Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-22 / 145. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. JUNIUS 22., SZERDA Az „oktatáspolitikái bicikli” is ott van a romlás mögött Eltolt felvételik HÍREK Emelték az inflációs számokat BUDAPEST Az MNB 0,3-ról 0,5 százalékra emelte idei, és 2,4-ről 2,6 százalékra a jövő évi inflációs várakozását, míg a GDP-re vonatkozó előrejelzésén nem változtatott. A jegybanki inflációs jelentés kedden kiadott fő számai alapján az MNB továbbra is azzal számol, hogy 2016-ban a GDP 2,8,2017-ben pedig 3 százalék lesz. MTI Az MSZP tartja a határidőt SZEGED Az MSZP június 28- án leadja a földkérdésben tartandó népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat- jelentette be Tóbiás József pártelnök kedden Szegeden. Összegyűlt a szükséges 200 ezer aláírás, de az aktivisták a határidő lejártáig folytatják az aláírások gyűjtését. MW A piros vilmoskörte végzett az élen BUDAPEST Kihirdette a Pálinka Nemzeti Tanács az idei verseny díjazottjait: a múlt évi 107-tel szemben 172 tételt minősítettek kiválóságnak. A zsűri Magyarország idei legjobb pálinkájának címét az Árpád és Vadász Pálinkák- Kisrét Manufaktúra Kft. prémium piros vilmoskörte pálinkájának ítélte. A legeredményesebb pálinkafőzde is ugyanez a kft. lett. MTI Visszalépett a kormánypárt ZÁGRÁB Lemondott tisztségéről kedden Tomislav Kara- marko, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség elnöke, miután pártja a múlt héten megbuktatta saját kormányát. Vállalja a felelőséget azért, amiért a kormány bukását követően ígérete ellenére nem tudott új parlamenti többséget létrehozni. MTI Sokkal rosszabb eredményt értek el a középiskolai felvételiken a nyolcadik osztályosok, a nyolc évfolyamos gimnáziumokra jelentkezők romlása pedig egészen drámai. Az Oktatási Hivatal (OH) közlésére reagálva Radó Péter oktatáskutató lapunknak azt mondta, a „túltolt biciklinek”, a tanári szakma és az iskolai autonómia elvételének biztosan köze van a visszaeséshez, de pontos képet az év végi kompetenciamérés eredménye mutat majd. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST A középiskolai felvételiken a nyolcadik osztályosok átlagos eredménye sokkal rosz- szabb, mint tavaly volt. A központi felvételi vizsgákon jóval kevesebb pontszámot értek el a középiskolába készülő diákok, mint a korábbi években, különösen a nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezőknél volt drámai a zuhanás - olvasható ki az OH összegzéséből. Az elmúlt évben száz pontból átlagosan 69,6 pontot szereztek a nyolcosztályos középiskolába felvételizők, ám idén ennél több mint 12 ponttal gyengébb lett az eredmény. Tíz éve nem értek el ilyen kevés pontszámot a diákok. A négy- és hatosztályos középiskolák központi felvételije hasonló teljesítménnyel zárult, 2007 óta idén lett a legrosszabb az átlagpontszám. Radó Péter oktatáskutató lapunk kérdésére négy tényezőt említett, amelyek együttesen - de a felvételik alapján még nem ismerhető arányban - teljesítményromlást okoztak. Szinte bizonyos, fogalmazott, hogy a friss számok mögött valóban ott van a diákok romló teljesítménye, ezt viszont a 2015-ös nemzetközi PISA-felmérés decemberben várható eredménye mutatja majd meg pontosan. A teljesítményromlást okozhatja az is, tette hozzá, hogy egyre több szülő a négyéves képzést adó iskolák helyett hatvagy nyolc évfolyamos gimnáziumba járatná a gyerekét, s így megjelennek az alacsonyabb átlagteljesítményű tanulók is a jelentkezők között. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy miután csökken a felsőoktatásba belépés lehetősége, a szülők igyekeznek olyan intézményt választani, ahonnan a gyerekük nagyobb valószínűséggel jut be főiskolára vagy egyetemre. Az évről évre emelkedő követelményszint is okozhat teljesítményromlást, hiszen az oktatáspolitika a szakmát adó képzések felé irányítaná el a jelentkezők egy részét. Az oktatáskutató végül megemlítette, azért is hullámozhatnak az eredmények, mert a központi felvételik nem standardizáltak. A kabinet augusztusra készül el az új tanmenettel, 2018- ra új Nemzeti alaptantervvel. Az év eddig eltelt részét jelentős részben a Klik átszervezése kötötte le. Eredményt szeptemberre ígért Palkovics László tegnap. Az államtitkár azt mondta: sokkal stabilabb, napi problémáktól mentes oktatási rendszer épül, a jövőben nem fordulhat elő, hogy egy iskolában ne legyen elegendő szivacs, kréta vagy fénymásolópapír - mondta. Beszámolt arról is, egyértelmű cél, hogy 2018-tól a pedagógus-továbbképzés az egyetemeken valósuljon meg. Zöld út az AB-től: mehet a kvótás referendum BUDAPEST Az Alkotmánybíróság (AB) kedden meghozott két határozata nem adott helyt a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás ellen benyújtott négy indítványnak. Mindkét határozat olvasható az AB honlapján. Az indítványok közül három a népszavazás kiírását elrendelő országgyűlési határozatot támadta, egy pedig a népszavazásra feltett kérdést megengedő kúriai döntést. Az AB az országgyűlési határozatot helybenhagyó döntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadott határozatot érdemben nem vizsgálhatta, csupán a parlament eljárását, az pedig nem volt alaptörvény-ellenes. A másik határozatában Fodor Gábornak, a Liberális Párt elnökének indítványáról döntött, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Fodor szerint a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazni. Az AB a kúriai döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz visszautasítását főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta. Kifejtették, a jog- államiságra és jogbiztonságra hivatkozásnak alkotmányjogi panasz esetében csak kivételesen - visszaható hatályú jogalkotás, illetve felkészülési idő hiánya esetén - van helye. Az Országgyűlés döntése ellen már nem lehet jogorvoslattal élni. A Kúria május 3-ai döntése ellen azonban 60 napig lehet alkotmányjogi panasszal fordulni az AB-hez, az a határidő július elején jár le. Várhatóan őszre írja ki a népszavazást az államfő. MTI/MW Parragh a színvonalcsökkenést, Demjan a lobbit ostorozta BUDAPIST A gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke tegnap egy szakképzési konferencián. Úgy vélte, hiányzik a pályaválasztási tanácsadás rendszere, az üzemlátogatás, a modern termelésbe bevonható és széles körű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, az alapfokon megszerezhető képességek gyengék, merev a felsőoktatási rendszer, s nem jellemző az élethosszig tartó tanulás. Úgy értékelte, óriási a verseny a diákokért, és az iskolák egy része - a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként - a színvonal csökkentését választja. Felhívta a figyelmet a gimnáziumok jelentős elszívó hatására. Demján Sándor, a VOSZ elnöke problémának nevezte az erős oktatási lobbit, amely azt eredményezte, hogy Magyarországon több a kinevezett egyetemi tanár, mint Németországban. HIRDETÉS HIRDETÉS Minden gyerek tehetséges, csak ki kell tudni nyitni őket. Az ö teljesítményük az iskola bizonyítványa is
