Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-23 / 146. szám
2016. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG-BELFÖLD "J Heti kétmilliárdba is kerülhetnek a kisbefektetők Ami jó lakosságnak, az drága az államnak A lakossági állampapírok kamata többször is csökkent már az idén. de még mindig kicsit „magasnak" számít. De jobb, mint a betét, ezért tudják felszívni a lakossági megtakarításokat Az intézményi finanszírozás ennél jóval olcsóbb lenne. Az ÁKK az idén 381,5 milliárd forintnyi egyéves dkj-t adott el, emellett csaknem 1100 milliárd forintnyi három hónapos és 104 milliárd forintnyi hathetes állampapírt is értékesített. Az összes kamat, amit ezekre ki kell fizetni, nem éri el a 6,6 milliárd forintot. Nem biztos persze, hogy az intézmények 1 százalék alatti kamaton megvennének annyi rövid állampapírt, amennyit a lakossági piac felszív, a keresletük viszont jóval nagyobb a kínálatnál. Az ÁKK A lakosság finanszírozza az államadósságot legalábbis egy-egy dkj-aukci- ón a benyújtott ajánlatok csupán felét-kétharmadát szokta elfogadni. (A lakossági befektetőket ezzel szemben nem korlátozza az ÁKK, aki állampapírt akar venni, annak elfogadják az ajánlatát bármekkora mennyiségben.) Emellett a piacon kint lévő dkj-mennyiség nem olyan magas. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint április végén 1267,9 milliárd forinton állt, ez alig a háromnegyede a tavaly áprilisi volumennek, a 2014. áprilisinak meg kevesebb mint a fele. A hosszú lejáratú állampapírok nem drágák Takarékbank: ■ •• // jovore 3,3 százalékkal bővülhet a GDP BUDAPEST Jövőre 3,3 százalékkal bővülhet a magyar GDP az idei átmeneti lassulást, 2,1 százalékos gazdasági növekedést követően a Takarékbank negyedéves előrejelzése szerint. A Takarékbank elemzői kifejtették, bár a világgazdaság növekedési kilátásai az elmúlt negyedévben nem javultak, a külső környezet továbbra is kedvező a magyar gazdaság számára. A legjelentősebb gazdaságkutató intézetek és fejlesztési szervezeteknek a világgazdaság egészére vonatkozó, két- hároméves kitekintésű előrejelzései nagyjából megfelelnek az előző negyedévinek, de lényeges kockázatot jelent a Brexit lehetősége. Egy esetleges brit kilépés az európai pénzügyi rendszert, áttételesen pedig a reálgazdaságot is megrengetné, miközben újra nyomás alá helyezné a sérülékenyebb gazdaságokat. Az EU-források is ösztönzik jövőre a beruházásokat A Takarékbank 2017-től ismét a beruházások növekedésre számít, miután a gazdaságpolitika felgyorsítja a 2014-2020-as EU-költségvetési keretben rendelkezésre álló külső források felhasználását, és a lakossági beruházások is érdemben növekednek. A Takarékbank előrejelzése szerint az inflációs nyomás mérsékelt marad, amit az adócsökkentések és az alacsony energiaárak is támogatnak, várakozásuk szerint 2016-ban egy év vége felé bekövetkező kisebb gyorsulás eredményeként az éves átlagos infláció 0,7 százalék lehet, míg 2017-ben 2,1 százalékos infláció valószínűsíthető, azonban a mutató ennél alacsonyabb is lehet jövőre. Ismét meglódult a foglalkoztatás bővülése, amelyet ráadásul túlnyomó részben az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérel, bizonyos ágazatokban már korlátot jelent a munkaerő-kínálat elégtelensége. A tavalyi 6,8 százalék után a munkanélküliségi ráta több mint egy teljes százalékponttal csökkenhet idén, 2017 átlagában pedig már csak 5,3 százalékos munkanélküliség várható a Takarékbank szerint. MW Hiába csökkent az idén többször is a lakossági állampapírok kamata, még mindig sokszorosába kerül a kisbefektetőkkel finanszíroztatni az államot. Herman Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Még mindig hetente csaknek 2 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, hogy az állam a lakossággal finanszíroztatja az államadósságot. Pedig a lakossági állampapírok kamata már többször is csökkent az idén. Először februárban, majd pedig áprilisban vágott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 25-25 bázispontot a kincstárjegyek bonuszából. A kamatok viszont még most is viszonylag magasak. A Féléves Kincstárjegy 2 százalékos, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy 2,25 százalékos éves bonuszt fizet, a Kincstári Takarékjegyek kamata 2-2,5 százalék között van. Az intézmények azonban ennek a felét sem kapják meg a rövid állampapírokra. Az egyéves diszkontkincstárjegyek (dkj) hozama 1 százalék alatt van, a tegnapi három hóhapös dkj-aukcf- ón 0,85 százalékos átlaghozam alakult ki - összegzi a VG. A kamatok terén a bankbetéteket már régóta verő lakossági állampapírok az idei év slágerbefektetései, a frissen keletkező megtakarítások zömét ezek szívják fel. Az ÁKK adatai szerint az idén több mint 1312 milliárd forintnyi Kamatozó Kincstárjegyet jegyeztek, Féléves Kincstárjegyből pedig Érdekesség, hogy miközben a rövid lakossági állampapírokra az intézményiekhez képest busás kamatot ad az állam, a hosszabb lejáratú, kisbefektetőknek szánt kötvényeknél már nem ilyen gáláns, A tízéves Bonusz Magyar Államkötvény (BMÁK) jelenletöbb mint 362 milliárd forintnyi fogyott el. Emellett eladtak még 51 milliárd forintnyi Kincstári Takarékjegy Pluszt is. Lapunk számításai szerint az év eleje óta eladott rövid lakossági állampapírokra ösz- szesen 38 milliárd forintnál is több kamatot kell fizetni. A kamatok mellett ráadásul jutalékot is ad az állam az állampapírokat forgalmazó bankoknak és brókercégeknek, sőt még az államkincstárnak is, ez további több mint 15 milliárd forinttal növeli a számlát. Vagyis a rövid lakossági papírok költségei már 53 milliárd forint fölött voltak június közepén. gi kamata 3,8 százalékos, ebből viszont a kamatadó levonása után 3,2 százalék sem marad. A tízéves fix kamatozású államkötvény 3,27 százalékos átlagkamattal kelt el a legutóbb tartott aukción, az intézmények pedig nem fizetnek kamatadót. A rövidebb - 3-6 éves - futamidejű, változó kamatozású lakossági államkötvények aktuális kamata 2,75-3,55 százalék között mozog, az ötéves államkötvény az utolsó aukción 2,29, a hároméves pedig 1,74 százalékos átlagkamattal kelt el. Lakossági állampapírok kamata (százalék) 1 2022 N (BMÁK) 3,55 2020/Q (BMÁK) 3,05 2026/N (BMÁK) 3,80 Féléves Kincstárjegy 2,00 2019/X_EUR (PEMÁK) 2,20 2021/1 (PMÁK) 3,25 2019/L (PMÁK) 2,75 Kamatozó Kincstárjegy 2,25 Kincstári Takarékjegy egyéves 2,00 Kincstári Takarékjegy kétéves 2,50 Kincstári Takarékjegy Plusz 2,25 Forrás: ÁKK NHKVZrt.: nem állhat le a szemét elszállítása BUDAPEST Semmilyen körülmények között nem állhat le a hulladékszállítás - közölte a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt., hangsúlyozva, jelenleg nincs ellátatlan település. Gémesi György, Gödöllő polgármestere szavaira reagáltak, miután azt mondta: ha nem kapja meg sürgősen a működéshez szükséges forrást a gödöllői központú Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. a NHKV-től, júliustól a katasztrófavédelem veheti át a szemétszállítási kötelezettséget, mert a kft.-nek elfogyott a pénze. Miután a Zöld Híd már nem bocsáthat ki számlákat és nem szedhet be díjat, az NHKV Zrt. pedig ez idáig nem pótolta a kiesett bevételeket, a társulás - amely 108 település 300 ezer lakosának hulladékát kezeli - a működésképtelenség határára ért. Az NHKV Zrt. hangsúlyozta: eddig az április előtti tevékenység után kellett közszolgáltatási díjat beszedni, ezt még maguk a közszolgáltatók tehették meg, az új rendszerben csak most kezdődnek a kifizetések az április 1-je utáni tevékenységekért. Főszabályként a negyedéves elszámolásban működő cégek még ki sem küldték volna a számláikat. Úgy fogalmaztak: az elmúlt évek során felhalmozott veszteségeket nem korrpkt számon kérni egy újonnán alakult cégen, amely „a hibák helyrehozására jött létre”. Emellett a Zöld Híd nyilvános hatósági adatbázisok szerint „82 millió forinttal többet számlázott ki a lakosságnak”, ezért „fogyasztó- védelmi bírságot” szabnak ki rá. Úgy értékeltek: ez rávilágít arra, hogy a cég magasabb díjat szabott ki. MTI/MW Előleg igényelhető Az NHKV mindenben segíteni kívánja a közszolgáltatókat, aminek egyik elemeként lehetővé tette, hogy előleget igényeljenek június 6-ig. Részletezték: eddig 56 hulladékgazdálkodási közszolgáltató kért mintegy 5 milliárd forint előleget, folyamatosak a kifizetések, a pénz rendelkezésre áll az NHKV Zrt.-nél. ENSZ-jelentés: Magyarországon visszaestek, de globálisan élénkülnek a befektetések Kevesebb tőke jött a közép-kelet-európai régióba BUDAPEST Tavaly 1,3 milliárd dollárra apadt a beérkező külföldi közvetlen tőkebefektetés értéke Magyarországon. Ez 83 százalékos csökkenés a megelőző, amúgy kiugrónak látszó 2014- es évhez képest - derül ki az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezetének (Unctad) jelentéséből. A magyar jelenség oka az, hogy tavaly infrastrukturális vállalatokból szálltak ki befektetők. A megelőző két évben pedig azért érkezett sok külföldi tőke az országba, mert a különadók miatt is veszteséges bankokat az anyacégeknek fel kellett tőkésíteniük. Közép- és Ke- let-Európa EU-országai sem értek el kimagasló eredményeket tavaly. A beáramlás összege megfeleződött, s csupán 19 milliárd dollárt ért el. Lengyel- országban 40 százalékkal 7,5 milliárdra, Csehországban 78 százalékkal 1,2 milliárd dollárra esett vissza a befektetések értéke. Románia és Bulgária azonban tartotta a korábbi tempót. Lengyelország esetében a pala- gázfeltárások nem hozták meg a remélt eredményt: az ExxonMobil és a Total példáját követve tavaly a ConocoPhilips és a Chevron is kivonult az országból. Globálisan azonban élénkültek a tőkebefektetések: 1762 milliárd dollárt tettek ki, a válság utáni évek legmagasabb szintjére kapaszkodtak fel. A vállalati összeolvadások és felvásárlások lendületet kaptak, értékük 432 milliárdról 721 milliárd dollárra ugrott. Ám ez nem új tevékenységek helyett nkább vállalati átszervezésekre utal. Ha ezt kiszűrjük, akkor csak 15 százaNincs még vége Idén 10-15 százalékkal visszaeshet a működőtőke beáramlás az Unctad szerint, mert a -világgazdaság szerény ütemben bővül. Fennmaradnak a geopolitikai feszültségek is, és a multicégek profitja a válság kirobbanása óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. lékkai gyorsult a tőkeáramlás. A fejlett régiók váltak a haszonélvezőivé ennek, amelyből 55 százalékkal részesedtek. A befektetések csaknem megkétszereződtek elsősorban Európa és az Egyesült Államok vonzerejének köszönhetően. Európában Írország, Svájc és Hollandia vezette a tavalyi listát. Kína tavaly a harmadik helyre szorult vissza, ahogy az Amerikai Egyesült Államok visszavette vezető szerepét és Hongkong is megelőzte. A beáramlást tekintve az első tizenötös csoportba befért még Brazília, India és Mexikó. A legtöbb tőkét ismét az Egyesült Államokból fektették be. VG/В. M. A kecskeméti Mercedesé volt az utolsó reprezentatív nagyberuházás