniszterelnök társaságában két miniszter vonult Siklós Csaba és dr. Kiss Gyula személyében, de ott volt dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízott, címzetes államtitkár és Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke is. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere vette birtokba a hidat, majd Siklós Csaba miniszter méltatta az építés körülményeit. Mint elmondta, a hídépítő vállalat és alvállalkozói első osztályú minőségben adták át az ország legnagyobb ilyen beruházását. Ezután Keszthelyi Ferenc váci püspök áldotta meg a Szent István hidat, miközben méltatta a hídépítők örök és elévülhetetlen küldetését. A Pontifex Maximus címmel Jézus Krisztust ajándékozták meg annak idején, mert hidat épített az ég és a föld között. A magyar hagyományokban Szent István vert olyan hidat, melyen mind a mai napig közlekedni tudunk a keresztény Európában. Az áldása szólt azoknak, akik a munkájukkal megteremtették az átkelőhelyet, és azoknak is, akik áthaladnak rajta. Antall József a hídban azt a szimbólumot látta, amely városokat, tájakat, embereket kapcsol ösz- sze. Szolnokon már századokkal ezelőtt hidat építettek, aztán vertek egy új átkelőt 1919 után és 1945-ben. Az államalapító királyunk ünnepén a város folytatta ezt a történelmi hagyományt. Kedves gesztusa az építőknek, hogy az új hídon egy söröshordót gurítanak át az avatás alkalmából. így történt ez most is, sör görgött a fémhordóban, utána pedig emelték poharukat mindazok, akik két kezük munkájával szegecselték össze a monumentális fémtesteket, de koccintottak azok is, akik a szellem szférájában tettek meg mindent azért, hogy elkészüljön és álljon a híd évszázadokat szolgálva. Kiemelt beruházás a városban SZOLNOK 1979. július 8. Külkereskedelmi mérlegünk javítását segíti, tetemes dollár kiadását teszi szükségtelenné a Papíripari Vállalat szolnoki gyárának rekonstrukciója, amely egyike a VI. ötéves terv állami kiemelt beruházásainak. Mit tud és mennyibe kerül majd az új üzem? Évente mintegy ötvenezer tonna író-nyomópapírt gyárt a termelés „felfutása” után a Szolnoki Papírgyár V-ös számú papírgépe. Három termékféleséget készítenek itt az egyik ofszetpapír lesz, lapunkat is erre nyomják. Különösen fontos ez a gyártmány, hiszen az elmúlt években jelentősen megnőtt az ofszet technológiával dolgozó nyomdák száma. Másik nagy termékcsoport az úgynevezett ügyvitelipapír - amelyre a számítástechnika mind nagyobb térhódítása miatt lesz szükség. A mázoltpapírra például reprodukciókat nyomtatnak. Ez a gyártmány a szolnoki újonnan készülő papírok harmadik típusához tartozik. Az új papírgép, a mellette különállóan dolgozó mázoló berendezés, az új üzemcsarnok építése, a járulékos létesítmények kivitelezése, valamint a gyár jelenleg működő IV-es számú papírgyártó gépének a rekonstrukciója mintegy 6 milliárd forintba kerül. A beruházás generál tervezője a Könnyűipari Tervező Iroda, bonyolítója a Könnyűipari Beruházási Vállalat, az építési generál kivitelező a Szolnok megyei ÁÉV, a szerelési a Gyár és Gépszerelő Vállalat. A szolnoki Vörös Hadsereg úton, a papírgyár környékén már látható, hogy a beruházás előkészítése - a szanálásokkal, a felvonulási épületek kivitelezésével - elkezdődött. Ezek a munkálatok a tervek szerint 1980. június 30-ig tartanak, július elsejével kezdődik az új létesítmény építése. Az V-ös számú papírgép 1983. december 31-én lesz kész és lép munkába, a hozzátartozó mázolóberendezés 1984. március 31-én. Az előkészületekhez még annyit, hogy rövidesen, néhány hét múlva befejeződnek a versenytárgyalások, és megszületik a megállapodás a külföldi partnerekkel arról, hogy ki gyártja, s mikorra a technológiai berendezéseket. Rekordtermés őszi kalászosokból - árpából Kengyelen, búzából Mezöhéken termett a legtöbb Véget ért az aratás a megye gazdaságaiban JÁSZKUNSÁG 1988. augusztus 4. Amint arról a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya az ágazati minisztériumot már tájékoztatta, megyénk gazdaságaiban befejeződött a kalászosgabonák - az őszi árpa és búza, a zab, a rozs és a tavaszi árpa - aratása. Az ötvenöt közös és a hét állami gazdaságban ösz- szesen csaknem 150 ezer hektáron termett kalászosok közül árpából és búzából az előzetes aratási mérleg szerint megyei átlagban rekord hozamokat takarítottak be a nagyüzemek. Őszi árpából például - aminek az aratása idén kilenc ezer 336 hektáron adott munkát a kombájnosoknak - hektáronkénti 4,7 tonnát meghaladó termésátlagot értek el a megyében. A takarmánygabona a kengyeli Dózsa Tsz-ben „fizetett!” a legjobban: 366 hektár átlagában 5,7 kilogrammal. A legnagyobb hozamról - hektáronként 7,1 tonnás búzatermésről - a Mezőhéki Táncsics Tsz-ből kaptunk hírt. Az előzetes mérleg szerinti 5,4 tonnát meghaladó megyei átlagtermés is rekordnak számít, hiszen hektáronként 200 kilogrammal meghaladja az eddigi legnagyobb, azaz az 1984. évi hozamot is. A kenyérnek- való betakarítását mindössze három „esőnap” lassította, így Jól haladtak a munkákkal a kengyeli Dózsa Tsz-ben 18 munkanap alatt tudták fedél alá vinni a téeszek és az állami gazdaságok a termést. Az igazi aratóidőben alig képződött harmat a gabonaföldeken, így a kora reggeltől késő estig, nem egy helyütt 14-16 órán keresztül is dolgozhattak a kom- bájnosok. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 40 átvevőhelyén 433 ezer 500 tonna búzát vettek át eddig, mintegy 77 ezer tonna szemet pedig a gazdaságoknál helyeztek el bértárolásra. A vállalat egyébként 446 ezer 330 tonna búza átvételére kötött szerződést a termelőkkel. Ezi- dáig zavartalan a termés átadás-átvétele, 25 mezőgazdasági nagyüzem az éjszakai gabonaátadás lehetőségével is élt. Tíz átvevőhelyen mintegy 70 ezer tonna búzát éjszakai műszakban vettek át a termelőktől. A felvásárló szervezet megkezdte az új búza exportálását is, eddig 60 ezer tonnát indítottak útnak a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelországba. Az aratás befejeztével néhány nagyüzemből az északi országrészbe és Szlovákiába irányították az arató- cséplőgépeket, hogy viszonozzák velük az ottani, későbben kezdett betakarításnál a mi gazdaságainknak nyújtott segítséget.
