Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-23 / 146. szám

2016. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG-BELFÖLD "J Heti kétmilliárdba is kerülhetnek a kisbefektetők Ami jó lakosságnak, az drága az államnak A lakossági állampapírok kamata többször is csökkent már az idén. de még mindig kicsit „magasnak" számít. De jobb, mint a betét, ezért tudják felszívni a lakossági megtakarításokat Az intézményi finanszírozás ennél jóval olcsóbb lenne. Az ÁKK az idén 381,5 milliárd fo­rintnyi egyéves dkj-t adott el, emellett csaknem 1100 milli­árd forintnyi há­rom hónapos és 104 milliárd forint­nyi hathetes állam­papírt is értékesí­tett. Az összes ka­mat, amit ezekre ki kell fizetni, nem éri el a 6,6 mil­liárd forintot. Nem biztos per­sze, hogy az intézmények 1 szá­zalék alatti kamaton megven­nének annyi rövid állampapírt, amennyit a lakossági piac fel­szív, a keresletük viszont jóval nagyobb a kínálatnál. Az ÁKK A lakosság finanszírozza az államadós­ságot legalábbis egy-egy dkj-aukci- ón a benyújtott ajánlatok csu­pán felét-kétharmadát szokta elfogadni. (A lakossági befek­tetőket ezzel szemben nem kor­látozza az ÁKK, aki állampapírt akar venni, annak el­fogadják az aján­latát bármekko­ra mennyiségben.) Emellett a piacon kint lévő dkj-mennyiség nem olyan magas. A Magyar Nem­zeti Bank adatai szerint ápri­lis végén 1267,9 milliárd forin­ton állt, ez alig a háromnegyede a tavaly áprilisi volumennek, a 2014. áprilisinak meg kevesebb mint a fele. A hosszú lejáratú állampapírok nem drágák Takarékbank: ■ •• // jovore 3,3 százalékkal bővülhet a GDP BUDAPEST Jövőre 3,3 százalék­kal bővülhet a magyar GDP az idei átmeneti lassulást, 2,1 szá­zalékos gazdasági növekedést követően a Takarékbank ne­gyedéves előrejelzése szerint. A Takarékbank elemzői kifej­tették, bár a világgazdaság nö­vekedési kilátásai az elmúlt ne­gyedévben nem javultak, a kül­ső környezet továbbra is kedve­ző a magyar gazdaság számára. A legjelentősebb gazdaságkuta­tó intézetek és fejlesztési szer­vezeteknek a világgazdaság egészére vonatkozó, két- három­éves kitekintésű előrejelzései nagyjából megfelelnek az előző negyedévinek, de lényeges koc­kázatot jelent a Brexit lehetősé­ge. Egy esetleges brit kilépés az európai pénzügyi rendszert, át­tételesen pedig a reálgazdasá­got is megrengetné, miközben újra nyomás alá helyezné a sé­rülékenyebb gazdaságokat. Az EU-források is ösztönzik jövőre a beruházásokat A Takarékbank 2017-től is­mét a beruházások növekedésre számít, miután a gazdaságpoli­tika felgyorsítja a 2014-2020-as EU-költségvetési keretben ren­delkezésre álló külső források felhasználását, és a lakossági beruházások is érdemben növe­kednek. A Takarékbank előre­jelzése szerint az inflációs nyo­más mérsékelt marad, amit az adócsökkentések és az alacsony energiaárak is támogatnak, vá­rakozásuk szerint 2016-ban egy év vége felé bekövetkező kisebb gyorsulás eredményeként az éves átlagos infláció 0,7 száza­lék lehet, míg 2017-ben 2,1 szá­zalékos infláció valószínűsíthe­tő, azonban a mutató ennél ala­csonyabb is lehet jövőre. Ismét meglódult a foglalkoz­tatás bővülése, amelyet ráadá­sul túlnyomó részben az elsőd­leges munkaerőpiac álláste­remtése vezérel, bizonyos ága­zatokban már korlátot jelent a munkaerő-kínálat elégtelensé­ge. A tavalyi 6,8 százalék után a munkanélküliségi ráta több mint egy teljes százalékponttal csökkenhet idén, 2017 átlagá­ban pedig már csak 5,3 százalé­kos munkanélküliség várható a Takarékbank szerint. MW Hiába csökkent az idén többször is a lakossági ál­lampapírok kamata, még mindig sokszorosába kerül a kisbefektetőkkel finanszí­roztatni az államot. Herman Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Még mindig hetente csaknek 2 milliárd fo­rintba kerül az adófizetőknek, hogy az állam a lakossággal fi­nanszíroztatja az államadóssá­got. Pedig a lakossági állampa­pírok kamata már többször is csökkent az idén. Először feb­ruárban, majd pedig áprilisban vágott az Államadósság Keze­lő Központ (ÁKK) 25-25 bázis­pontot a kincstárjegyek bonu­szából. A kamatok viszont még most is viszonylag magasak. A Féléves Kincstárjegy 2 szá­zalékos, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy 2,25 százalékos éves bonuszt fizet, a Kincstá­ri Takarékjegyek kamata 2-2,5 százalék között van. Az intéz­mények azonban ennek a fe­lét sem kapják meg a rövid ál­lampapírokra. Az egyéves disz­kontkincstárjegyek (dkj) hoza­ma 1 százalék alatt van, a teg­napi három hóhapös dkj-aukcf- ón 0,85 százalékos átlaghozam alakult ki - összegzi a VG. A kamatok terén a bankbeté­teket már régóta verő lakossá­gi állampapírok az idei év slá­gerbefektetései, a frissen ke­letkező megtakarítások zömét ezek szívják fel. Az ÁKK ada­tai szerint az idén több mint 1312 milliárd forintnyi Kama­tozó Kincstárjegyet jegyeztek, Féléves Kincstárjegyből pedig Érdekesség, hogy miközben a rövid lakossági állampapí­rokra az intézményiekhez ké­pest busás kamatot ad az ál­lam, a hosszabb lejáratú, kis­befektetőknek szánt kötvé­nyeknél már nem ilyen gáláns, A tízéves Bonusz Magyar Ál­lamkötvény (BMÁK) jelenle­több mint 362 milliárd forint­nyi fogyott el. Emellett elad­tak még 51 milliárd forintnyi Kincstári Takarékjegy Pluszt is. Lapunk számításai szerint az év eleje óta eladott rövid la­kossági állampapírokra ösz- szesen 38 milliárd forintnál is több kamatot kell fizetni. A ka­matok mellett ráadásul jutalé­kot is ad az állam az állampapí­rokat forgalmazó bankoknak és brókercégeknek, sőt még az államkincstárnak is, ez továb­bi több mint 15 milliárd forinttal növeli a számlát. Vagyis a rövid lakossá­gi papírok költségei már 53 mil­liárd forint fölött voltak június közepén. gi kamata 3,8 százalékos, eb­ből viszont a kamatadó levo­nása után 3,2 százalék sem marad. A tízéves fix kamatozá­sú államkötvény 3,27 száza­lékos átlagkamattal kelt el a legutóbb tartott aukción, az in­tézmények pedig nem fizetnek kamatadót. A rövidebb - 3-6 éves - fu­tamidejű, változó kamatozású lakossági államkötvények ak­tuális kamata 2,75-3,55 szá­zalék között mozog, az ötéves államkötvény az utolsó aukci­ón 2,29, a hároméves pedig 1,74 százalékos átlagkamat­tal kelt el. Lakossági állampapírok kamata (százalék) 1 2022 N (BMÁK) 3,55 2020/Q (BMÁK) 3,05 2026/N (BMÁK) 3,80 Féléves Kincstárjegy 2,00 2019/X_EUR (PEMÁK) 2,20 2021/1 (PMÁK) 3,25 2019/L (PMÁK) 2,75 Kamatozó Kincstárjegy 2,25 Kincstári Takarékjegy egyéves 2,00 Kincstári Takarékjegy kétéves 2,50 Kincstári Takarékjegy Plusz 2,25 Forrás: ÁKK NHKVZrt.: nem állhat le a szemét elszállítása BUDAPEST Semmilyen körül­mények között nem állhat le a hulladékszállítás - közölte a Nemzeti Hulladékgazdálko­dási Koordináló és Vagyonke­zelő (NHKV) Zrt., hangsúlyoz­va, jelenleg nincs ellátatlan te­lepülés. Gémesi György, Gödöl­lő polgármestere szavaira rea­gáltak, miután azt mondta: ha nem kapja meg sürgősen a mű­ködéshez szükséges forrást a gödöllői központú Zöld Híd Ré­gió Nonprofit Kft. a NHKV-től, júliustól a katasztrófavédelem veheti át a szemétszállítási kö­telezettséget, mert a kft.-nek elfogyott a pénze. Miután a Zöld Híd már nem bocsáthat ki számlákat és nem szedhet be díjat, az NHKV Zrt. pedig ez idáig nem pótolta a kiesett bevételeket, a társulás - amely 108 település 300 ezer lakosá­nak hulladékát kezeli - a mű­ködésképtelenség határára ért. Az NHKV Zrt. hangsúlyozta: eddig az április előtti tevékeny­ség után kellett közszolgáltatá­si díjat beszedni, ezt még ma­guk a közszolgáltatók tehették meg, az új rendszerben csak most kezdődnek a kifizetések az április 1-je utáni tevékeny­ségekért. Főszabályként a ne­gyedéves elszámolásban mű­ködő cégek még ki sem küld­ték volna a számláikat. Úgy fo­galmaztak: az elmúlt évek so­rán felhalmozott vesztesége­ket nem korrpkt számon kér­ni egy újonnán alakult cégen, amely „a hibák helyrehozásá­ra jött létre”. Emellett a Zöld Híd nyilvános hatósági adatbá­zisok szerint „82 millió forint­tal többet számlázott ki a la­kosságnak”, ezért „fogyasztó- védelmi bírságot” szabnak ki rá. Úgy értékeltek: ez rávilágít arra, hogy a cég magasabb dí­jat szabott ki. MTI/MW Előleg igényelhető Az NHKV mindenben segí­teni kívánja a közszolgálta­tókat, aminek egyik eleme­ként lehetővé tette, hogy elő­leget igényeljenek június 6-ig. Részletezték: eddig 56 hulla­dékgazdálkodási közszolgál­tató kért mintegy 5 milliárd forint előleget, folyamatosak a kifizetések, a pénz rendel­kezésre áll az NHKV Zrt.-nél. ENSZ-jelentés: Magyarországon visszaestek, de globálisan élénkülnek a befektetések Kevesebb tőke jött a közép-kelet-európai régióba BUDAPEST Tavaly 1,3 milliárd dollárra apadt a beérkező külföl­di közvetlen tőkebefektetés érté­ke Magyarországon. Ez 83 szá­zalékos csökkenés a megelőző, amúgy kiugrónak látszó 2014- es évhez képest - derül ki az ENSZ kereskedelmi és fejleszté­si szervezetének (Unctad) jelen­téséből. A magyar jelenség oka az, hogy tavaly infrastrukturá­lis vállalatokból szálltak ki be­fektetők. A megelőző két évben pedig azért érkezett sok külföldi tőke az országba, mert a külön­adók miatt is veszteséges ban­kokat az anyacégeknek fel kel­lett tőkésíteniük. Közép- és Ke- let-Európa EU-országai sem ér­tek el kimagasló eredménye­ket tavaly. A beáramlás össze­ge megfeleződött, s csupán 19 milliárd dollárt ért el. Lengyel- országban 40 százalékkal 7,5 milliárdra, Csehországban 78 százalékkal 1,2 milliárd dollár­ra esett vissza a befektetések ér­téke. Románia és Bulgária azon­ban tartotta a korábbi tempót. Lengyelország esetében a pala- gázfeltárások nem hozták meg a remélt eredményt: az ExxonMo­bil és a Total példáját követve ta­valy a ConocoPhilips és a Chev­ron is kivonult az országból. Globálisan azonban élénkül­tek a tőkebefektetések: 1762 mil­liárd dollárt tettek ki, a válság utáni évek legmagasabb szint­jére kapaszkodtak fel. A vállala­ti összeolvadások és felvásárlá­sok lendületet kaptak, értékük 432 milliárdról 721 milliárd dol­lárra ugrott. Ám ez nem új tevé­kenységek helyett nkább válla­lati átszervezésekre utal. Ha ezt kiszűrjük, akkor csak 15 száza­Nincs még vége Idén 10-15 százalékkal vissza­eshet a működőtőke beáram­lás az Unctad szerint, mert a -világgazdaság szerény ütem­ben bővül. Fennmaradnak a geopolitikai feszültségek is, és a multicégek profitja a válság kirobbanása óta a legalacso­nyabb szintre süllyedt. lékkai gyorsult a tőkeáramlás. A fejlett régiók váltak a haszo­nélvezőivé ennek, amelyből 55 százalékkal részesedtek. A be­fektetések csaknem megkétsze­reződtek elsősorban Európa és az Egyesült Államok vonzerejé­nek köszönhetően. Európában Írország, Svájc és Hollandia ve­zette a tavalyi listát. Kína tavaly a harmadik hely­re szorult vissza, ahogy az Ame­rikai Egyesült Államok vissza­vette vezető szerepét és Hong­kong is megelőzte. A beáram­lást tekintve az első tizenötös csoportba befért még Brazília, India és Mexikó. A legtöbb tő­két ismét az Egyesült Államok­ból fektették be. VG/В. M. A kecskeméti Mercedesé volt az utolsó reprezentatív nagyberuházás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents