Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-09 / 160. szám

2016. JULIUS 9., SZOMBAT INTERJÚ 11 Gerendái Károly a bevételek 15-20 százalékos növekedésére számít. Idén Rihanna és a Muse lesz a legdrágább fellépő a Hajógyári Szigeten Stabil szigetes pénzügyek Gerendái Károly szerint a Szigetet az életérzés miatt látogatják többen. Ezért nem a sztárprogramokra akarnak még többet költeni, hanem a látványvilágra, a sokszínűségre vagy a jó minőségű szolgáltatásokra, amivel megkülönböztethetjük a Szigetet a többi fesztiváltól. A héten kezdődött a Bala­ton Sound, majd augusztus­ban a Sziget követi, amelyre már egyre inkább egy élet­érzés miatt járnak a látoga­tók - nyilatkozta lapunknak Gerendái Károly, az előbbi rendezvényeket is szervező Sziget Kft. ügyvezetője. Diószegi József / VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Az idén elővételben elkap­kodták a múlt heti soproni Volt Fesztivál bérleteit, az augusz­tusi Szigetre pedig június vége óta nem lehet bérleteket vásá­rolni. Mi állhat az óriási érdek­lődés hátterében?- Ez több tényezőnek kö­szönhető, a fesztiváljaink szak­mai sikerein túl az egyik ilyen, hogy a korábbiakhoz képest több pénzük van az emberek­nek szórakozásra. Ezek mel­lett az is megfigyelhető, hogy a fiatalok körében a fesztiválo­zás egyre népszerűbb nyaralá­si és szórakozási forma, lassan már szerves részévé válik az életüknek. Ez egyébként világ­trend, amelybe Magyarország is illeszkedik. Mindeközben mára a vendégek körében az is letisztult, hogy nem az ala­csony ár a legfontosabb szem­pont, inkább a kedvező ár-ér­ték arányú rendezvényeket ke­resik. Tehát ezek együttesének köszönhető a rendezvényeink sikere.- Vagyis nem új stratégia áll e mögött?- A sztárok mindent meg­tesznek az árak felhajtásáért, amelyek így az egekbe száll­tak, amit a jegyárakkal nem tudunk lekövetni. Ezért pár évvel ezelőtt a Sziget kapcsán stratégiát váltottunk: az irreá­lisan magas fellépőárak miatt már nem akarunk és nem is tudunk a nálunk gazdagabb, nagy nemzetközi fesztiválok­kal versenyezni. Ezért a fejlesz­téseink során nem a sztárprog­ramokra akarunk még többet költeni, hanem arra - például a látványvilágra, a sokszínűség­re vagy a jó minőségű szolgál­tatásokra -, amivel megkülön­böztethetjük a Szigetet a töb­bi fesztiváltól. A Sziget sikere tehát nem a korábbinál is erő­sebb programnak köszönhe­tő - ebben a korábbi évekhez képest idén sem lesz érdemi változás -, hanem a tudatosan erősített, önálló brandnek és a „Sziget-életérzésnek”.- A program tehát kevésbé lé­nyeges?- Ez így nem mondható. A jó program elvárás a közönség részéről, de a Szigeten egyre kevésbé a sztárok kiléte az el­sődleges „hívószó”. Ha vala­ki megnézi, a Szigethez ha­sonló jelentőségű fesztiválo­kon nagyon hasonló a fellé­pők listája, ezért ebben nem fogjuk tudni lekörözni a ver­senytársainkat, maximum a programjaink sokszínűségé­vel. Ugyanakkor a Volt sikere esetében a sztárfellépők léte még mindig fontos szempont. Ez azért lényeges, mert a ma­gyar közönség - mely jellem­zőbb a soproni rendezvényen-, inkább „fellépőérzékeny”, mint a Sziget nemzetközibb közönsége. A magyar feszti­válok között egyébként Sop­ronban kiemelkedően erős sztárprogramot tudunk nyúj­tani, miközben mára közked­velt márka lett a Volt is. A Szi­get magyar közönségének kö­rében megfigyelhető, hogy in­kább napijegyet vásárolnak, és inkább azokra a napokra váltanak belépőt, amelyeken a kedvenc előadóik lépnek fel. Ennek persze anyagi okai is vannak, de ha már csak egy- egy napra tud valaki kijönni, akkor érthetően jobban szá­mít, hogy melyik nap játszik olyan sztár, akit szeretne meg­nézni. A külföldiek viszont in­kább a bérleteket vásárolják, ami szintén logikus, hiszen ha már ideutaznak, szíveseb­ben maradnak több napra.- Hogyan oszlanak meg az idei Sziget költségei és kiadásai?- A bevétel szerkezetében nincs jelentős változás a ko­rábbi évekhez képest, tovább­ra is legalább 75 százalékot tesz ki a jegyek, bérletek érté­kesítéséből befolyó összeg. A szponzorációból és a vendég­látásból származó bevétel pe­dig körülbelül azonos, 10-12 százalék körüli értéket kép­visel, és körülbelül 1 száza­lékot tesz ki az állami forrás. Összességében egyébként kö­rülbelül hatmilliárd forint be­vétellel számolunk, ami vala­melyest jelentősebb a tavalyi­nál. A kiadások közül tovább­ra is a programokra fordított összeg a legnagyobb tétel, il­letve ezt követik a technikai jellegű költségek. Az idei Szi­geten természetesen Rihanna és a már visszatérő vendégnek mondható Muse lesz a legdrá­gább előadó.- Néhány éve úgy nézett ki, hogy a Balaton Sound - ame­lyet idén július 6. és 10. között rendeznek - „megeszi” a Szi­getet.- Amikor a Szigetnek nehéz­ségei voltak, valóban a Balaton Sound volt az aranytojást tojó tyúk. Mára azonban pénzügyi szempontból szerencsére sta­bilizálódott a Sziget is, miköz­ben a Balaton Sound eredmé­nye már nem tudott nőni, in­kább stagnál. A zamárdi ren­dezvény és a Sziget közönsége között egyébként nincs nagy átfedés, ezért nem kell tarta­nunk attól, hogy az egyik a másik kárára fejlődik.- A kormány jövőre csökkenti az éttermi szolgáltatások áfá­ját. Ön több vendéglátóhelyet működtető cégben érdekelt, és a fesztiválokon is működ­tetnek ilyeneket. Milyen hatá­sai lehetnek az önök üzletei­re ennek a kormányzati dön­tésnek?- Az éttermi szolgáltatá­sok áfáját két lépcsőben, de először jövőre csökkentik. Az nem egészen világos, hogy pontosan mire vonatkozik majd a jogszabály. Egyelőre a jogászaink vizsgálják, hogy a fesztiválokat érinti-e majd va­lamilyen formában ez a válto­zás.- A Szigettel gyakorlatilag vé­get ér a fesztiválszezon.- Számunkra valóban, bár Zamárdiban, a Balaton Sound helyszínén a Sziget után még lesz két fesztiválunk (B.my. Lake, Strand Fesztivál). Az előbbi az elektronikus, az utóbbi pedig elsősorban a pop-rock műfajra és főleg an­nak hazai sztárjaira épít. Ezen fesztiválok szervezését ugyan a mi cégünk végzi, de az üz­leti eredményünket nem be­folyásolják, mivel fix pénzt kapunk a munkánkért. Ezek ugyanis nem a Sziget Kft. által tulajdonolt, hanem a partne­reink által megálmodott, üz­letileg független produkciók. De miután bezárnak a nyári szabadtéri fesztiválok, indul az őszi koncertturnészezon. Ebből is kivesszük a részün­ket, hiszen például a főváros­ban több helyen is érdekeltek vagyunk a zenés rendezvény­helyszínek üzemeltetésében. Például a résztulajdonomban lévő cég által üzemeltetett Bu­dapest Parkban vagy a kollé­gáim által működtetett Akvá­riumban szintén lesznek kon­certek.- Az említett fesztiválok mel­lett néhány éve egy újabb ren­dezvénnyel is előállnak: az egri Music Hungary konferenciával. Ez egy újabb „láb”?- Üzleti lábnak nem nevez­ném, mivel a Music Hungary egy kis költségvetésű - de re­mélem, annál nagyobb jelen­tőségű - szakmai konferen­cia, amely elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy kialakul­jon érdemi párbeszéd a zene­ipar minden szereplője között. Ez tehát inkább indirekt mó­don támogatja a rendezvénye­ket, az egész iparág működé­sét. Már csak napijegy van Úgy tűnik, az idei Szigeten újabb iátogatórekordra készül­hetünk, mivel másfél hónap­pal a kezdés előtt elkelt az ösz- szes bérlet a fesztiválra. Júli­usban már csak napijegyet le­het kapni, de azt is korlátozott számban. Elfogytak a hétnapos bérletek is, az ötnaposok pedig már hó­napokkal előbb gazdára talál­tak. A szervezők 55 ezer da­rabban maximálták az eladha­tó bérletek számát, így ezután már csak napijegyet árulnak, de abból is csak napi 25 ezret adnak ki. A tempós jegyfogyás több telt házas napot is feltételez, de az is lehet, hogy minden napra ki­teszik majd a megtelt táblát. A napi telt ház egyébként 90 ezer fő, azaz ennyi ember meg­felelő színvonalú ellátására al­kalmas az óbudai Hajógyá­ri-szigeten ideiglenesen ki­alakítható infrastruktúra és a programhelyszínek befogadó- képessége. A 90 ezres napi ka­pacitásba a bérletesek és napi­jegyesek mellé a tiszteletjegye­seket és a rendezvényen egy­idejűleg közreműködő dolgozó­kat is beleszámolják.- Az egri rendezvény tehát nem a szezon megnyújtására hiva­tott. Nem is céljuk, hogy a nyári fesztiválszezont kitolják?- Az iskolakezdet, az egyre bizonytalanabb időjárás miatt az ősz nem igazán kedvező sza­badtéri rendezvények megtar­tására, márpedig mi szabadtéri specialisták vagyunk. Miután a kollégáim nyáron nem érnek rá, csak ősszel tudnak elmen­ni szabadságra, ezért erre az időszakra nem tervezünk nagy rendezvényeket. Ráadásul kö­zel járunk a kapacitásaink ha­tárához, miközben ősszel már hozzá kell látni a következő évi fesztiválok előkészítésé­hez. Persze vannak olyan or­szágok, ahol az ősz is szabadté­ri szezonnak számít, és az eset­leges külföldi együttműködés­ről még nem mondtunk le telje­sen, de most nincs semmi ilyen konkrétum a kezünkben, csak ebben még lehet némi mozgás­terünk. Olyasmire gondolok, mint az egykori isztambuli ren­dezvényünk, amelyet szeptem­berben tartottunk, de nem ter­helte túl a rendszert, mert nem kellett benne minden kollégá­nak részt vállalnia.- A Balaton Soundot, a Gour- met-t, a Gyerek Szigetet, a Szi­get és a Volt Fesztivált is szer­vező Sziget Kft. tavalyi bevéte­le meghaladta a tízmilliárd forin­tot. Milyenek az idei kilátások?- Az idei rendezvényeken át­lagosan 5-10 százalékos jegy- áremelést hajtottunk végre, és persze a költségeink is nö­vekednek. Mivel kiemelkedő az érdeklődés a fesztiváljaink iránt, arra számítok, hogy a be­vételek nagyobb arányban nő­nek majd, mint a kiadásaink, vagyis az említett tavalyi 10,2 milliárd forintos bevételt 15-20 százalékkal növelhetjük. Névjegy 1970. július 18-án született Bu­dapesten. Üzletember, kultúra­szervező. a Sziget Fesztivál ala­pítója. a Sziget Kft. ügyvezetője. Ö a tulajdonosa Magyarország első Michelin-csillagos éttermé­nek, a Costesnek. Alapítója és vezetője a Szeretem Magyaror­szágot Klubnak. 1988-ban érettségizett a Kaff­ka Margit (ma Szent Margit) Gimnáziumban. 1993-ban hozta létre a Sziget Fesztivált. 1999-ben már a Yourope euró­pai fesztiválszövetség alelnö- ke volt. A 2000-es években több Miche- lin-csillaggal elismert éttermet hozott létre. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag­keresztjét. 2004-ben a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium Pro Turiz- mo Díjjal tüntette ki. 2006-ban a Népszabadság Top Kiadványokban publikált „Az 50 legbefolyásosabb magyar" közé szavazták. 2008 óta minden évben a Mar- keting&Média szaklap az 50 legbefolyásosabb médiasze­mélyiség közé választotta. 2010- ben kultúraszervezői te­vékenységéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdem­rend tisztikeresztjét. 2011- ben a Fővárosi Közgyű­lés Budapestért érdemérmet adományozott Gerendái Ká- rolynak. 2012- ben a Sziget Fesztivál először nyerte el az Európa leg­jobb fesztiválja díjat a Euro­pean Festival Awardson. (Az­óta háromszor.) 2015-ben a Turizmus Magazin a legbefolyásosabb szakem­bernek választotta a hazai tu­rizmus területén. 2015-ben a Világgazdaság fel­kért szakértői a 9. legbefolyá­sosabb magyar üzletember­nek választották a Top 100-as kiadványban. Nős, 3 gyermek apja. Hobbijai: gasztronómia, borok és kortárs képzőművészeti al­kotások gyűjtése, utazás.

Next

/
Thumbnails
Contents