Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-20 / 143. szám

g GAZDASÁG-KÖZÉLET 2016. JÚNIUS 20., HÉTFŐ HÍREK Koncentráció és centralizáció BUDAPEST A Klik feldarabolá­sa 59 kisebb egységre tovább­ra is koncentrációt és centrali­zációt jelent az oktatási rend­szerben - hangoztatta tegnap Kunhalmi Ágnes. A kulturális bizottság MSZP-s alelnöke sze­rint amíg a központosított logi­ka nem szűnik meg, addig tel­jesen mindegy, hogy a Küket hányfeié darabolják, a rend­szer továbbra sem lesz mű­ködőképes. Jelezte, a jövő évi büdzsében még nincs benne az 59 Klik létrehozása, és az, hogy jövő év elején már mű­ködtetni akarják a kisebb tan­kerületi központokat, azt mu­tatja, hogy rohamtempóban, fejetlenül, szakmai koncepció, nélkül vágott bele a kormány az átalakításba. MW Külföldre menő érettségizők BUDAPEST Az MLP aggasztó­nak tartja, hogy a legtehetsé­gesebb és legjobb anyagi hely­zetben lévő érettségizők közül egyre többen folytatják tanul­mányaikat külföldön - mond­ta tegnap Bősz Anett. A Liberá­lisok ügyvivője közölte, az elit- gimnáziumokban érettségizők­nél már 30-50 százalék azok aránya, akik külföldi felsőok­tatási intézménybejelentkez­tek, de más középiskolákban is - ahol a diákok nehezebb társadalmi, anyagi helyzetben vannak - már az érettségizők 5-10 százaléka próbálja kül­földön folyatni tanulmányait. Bősz szerint megkezdődött a társadalom lefejezése, komoly problémát jelent majd a jövő­ben, ha az érettségi után örök­re elveszti az ország legtehet­ségesebb fiataljait. MW/MTl Előképzés tartalékosoknak BUDAPEST Az elmúlt időszak­ban, különösen a tömeges migrációs helyzet óta a ma­gyar társadalomban is egyre fontosabbá vált az önvédelem, a közösség és a haza védel­me - nyilatkozta a Magyar Tar­talékosok Szövetségének (MA- TASZ) új elnöke. Széles Ernő el­mondta, hogy közhasznú szer­vezetként működő szövetsé­gük bárkinek megadja az eh­hez szükséges alapelméleti és gyakorlati előképzést, ezzel is segítve a Magyar Honvédség tartalékos képzését, utánpót­lását. MTI A kabinet ötszázmilliárdos megrendelése sem lesz elég Hanyatlik az építőipar Még mindig az uniós források hiányát nyögi az építőipar, amelynek teljesítménye emi­att csaknem 30 százalékkal esett vissza áprilisban. Márk Edina kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Áprilisban foly­tatódott az építőipar drasztikus visszaesése: 29,8 százalékkal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbi szinthez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb ada­tai szerint. A szektor visszaesé­se január óta tart, sőt az első két hónap drámaian rossz eredmé­nyein utólag tovább rontott 2-3 százalékkal a hivatal, így az el­ső negyedévben összességében 28,3 százalékkal esett vissza az ágazat. A termelés csökkenését - csakúgy, mint az előző két hó­napban - nagyrészt az uni­ós forrásból végzett munkák tavalyi év végi befejeződése, részben a magas bázis okoz­ta. „Nem meglepők a rossz adatok, hiszen a múlt év kö­zepétől folyamatosan csökke­nő rendelésállomány már elő­re jelezte a visz- szaesést” - mond­ta a Világgazda­ságnak Koji Lász­ló, az Építési Vál­lalkozók Országos Szakszövetségé­nek (ÉVOSZ) elnöke. Az elő­ző, 2007-2013-as uniós ciklus végén, elsősorban 2013-2014- ben szépen profitált az ágazat az uniós forrásokból finanszí­rozott állami és önkormány­zati megrendeléseken, ami ki­húzta az építőipari cégeket a válságból. Ám az elmúlt két és fél évben érdemleges uni­ós forrás nem érkezett a köz­beszerzési piacra. „Az építő­ipari cégek azt remélik, hogy az év második felében felgyor­sul a 2014-2020-as uniós pá­lyázatok kiírása, illetve a pén­zek lehívása” - tette hozzá Ko­ji László, aki szerint ebből a szempontból biztató jel, hogy a kormány mint­egy 500 milliárd forint összértékű közbeszerzési eljá­rás kiírását terve­zi 2016-ban, ezek előkészítésére 20 milliárd jutna a következő hó­napokban. Ez azt jelenti, hogy az év hátralévő részében több nagy állami beruházás indul­hat meg. Ám ezek legfeljebb az év utolsó hónapjaiban dob­ják meg az építőipar teljesít­ményét, amely az idén már mindenképpen jelentősen el­marad a tavalyi és a tavaly- előtti szinttől. Mindkét építményfőcsoport­ban visszaesett a termelés áp­rilisban: az épületek építése 2,7, az egyéb építményeké 52,1 százalékkal. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője szerint ugyanakkor biztatóan alakult az építőipar jövőbeli teljesítményét megha­tározó szerződésállomány. A lakásépítéseket magában fog­laló épületépítési alágazat ren­delésállománya ugyanis ápri­Hóvégi szerződésállomány alakulása* (éves, százalék) Az építőipari termelés N-2015. január 2016. április-d V6-GRAFIKA FORRÁS: KSH lis végén 57,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban. Ez azonban csak pár hónapos csúszással jelenik majd meg az ágazat teljesít­ményében. Balogh hozzátette, az mindenesetre valószínűsít­hető, hogy az ágazat a beindu­ló épület- és lakásépítések mi­att javuló teljesítményt nyújt majd a következő hónapokban. Több szerződést kötnek A múlt évi 7600 használatba vett lakóingatlan után az Építé­si Vállalkozók Országos Szak- szövetségének számításai sze­rint az idén 12-15 ezer között lehet azoknak az új lakóingat­lanoknak a száma, amelyek­re az építőipar szerződést köt. Ám az új lakások még mindig csak egy kis részét képezik az idén a becslések szerint 150 ezer tranzakciót lebonyolító in­gatlanpiacnak. Az ÉVOSZ ab­ban is bízik, hogy a hét-kilenc évvel elhalasztott lakásépíté­sek és -felújítások után a la­kosság is visszatér megrende­lőként az építési piacra. Több nagy ál­lami beruhá­zás indulhat még az idén Semjén és tíz f ideszes képviselő maradt néma BUDAPEST Az előző két ülés­szakkal szemben tavasszal nem a szocialista Gúr Nándor, hanem az LMP-s Schmuck Er­zsébet beszélt a leghosszabban a parlamentben. Schmuck ta­vasszal 12 óra 46 percet beszélt, két órával többet, mint a máso­dik Rétvári Bence (KDNP), akit a parlamentből és az LMP-frak- ció éléről távozó Schiffer And­rás követ 8 óra 16 perccel. A tavaszi ülésszakot követő­en Rétvári a felszólalások hosz- szúsága és száma alapján is a legaktívabb képviselőnek szá­mít a 2014-ben kezdődött cik­lusban. Az államtitkár 737 fel­szólalása összesen több mint 40 órán át tartott, és ezzel 3 órával többet beszélt, mint a második Gúr, valamint 5 órával megelő­zi az LMP-s Sallai R. Benedeket. A lobbik leghosszabban be­szélőképviselője az Országgyű­lést elhagyó Novák Előd volt, aki a hatodik helyre került 6 és fél órán át tartó felszólalásaival. A Fidesznél két államtitkár áll a lista elején, az adóügyekért is felelős Tállai András (4 óra 36 perc) a tizenegyedik, Völner Pál, az igazságügyi tárca par­lamenti államtitkára (3 óra 32 perc) pedig a tizenötödik volt az összesítésben. A minisztereknél Lázár János volt a legbőbeszédűbb (2 óra 46 perc). Orbán Viktor kormányfő 2 óra 5 percet beszélt és ezzel a harmincötödik leghosszabban felszólaló képviselő lett. Simics- kó István honvédelmi miniszter egyetlen alkalommal beszélt, kevesebb mint öt percet. Tavasszal tíz fideszes képvise­lő és Semjén Zsolt KDNP-s kor­mányfő-helyettes maradt néma az ülésteremben. Kubatov Gábor hallgat a legrégebb óta, 2006-os parlamentbe kerülése óta egyet­len alkalommal, 2007-ben kért szót. Bíró Márk, aki 2010 óta képviselő, eddig egyetlen alka­lommal sem szólalt fel, Varga Jó­zsef 2012-ben, Farkas Flórián és Simon György 2013-ban nyilat­kozott meg utoljára. A LEGBŐBESZÉDŰBB FELSZÓLALÓK 1. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) 12 óra 46 perc 2. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) 10 óra 46 perc 3. SCHIFFER ANDRÁS (LMP) 8 óra 16 perc Forrás: parlament.hu HIRDETÉS FIZESSEN ELŐ MOST KEDVEZMENYESEN 1 HÓNAPRA! ART CSOMAG: HAJRA! CSOMAG: MEGYEI LAP + MEGYEI LAP + KÉPES SPORT PORT (6 NAPOS) 6780 FT + дуто MOTOR 4490 FT MINDENT BELE! CSOMAG: / MEGYEI LAP + NEMZETI SPORT (6 NAPOS) + Ä KÉPES SPORT + AUTÓ MOTOR 8480 FT V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents