Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-09 / 160. szám

g BELFÖLD 2016. JÚLIUS 9., SZOMBAT HÍREK Öveges-program: utalják a pénzt BRÜSSZEL/BUDAPESTAz Öveges-program körüli csa­lásgyanú miatt az Euró­pai Bizottság közel egy éve, 2015. augusztus 13-án fel­függesztette az uniós támo­gatások egy részének kifize­tését. A Népszabadság infor­mációi szerint a magyar kor­mányzat közel egy év után azt a jelzést kapta, hogy ha­marosan újraindulhatnak a kifizetések, mert Brüsszel­ben „megfelelőnek és elég­ségesnek” találták az Emmi által lefolytatott vizsgálato­kat. A pozitív döntésről az Európai Bizottság Foglalkoz­tatási Főigazgatója a napok­ban levelében értesítette a kormányt. A 2014 végén be­nyújtott költségnyilatkozatok alapján hamarosan mintegy 152 milliárd forint támoga­tás érkezik Magyarországra. MW Új igazgatóságot választanak BUDAPEST Lemondott a Szö­vetkezeti Hitelintézetek Integ­rációs Szervezete teljes igaz­gatósága és felúgyelőbizott- sága, 18-án választanak új tisztségviselőket - ezt a pén­teki közgyűlésén jelentették be. Alapszabályt is módosítot­tak, amire az integrációs tör­vényjúnius 9-i módosítása miatt volt szükség. A közgyű­lésen felszólaló Bártfai-Ma- ger Andrea postaúgyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatá­sokért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: stratégiaalko­tó munka kezdődik, hogy egy olyan pénzügyi csoport épül­jön, amely meghatározó szere­pet tölt be a lakosság és a kis- és közepes vállalkozások ki­szolgálásában. MW Eddig 850 ezren honosítottak KISVÁRBA Az elmúlt hat év­ben több mint 850 ezren él­tek a kedvezményes honosí­tás lehetőségével vagy kap­tak állampolgársági megál­lapítást - közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyet­tes az ifjúsági keresztényde­mokraták nyári táborában. A kedvezményes honosítás keretében 780 ezren tették vagy teszik le a napokban az állampolgársági esküt, és 70 ezren kaptak a diaszpó­rában állampolgársági meg­állapítást. 23 ezer kérelmet utasítottak el, ami jól mutat­ja a szigorú államigazgatá­si figyelmet. A ciklus végéig meglesz az egymillió új ma­gyar állampolgár - jelentette ki Semjén Zsolt. MW Vastagbélszűrő akció jövőre BUDAPEST Országossá ter­jesztik ki a vastagbélszű­rést, a jövő év közepén in­duló program keretében 2,5 millió 50-70 éves férfit és nőt szólítanának. A szűré­sekre több mint hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ko­vács Attila helyettes tiszti fő­orvos elmondta, székletmin­tából végzett immunkémiai vizsgálatról van szó, a min­tavétel otthon elvégezhető a kapott eszközökkel. Hozzá­tette, a háziorvosok előzetes toborzása elkezdődött. MTI A hivatalok megbuktak, a könyvtárak csillagos ötöst kaptak Beleszólnának a gyerekek швшшшят. A gyerekek többsége úgy érzi, nincsen beleszólása a településüket érintő kér­désekbe, derült ki a héten az UNICEF és a GfK Hungá­ria közös, feltáró kutatásá­ból, amelyben 10 és 18 év közötti gyerekek mondták el véleményüket arról, mitől gyerekbarát egy település. A közintézmények megbuk­tak, a könyvtárak csillagos ötöst kaptak. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A 10 és 18 év közötti gyerekek számára az egyik legfontosabb érték a biz­tonság, viszont többségük úgy érzi, hogy nincsen beleszólá­suk a településüket érintő kér­désekbe. Mind a személyes, mind a fókuszcsoportos beszél­getések során ez derült ki az UNICEF és a GfK Hungária kö­zös, feltáró kutatásából. A 10- 14 éves korosztályban szemé­lyes, míg a 15-18 éves korosz­tályban online fókuszcsopor­tos beszélgetések zajlottak le a témában. A gyerek elmondták, érdekli őket, mi zajlik a telepü­lésükön. Jól meg tudták fogal­mazni, mi az, amit szeretnek, és mik azok a dolgok, amelye­ken javítani kellene. A „gyerekbarát” szó hallatán a 10 és 18 év közötti magyar gyerekek leginkább olyan he­lyekre gondoltak, ahol jól érzik magukat. Sportpályákat, parko­kat, bevásárlóközpontokat, ját­szótereket neveztek meg. Több­ségük azonban kiemelte, hogy nem gyerekbarát helyek a hi­vatalok, amelyek többségében a gyerekekre nincsenek tekin­tettel. Arról már nem is beszél­ve, hogy ha kérdeznek valamit a hivatalokban, nem kapnak számukra megfelelő informáci­ót. Amikor a helyek hangulatát írták le, akkor a legtöbbször az unalmas szó hangzott el. Jó hír viszont, hogy úgy tű­nik, beérett az évtizedek óta tartó, kőkemény és áldozatos munkája az amúgy alulfizetett könyvtárosok ezreinek, mert a kutatásból egyértelműen ki­derült, egyetlen közintézmény kivétel a lélekromboló unalom alól: ez pedig a könyvtár. Az eredmény már csak azért is fi­gyelemre méltó, mert sokan te­mették a papíralapú könyvtá­Meg kellett szakítani az UNICEF kísérletét, mert a gyerekszínész, mikor koszos kislányként kért segítséget, olyan durva elutasítá­sokat kapott, hogy sírva rohant ki az étteremből Tbilisziben. Az UNICEF kísérletének főszereplő­jét Ananónak hívták, 6 éves gye­rekszínész volt. A kislányt elő­ször csinosan felöltöztetve, meg­rakat, amelyeket megújulásra képtelennek tartottak. A fiata­lok úgy látják, képesek voltak a megújulásra, a 21. század ki­hívásainak eleget tettek ezek az intézmények, és ami a legfonto­sabb, nem unalmasak. A gyerekek körében az a jel­lemző, hogy a saját mikrokör- nyezetükben van tapasztala­tuk a véleménynyilvánításról. Az iskolában a véleménynyil­vánítás elsődleges és szinte ki­zárólagos fóruma a diákönkor­fésülve küldték ki Tbiliszi egyik forgalmas terére, ahol látványo­san egyedül ácsorgott. Ekkor több gyalogos is odament meg­kérdezni, miért van egyedül, mi a neve, még segítséget is hívtak az „elveszett” kislányhoz. Ami­kor azonban koszosán, elnyűtt ruhákban és piszkos sapkában állt ki egyedül ugyanarra a tér­mányzat, amely egyes helyeken formális, máshol aktív, közös­ségformáló intézmény. Az élet­kor növekedésével együtt nő a gyerekek tudatossága is a véle­ménynyilvánítás terén, igazol­ja a kutatás. Függ viszont a csa­ládi és iskolai szocializációtól, de a középiskolás korosztály­ban a gyermek nemétől is. En­nek példája, hogy a döntéshoza­tali helyzetben a 15-18 évesek körében a fiúk inkább az inter­neten szerveznének mozgalmat re, figyelemre sem méltatták. A kísérlet második fele még en­nél is elkeserítőbb volt. Amikor Anano tiszta ruhában ment be egy étterembe, az emberek be­szélgettek a magányosan betérő kislánnyal, kis ajándékot adtak neki. Mikor viszont koszosán tért vissza, olyan durva elutasítások érték, hogy sírva fakadt. az érdekeik érvényre juttatásá­ra, a lányok viszont inkább az utcára vonulnának, és a döntés­hozóknak személyesen monda­nák el véleményüket egy-egy tüntetésen. Tudta-e? Az UNICEF Magyar Bizottság a Gyerekbarát Település kam­pányhoz kapcsolódóan a ku­tatással egy időben elindítot­ta online kérdőívét a gyerek- barat.unicef.hu oldalon, ahol szeretnék megismerni gyere­kek és felnőttek véleményét arról, nekik mi a fontos, mi­től lesz gyerekbarát egy tele­pülés. A Gyerekbarát Telepü­lés címet évente három olyan település nyerheti el, ahol a gyermekek jogait kiemelt kérdésként kezelik. Tavaly Ci- gánd, Hódmezővásárhely és Óbuda önkormányzata nyert. Kiderült egy kísérleten: koszos gyereken nem segítünk Drágultak a házak, lakások, vidéken is BUDAPEST Az idei első negyed­éves stagnálás után folytatódott a 2014-ben elindult ingatlanár­emelkedés a második negyedév­ben, míg tavaly júniusban 217 ezer forint volt az országos átlagos négyzetméterár, idén jú­niusra 250 ezer forintra emel­kedett - közölte a Duna House ingatlanfranchise-hálózat saját adatokat felhasználó felmérése alapján pénteken az MTI-vel. A 2016-os év első felének in­gatlanpiacáról szóló elemzés szerint a panel- és a téglalaká­sok árai egyaránt nőttek. A fővárosban a vevők több­sége változatlanul 40-60 négy­zetméter közötti ingatlant vásá­rolt, ugyanakkor miközben Bu­dán 2015 első felében a tranzak­ciók 27 százalékát tette ki a 400 ezer forint feletti négyzetméter- árú adásvétel, az idén már min­den második ilyen volt. Pesten 11-ről 30 százalékra ugrott a legmagasabb ársávban megkö­tött ügyletek aránya.. Budapesten a téglalakások­nál az átlagos négyzetméterár 422 ezer forintot tett ki. A leg­magasabb átlagár az 5. kerület­ben volt (689 ezer forint), míg a legalacsonyabb a 23. kerület­ben (206 ezer forint). A panelek esetében az átlagár 287 ezer fo­rint volt, a legmagasabb, 354 ezer forint a 13. kerületben, a legalacsonyabb, 216 ezer forint a 18. kerületben. Vidéken egy éve 200 ezer fo­rint négyzetméterár fölött az adásvételek 19 százaléka zaj­lott, idén ez 29 százalékra ug­rott. A téglalakásoknál a leg­magasabb átlagár Győr-Mo- son-Sopron megyében volt (323 ezer forint), a legalacso­nyabb Tolnában (124 ezer fo­rint). A paneleknél a két vég­let ugyanezen megyékben volt tapasztalható, 239 ezer és 11.4 ezer forinttal. MTI Ennyi ingatlan cserélt gazdát A felmérés kitért arra is, hogy júniusban ugyan 2 száza­lékkal csökkent az ingatlan­adásvételek száma 2015 jú­niusához képest, az idei első félévben ugyanakkor két szá­zalékkal több, 69,5 ezer in­gatlan cserélt gazdát. Munka, tanulás és kultúra emeli fel a romákat Közös úton kell haladni BUDAPEST Csak a munka, a ta­nulás és a kultúra tudja felemel­ni a magyarországi cigánysá­got is - mondta Balog Zoltán Emmi-miniszter pénteken az Együtt kezdtük, együtt folytat­juk című nemzetközi konferen­cián. Hangsúlyozta: a felzárkó­zási programokban folytonos­ságra van szükség. Hiába jut valaki időlegesen munkához, ha utána újra jön a tétlenség, hi­ába keltik fel és támogatják a ta­nulás utáni vágyat, ha egy idő­re kimarad az ösztöndíj, és hi­ába működik egy tucat sikeres program, ha van egy-kettő, ame­lyet beleng az anyagi visszaélés „gyanúja vagy éppen a ténye”. A kormányzati eredmények közül Balog utalt rá, eddig öt­venezer olyan roma családot si­került bevonni a közfoglalkoz­tatásba, amelyben a családfenn­tartónak előtte soha nem volt munkaviszonya. A sikeres pro­jektek közül megemlítette a Nő az esély programot, amelyben ezer roma nő kapott szociális asszisztensi képzést, közülük 750-en helyezkedtek el állami szolgáltatóknál, így már stabil munkahelyük van. A miniszter kifejtette, hogy a szegregáció a magyar iskolarendszer több év­tizedes, súlyos problémája, akár a spontán, akár a tudatos formá­ja jelenik meg. Szerinte a prob­léma az, hogy a magyar közne­velési rendszer nem képes ledol­gozni az iskolákba belépő gyere­kek családi háttérből hozott tar­tós hátrányait, és a különbségek nem csökkennek, hanem csak tovább nőnek az iskolában is. A miniszter az új roma közép- osztály megerősítéséről szólva a kulturális önazonosságtudat, értéktudat fontosságát hangsú­lyozta, és arra hívott fel, hogy a romák legyenek büszkék sa­ját kultúrájukra. Felidézte, há­rom évvel ezelőtt Európában el­sőként a Nemzeti alaptantervbe bekerült a roma történelem, kul­túra és a roma holokauszt okta­tása. Czibere Károly államtitkár hozzátette: „Nem építhetünk kü­lön országokat, nincs külön útja nincstelennek és jómódúnak, romának és nem romának. Egy utunk van, és azon együtt kell végigmennünk, ezért együtt fo­gunk rajta végigmenni.” MW

Next

/
Thumbnails
Contents