Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-06 / 131. szám
2016. JÚNIUS 6., HÉTFŐ GAZDASÁG у Megérte bent maradni a magánnyugdíjpénztárban Milliós nagyságrendű is lehet a reálhozam Öt éve történt. Aki pénztártag akart maradni, annak személyesen kellett erről nyilatkozatot tennie Elutasították a feltétel nélküli jövedelemét SVÁJC Havi 2500 frankhoz jutott volna minden egyes nagykorú svájci polgár - a gyerekek 625-höz -, ha sikerrel zárult volna a tegnapi népszavazás a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséről. Az urnazárás utáni felmérések szerint azonban végül a szavazók 78 százaléka ez ellen voksolt. A csaknem 710 ezer forintnak megfelelő összeg alig valamivel van az ország hivatalos szegénységi küszöbe fölött (2219 frank), és messze elmarad a bruttó átlagbértől (6427 frank). Az adómentes juttatást az is megkapta volna, akinek van fizetett munkája - a gyakorlatban a jövedelme első 2500 frankja lenne adómentes aki kevesebbet keresne, annak erre egészítette volna ki az állam a munkáltatótól kapott összeget. A referendum kiírásához szükséges 100 ezer aláírásnál 25 ezerrel többet összegyűjtő civilek, illetve a mögöttük álló kampánycsoport, a Basic Income Switzerland szerint az alapjövedelem évi 18 milliárd frankba kerülne a költségvetésnek (a kormány 25 milliárd- ról beszél). Ezt a kezdeményezők szerint könnyen ellentételezni lehetne a pénzügyi tranzakciók némi megadóztatásával, és ez az összeg kiváltaná a szociális ellátások jelentős részét. A kormány és a pártok zöme nem támogatta az ötletet. Szerintük az alapjövedelem adóemelést vonna maga után, nem ösztönözné az embereket a munkavállallásra, illetve a tanulásra, így hamar hiány lehetne képzett dolgozókból. Svájcban a munkanélküliségi áprilisban 3,5 százalék volt. Aki legalább 12 havi munkaviszony után kerül az utcára, az a fizetése 70-80 százalékát kapja meg két évig. Csak a lakosság 10 százaléka hagyná ott a munkát, ha lenne feltétel nélküli alapjövedelem. SZ. M. Finn kísérlet Finnországban tavaly lett miniszterelnök az ügyet korábban is támogató Juha Sipila, kormánya 2017-től akar elindítani egy kísérleti projektet, amelynek keretében tízezer finn polgár kapna két évig havi 550 eurót. Néhány tízezer helyett most már milliós nagyságrendű reálhozamot vehetne fel, aki kitartott a magánnyugdíjpénztárnál. A vagyonkezelők jól teljesítettek az elmúlt öt évben. Herman Bernadett/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nem jártak rosszul azok, akik az állami rendszer helyett a magánnyugdíjpénztárakat választották. Pontosan öt éve darálták be az állami rendszerbe a magánynyugdíjpénztárakat. Akkor a visszalépett 3 millió pénztártag összesen 233,2 milliárd forintnyi reálhozamot (infláció fölötti hozamot) kapott vissza az államtól a megtakarításaiért cserébe, egy-egy visszalépő átlagosan 75-80 ezer forintot kapott. A maradó pénztártagok most már valószínűleg egymillió forintnál is több pénzt kapnának vissza, ha szintén az egy- pilléres rendszer mellett döntenének. A visszalépők most is ugyanúgy megkaphatják ezt a pénzt, mint öt évvel ezelőtt. A maradók egyre kevesebben vannak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már kevesebb mint 59 ezer tagja volt a négy megmaradt magánkasszának. Tömeges visszalépés nincs, negyedévente néhány százzal csökken csak a taglétszám, javarészt valószínűleg az elhunyt és a nyugdíjba vonuló tagok miatt. A tagok egyéni számláin már több mint 225 milliárd van, vagyis egy-egy tagnak átlagosan több mint 3,8 milliónyi megtakarítása lehet. A pénz 47 százaléka magyar állampapírokban, 16 százaléka részvényben, 23,5 százaléka befektetési alapokban, a maradék egyéb eszközökben van. Ezzel a portfolióval az államosítás óta eltelt időszakban a magánnyugdíjpénztárak elég szép hozamot értek el. Összesen 80 milliárdnyi hozamot termeltek, ami évente 6-7 százalékos átlagot jelent, ebből az idei első negyedév teljesítménye csaknem 7,2 milliárd forint volt. Az alacsony inflációnak köszönhetően a 2011 közepe óta elért hozam nagyobb része - lapunk számításai szerint körülbelül a kétharmada - reálhozam. Érdekesség, hogy annak a mintegy 3 millió embernek is nyilvántartja az MNB a pénzét, aki visszalépett az állami rendszerbe. A háztartások pénzügyi vagyonát nyilvántartó statisztikák szerint ezeknek az embereknek is van 2842,3 milliárd forintnyi követelésük az állammal szemben, ezt az összeget azonban hiába számolják bele a háztartások vagyonába, az egykori pénztártagok már aligha látják viszont a pénzt. A maroknyi kitartó magán-nyugdíjpénztári tagság sem lehet azonban biztos abban, hogy hozzájut a teljes megtakarításához. A reálhozam és a tagdíjkiegészítés ugyan biztosan felvehető, a hozam többi réMagán-nyugdíjpénztári sze és a befizetett tőke sorsa viszont kérdéses. A pénztártagok csak a nyugdíjkorhatár elérése után juthatnak hozzá ehhez az összeghez, akkor is kizárólag járadék formájában. Járadékot viszont egyelőre a négy megmaradt magánkasz- sza közül egyik sem nyújt, a járadékszolgáltatások összege továbbra is nulla. Az is kérdéses, hogy az intézmények fenn tudnak-e maradni addig, amíg a jelenlegi tagok elérik a nyugdíj- korhatárt, illetve még azon is túl, a járadékfizetések kifutásáig, ami jó néhány évtizedet jelent. A kasszáknak jelenleg ahhoz, hogy elkerüljék a végelszámolást, 70 százalékos aktív tagdíjfizetői arányt kell elérniük, e szintet mind a négy pénztár hozza. A fennmaradáshoz azonban ez kevés, adományokra is szükségük van az intézményeknek, hogy a működésüket finanszírozhassák. Az erőfeszítések ezen a téren is sikeresnek tűnnek, a pénztárak tavaly szerény, az idei első negyedévben pedig elég szép, 141 millió forintos nyereséget értek el működési szinten. HÍREK A lakosság fele vállalkozna BUDAPEST A magyar lakosság 48 százaléka szívesen indítana saját céget, vagy betársulna egy már meglévő vállalkozáshoz, főként a 18-24 éves korosztály vállalkozna, náluk ez az arány eléri a 68 százalékot - derül ki a Budapest Bank Zrt. megbízásából az NRC által készített felmérésben. A vállalkozásra nyitottak aránya ugyan magas, de csak a megkérdezettek 27 százaléka rendelkezik pontos vállalkozási tervvel, és mindössze 6 százalékuk tette meg a szükséges előkészületeket is egy cég elindulásához. A saját vállalkozás indításánál a motivációstényezők közül a válaszadók 83 százaléka az önállóságot, 30 százaléka a rugalmas munkaidőt, 24 százaléka az alkalmazottinál magasabb jövedelem ígéretét emelte ki. MW Pályázat határon túli fiataloknak BUDAPEST Határon túli fiatal vállalkozókat várnak a Példakép pályázatra, az 5 millió forintos fődíjjal és szakmai kü- löndíjakkal záruló pályázatra a gazdaság minden szektorából jelentkezhetnek a 40 év alatti fiatalok augusztus 31-ig - közölte a Példakép Alapítvány. A pályázat ingyenes, a jelentkezők közül neves gazdasági szakemberekből és ismert vállalkozókból álló szakmai zsűri választja ki az 50 példaképet, akikről kiadvány is készül. MW Betilthatják a benzines autókat NORVÉGIA Az ország négy legfontosabb pártja megállapodott arról, hogy 2025-től már csak elektromos autókat lehessen értékesíteni Norvégiában, amely a világ egyik legnagyobb kőolajexportőre - írta a portfolio.hu a norvég a Dagens Naeringsliv alapján. A hírt a két legnagyobb baloldali párt megerősítette, a jobboldali pártok viszont nem. A Tesla első embere, Elon Musk szerint Indiában vizsgálják annak a lehetőségét, hogy 2030-tól már ne lehessen újonnan forgalomba hozni benzin- és dízelmotorú autókat, és Hollandiában is terveznek hasonlót, megállapodás azonban még egyik ország politikai pártjai között sincs. MW Összesen 80 milliárdnyi hozam lett A magyar áfakulcs az egyik legmagasabb a régióban, ami gátolja a versenyképességet Súlyos munkaerőhiány a szállodaiparban MAGYARORSZAG Érezhetően újabb fellendülési szakaszába érkezett a szállodaszektor Magyarországon: az átlagárak és a foglaltsági adatok két számjegyű növekedése felkeltette a befektetők érdeklődését a piac iránt. Számos olyan szállodaépítési projekt is újraindul, amely megakadt a válság idején, így például 5 csillagos hotel létesül a fővárosban a déli Klotild Palotában és a Clark Ádám téren - mondta a Világ- gazdaságnak Csordás Imre, az Accent Hotel Management Kft. ügyvezető igazgatója. Több, nálunk már jelen1 lévő nagy nemzetközi szállodalánc gondolkodik a további magyarországi terjeszkedésen a 3-4 csillagos kategóriákban is, de új márkák belépésére is számítani lehet. A hazai szállodaipar verseny- képességének javulását azonban évek óta gátolja a nemzetközi ösz- szehasonlításban is magas általános forgalmi adó (áfa). A szálláshely-szolgáltatás áfakulcsa itthon 18 százalék, miközben az európai átlag 11 százalék körül mozog, és csak három tagállamban magasabb a mértéke a magyar kulcsénál. „Örülünk, hogy az éttermi szolgáltatás áfája jövőre 27 Minden munkakörből hiány van. A vendégszámmal elégedettek, a személyzetével már kevésbé százalékról 18 százalékra csökken, 2018-ban pedig 5 százalékra, ám szükséges volna a hoteláfa további csökkentése. Már az is sokat javítana, ha az európai átlagra süllyedne a kulcs” - érvelt Csordás Imre. Az ágazat másik nagy problémája az egyre komolyabb munkaerőhiány, ami már lassan veszélyezteti a hotelek megfelelő színvonalú működtetését, illetve az új szállodanyitásokat is. A szobaasz- szonytól, recepcióstól kezdve egészen az igazgatóig minden munkakörből hiány van - hangsúlyozta Csordás Imre. „Nyitottunk például a nyugati országhatárhoz közel, Szentgotthárdon egy szállodát novemberben, "ahol a személyzetet nagyon nehezen tudtuk feltölteni. Pedig vidéken személyzeti szállást is biztosítunk. De máshol is gyakori, hogy a személyzetjelentős része egy éven belül kicserélődik” - érzékeltette a nehézségeket az ügyvezető igazgató, aki azt is hangsúlyozta, hogy ha lenne áfacsökkentés, annak nagy részét valószínűleg a bérek emelésére fordítanák a szektor szereplői. A nyugat-európai bérekkel még így sem tudnának versenyezni a magyar munkáltatók, de a lépés mégis sokat segíthetne a munkaerő megtartásában. M.E.
