Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-18 / 142. szám

2016.-JÚNIUS 18., SZOMBAT HATVANON TÚL .13 Kálmán Istvánná Ica néni elkényezteti unokáit Ő az év nagymamája Több ezer horgolt alkotása van SZOLNOK A szolnoki Kiss Im- réné Piroska harmadik osztá­lyos kora óta nagy megszállott­ja a horgolásnak. Bár már nyolc­vanhét éves, mégis szívesen ké­zimunkázik.- Amióta nyugdíjas vagyok, a napom nagy részét a horgo­lás teszi ki - mondja. - A dél­előtt kertészkedéssel indul, majd amikor bejövök pihen­ni, már veszem is a kezembe a horgolótűt. Ebéd után ismét kézimunkázom, amit este tíz óráig be sem fejezek. Monda­nom sem kell, altatót nem sze­dek, köszönöm szépen, nagyon jól alszom - teszi hozzá moso­lyogva. - Fiatalabb koromban nagyobb darabokat horgoltam, amióta azonban eljárt felettem az idő, inkább kisebb tárgyakat készítek; kiscicát, angyalkát, egér figurát, karácsonyi dísze­ket és ékszereket. Ha meg kel­lene tippelnem, hány darabot horgoltam életem során, nem tudnám, de annyi biztos, hogy több ezernél járok. Piroska néni aktívan tanít és kiállításokra is viszi portékáit.- Egy művelődési házba kö­zel tíz éve járok kiállításokra és árulni is. Ott egyébként ingyen tanítom is a szakmát, hogy vé­letlenül se haljon ki. Ezen kívül, ha hívnak vásárokba akkor már pattanok is a buszra és viszem a termékeimet. Mindig örülök, amikor megcsodálják az alkotá­saimat. Végezetül, Piroska néni für­geségét látva nem hagyhattuk ki a kérdést, hogy mi a hosszú élet titka?- Nem szabad stresszeim és túl komolyan venni a dolgo­kat. A pozitív gondolkodás tart bennünket életben. Ezen kí­vül minden reggel egy szivacs­csal átmasszírozom a testemet, majd mikor felpezsdültem, ak­kor tornázom. Nem titkolt cé­lom, hogy szeretném a száz éves kort megélni. M. K. Piroska néni folyton dolgozik A szolnoki Kálmán István­ná Ica nénit a közelmúlt­ban az Év nagymamája cím­mel tüntette ki a Nyugdí­jasok Országos Szövetsé­ge. A megtisztelő cím nagy örömet okozott a szépko­rú hölgynek és tizenhárom éves unokájának, Toncsi- nak. Bálint-Mátyus Krisztina krisztina.matyus@mediaworks.hu SZOLNOK - A NYOSZ hirdetett egy pályázatot, melyre a Szol­nok Város Klubok és Nyugdí­jasok Érdekvédelmi és Kultu­rális Egyesületének elnöke, Deák lánosné hívta fel a fi­gyelmünket. Közölte, az a feladat, hogy az unokák nagyival való kapcsolatukról írjanak. A kis unokámnak, Antalnak (Toncsi), aki Dorogon él, na­gyon megtetszett a feladat, és azonnal papírra is vetette a gondolatait. A hozzám való ragaszkodását és mivel mesz- sze laknak tőlem, a hiányo­mat fejtette ki írásában. Fá­jó pont neki, hogy ritkán tu­dunk találkozni. Persze én mindent megteszek azért, hogy lássuk egymást, így másfél-két havonta vonatra ülök és Dorogig meg sem ál­lok. Olyankor eltöltők pár na­pot a családom körében és a főzést is magamra vállalom, hisz az unokák nagyon sze­retik a „nagyi” főztjét. A fa­sírt és rántott csirkemell nem hiányozhat az asztalról, ami pedig az édességet ille­ti, olyankor biztosan sütök zserbót és linzert is. A nyári szünetben viszont még ennél is nagyobb az öröm, ugyanis ők látogatnak meg engem két hétre, ami idén sem marad el. A gyerekek ezt várják a leg­jobban a szünidőben. Mivel kertes házban lakom, a gye­rekek kihasználják a szabad­ság örömét. Az udvaron töl­tik egész napjukat, alig lehet őket behívni a házba. Van két felfújhatós medence, amiben napestig pancsolnak, ha az időjárás is kedvez nekik. So­kat társasjátékozunk, a ked­vencük a Gazdálkodj okosan, bújócskázunk, de járunk ját­szótérre és játszóházba is. Ezekben a hetekben odate­szem magam nagyon és elké­nyeztetem őket, amennyire csak tudom. Amit kérnek tő­lem, azt sütöm és főzöm. Sze­retnek itt lenni, mert a sza­badság és gondtalanság örö­me járja át őket, ez számukra egy igazi vidéki élmény. Ica mama a díjat a szolnoki Civil Házban vehette át.- Elmondani sem tudom, hogy mennyire örültem a ki­tüntetésnek, nagy meglepe­tés volt. Nagyon boldog vol­tam, ugyanis egy nagymamá­nak ez igazi dicsőség. Az ok­levél mellé kaptam ajándék­ba két cirkuszi belépőt a Fő­városi Nagycirkuszba, vala­mint könyvutalványt, mely­ből majd valami hasznos ol­vasmánnyal lepem meg az unokákat. A 72 éves hölgy, bár egye­dül él, mégsem érzi magát magányosnak.- Minden nap elfoglalom magam, mert ha hagynám, hogy a magány felülkereked­jen rajtam, akkor abból sem­mi jó nem sülne ki. Az egye­sületnél pénzügyi feladato­kat látok el, rendezvényeken segítek, tombolatárgyakat vá­sárolok. Sokat vagyok úton, egészségügyi előadásokra já­rok, és mivel minden nap fő­zök, így a bevásárlást is inté­zem. Ezen kívül, ha itthon va­gyok, akkor többnyire a ker­tet csinosítgatom, délután pe­dig keresztrejtvényt fejtek, egészségügyi magazinokat olvasok, illetve az Új Népla­pot is meg szoktam vásárolni. Újra együtt az osztály SZOLNGKHatvanéves álta­lános iskolai osztálytalálko­zót tartanak az Újvárosi Álta­lános Iskola 1956-ban vég­zett diákjai ma 9 órától a szol­noki Szent Tamás Görög Ka­tolikus Általános Iskolában. Az összejövetelen az egyko­ri diákokkal emlékezünk taná­rainkra és azon diáktársaink­ra, akik már nem lehetnek ve­lünk, mondta el Deák János- né, a Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesületének elnöke (képünkön). Minden résztvevő tanult, szakmát szerzett a nyolcadik osztály után. Van, aki adminisztrátor, ápolónő, cukrász, eladó, er­dész, fogorvos, gépkocsiveze­tő, géplakatos, iskolaigazga­tójogász, könyvelő, közgaz­dász, mérnök, műszerész, ta­nító, szakoktató, stb lett. A ta­lálkozón köszöntjük többek között az 52. és 59. házassá­gi évfordulójukat ünneplőket is - tudtuk meg. M. K. Sporttalálkozót rendeznek SZOLNOK A Szolnoki Béke nyugdíjas klub és a megyei nyugdíjas klubok június 20- án 10 órától rendezik a szép- korúak sport találkozóját a Szandaszőlősi Művelődé­si Házban. A rendezvényen több mint 120 fő vesz részt és méri össze erejét öt sport­ágban. M. K. Aratóbálon mulatnak SZOLNOK Aratóbált tart a szolnoki Szakszerveze­ti Nyugdíjas Klub június 22-én délután, tizenöt órá­tól a Zöldházban. A rendez­vényre, melyen hatvanan le­szünk, pogácsával és szend­viccsel készülünk, mondja Susa Jánosné, a klub veze­tője. A szépkorúak verssel is készülnek, majd azt köve­tően Drávucz József zenész gondoskodik a hangulatról. Az összejövetel tombolahú­zással zárul. M. K. Erőt, energiát adnak a feladatok- Egész életemben, vagyis a negyvenkét év alatt humán te­rületem dolgoztam, személy­ügyi jellegű feladatokat lát­tam el - közli Kálmán István­ná. - Kezdetekben a Szolnok megyei tanács művelődésügyi osztályán, majd a megyei pe­dagógiai intézetnél tevékeny­kedtem, ahonnan 2002-ben vonultam nyugdíjba. Viszont még akkor sem hagytam fel teljesen a munkával, ugyanis még évekig közoktatási intéz­ményben dolgoztam. Amíg le­hetőségem van rá és a képes­ségeim is futják, addig szíve­sen vállalok feladatokat, mert erőt és energiát ad - szögezte le Ica mama. Bábeczki Sándorné Erzsi az unokájának egy négyszáz darabból álló ágytakarót készített •• Ot eve a foltvarras megszállottja a tószegi hölgy TÓSZEG A Bábeczki Sándorné, Erzsi lakásába lépve gyönyö­rű kézimunkák fogadnak ben­nünket. A nyugdíjas hölgy a foltvarrás technikáját csak pár éve sajátította el, de ezt senki nem mondaná meg, ha megpil­lantja a remekműveket.- Már a középiskolában is francia női szabás-varrást ta­nultam, innen ered a kézi­munka szeretete - árulja el. - Ebben a korszakomban so­kat varrtam, a családom szin­te csak az általam készített ru­hákat hordta. Amikor munká­ba álltam, kicsit alábbhagyott a szenvedélyem, viszont ak­kor elhatároztam, hogy amint nyugdíjas leszek, ismét visz­szatérek a hobbimhoz. És eljött ez az idő is... Öt évvel ezelőtt a Verseghy Ferenc Könyvtár honlapjáról értesültem, hogy kezdő foltvarró tanfolyamot in­dítanak. Jelentkeztem és azóta tagja vagyok a szolnoki Kamil­la Éoltvarró klubnak. De, hogy mi is az a foltvarrás? Tulajdon­képpen régi használt anyagda­rabokból új használati tárgya­kat, elsősorban takarókat ké­szítünk. Ez úgy néz ki, hogy pamut anyagokat veszünk, amit apró darabokra vágunk, majd a tervezett forma szerint összevarrva használati és dísz­tárgyakat készítünk. Például ágytakarót, párnát, falvédőt, asztalterítőt, faliképet, szalvé­Bábeczki Sándorné évekkel ezelőtt sajátította el a foltvarrás technikáját tát, zsebkendőtartót, táskát, neszesszert vagy éppen játéko­kat. Többnyire saját, a család és a barátok részére készítek tárgyakat. Ami nagy kihívás volt, amikor az unokám egy színes, fiatalos stílusú ágyta­karót „rendelt” tőlem. Na az bi­zony megtornáztatta az agya­mat. Végül 400 darab felhasz­nálásával, de elkészült. Vannak időigényes alkotá­sok. Egy kisebb párnahuzat, egy egyszerű mintával egy délelőtt alatt, míg egy taka­ró elkészítése akár hónapok­ba is telhet. A nyugdíjas hölgy elárulta, hogy ennek a hob­bijának szigorúan csak ősz­től tavaszig hódol. Ezenkívül ugyanis rendkívül aktívan élik mindennapjaikat a férjé­vel.- Nagyon szeretünk szín­házba járni, így havi rendsze­rességgel megfordulunk Buda­pesten, de évtizedek óta van bérletünk a Szolnoki Sziglige­ti Színházba is. Imádunk utaz­ni, évente egy-egy alkalommal részt veszünk külföldi társas utazásokon. Tagjai vagyunk a Kultúra Baráti Nyugdíjas Egyesületnek, mely szintén számos sokrétű és kulturális programot biztosít a tagoknak. Velük egynapos belföldi utazá­sokra is gyakran járunk - me­sélte el lapunknak Bábeczki Sándorné. M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents