Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-18 / 142. szám
2016. JÚNIUS 18., SZOMBAT INTERJÚ 11 Mesés értékek után kutatnak a fémkeresős kincsvadászok, de aranyra nem bukkan a többség. Pedig hazánkban akár 100 ezer történelmi lelőhely is található EGY PATKOSZOG IS LEHET KINCS Akár több ezer is lehet azoknak az amatőr kincsvadászoknak a száma, akik fémdetektorokkal járják a földeket, települések külterületeit a múlt relikviái után kutatva. A meggazdagodással kecsegtető hobbi jó szórakozás, ám mostanában egyre több a hír arról, fémkeresős önjelölt régészeknek gyűlt meg a bajuk a rendőrökkel. A kutatás ugyanis míg néhány éve szabályozatlan terület volt, addig ma már szigorú törvények kötik a keresősök kezét, s akár több száz ezer forintos büntetés is lehet a kalandból. Maros László laszlo.maros@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Az ezredfordulón költöztem városból falura - mesélte lapunknak a bő másfél évtizede keresőző Toni, akit a detektorosok internetes közössége Kincskereső Kis- ködmönként ismer. - A régi parasztház felújítása alatt folyton böngésztem a hirdetéseket, s akkor láttam, hogy valaki garanciális fémdetektort kínált. Nem is tudtam, hogy lehet kapni ilyet, s mivel nyilvánosan hirdette, biztos lehettem benne, hogy nem tiltott eszköz. Mivel úgyis túrázással töltöm minden szabadidőmet, megszületett a tervem is: összegyűjtöm a turistautakon elhagyott fülbevalókat, és meggazdagszom.” Toni izgatottan rendelte meg élete első ilyen eszközét, amit néhány nap múlva házhoz is szállítottak neki. Könnyen kezelhető, elnyűhetetlen gép volt. Kezében a meggazdagodás zálogával már alig várta a hétvégét, s hajtott a Bakony felé. El is kezdte a - szakszóval élve - „lengetést”, ám a kincseket jelző jellegzetes hang csak nem akart felsípolni. így hát hősünk továbbállt, s a nap végére meg is lett az eredménye: egy maréknyi patkószöget és rozsdás limlomot sikerült ösz- szegyűjtenie - s egy különös kincset. Ez pedig az volt, hogy a zsákmányára igazán büszke tudott lenni. A legtöbb amatőrt ugyanis elkedvetleníti, hogy a többkilós gép egész napos hur- colása után az izomlázon kívül legfeljebb egy halom söröskupakkal, konzervdobozzal gazdagodik. Ezért hamar feladják a küzdelmet - tele is az internet alig használt, eladó detektorral -, ám Kincskereső rájött, hogy élete hobbijára lelt. A türelem leletet terem Természetes, hogy a kezdeti kudarcok után a keresőzés meghozza a gyümölcsét. Évek alatt csak belefut az ember valami érdekesbe - így történt ez Tonivai is. Ahogy lassan profivá érett, egyre fajsúlyosabb dolgok kerültek a gyűjteménybe. A kupakok és pléhdobozok után előkerülnek az első kilőtt vadásztöltényhüvelyek, ekevas darabok. Majd a jól ismert régi fillérek - akár az alumínium váltópénzek, akár azok háború előtti réz elődei. Toni esetében az első nagy fogás egy évet váratott magára. „Magas hangon zengett a gép, márpedig minél magasabb a hang, annál valószínűbb a nemesfémtalálat - mesélte évek távlatából is izgatottan Toni. - Jött is a légszomj, a heves szívverés. Óvatosan kibontottam a barázdát a kiskapával, és előkerült az »aranypénz«. Némi tisztogatás után már ki tudtam betűzni a feliratot: 1 kreuzer.” Vagyis Kincskereső egy 19. századi rézkrajcárt talált, ami neki máig felbecsülhetetlen érték - pedig az ilyen leletért jó, ha pár száz forintot adnak a gyűjtők. Ahogy gyűltek a leletek, úgy Kincskereső is komolyabb eszköz után sóvárgott - egy nagyobb teljesítményű detektorra ruházott be, ami a talaj mélyebb rétegeibe is belátott. Az újítás meg is hozta az eredményét. „Több lejárt területemet is újra átvizsgáltam, az új géppel termelékenyebb lettem. Sikerült találnom még pár Habsburg-pénzt, 1917-es töltényhüvelyt, régi kutyabár- cát, első világháborús sapka- jelvényt, Ferenc József-emlék- érmet. Nyaranta a Dunához jártam strandolni, és elvittem magammal a gépet is. A parti fövenyben találtam régi muskétagolyókat és horgászólmokat meg mai forgalomban lévő fémpénzeket” - mesélte Toni. Veszélyes helyzetek Ám a detektorosok nem ritkán kerülnek az elhagyatott erdőkben, szántóföldeken meredek helyzetekbe. „Egyik tavasszal, még rügyfakadás előtt szép napos időben lengetek egy hegyoldalban. Mellettem sűrű bozót, s hogy a fülhallgató zsinórja ne akadjon a növényzetbe, hangszóróval üzemeltettem a gépet, ami nyávogó hangot adott. Egy ellés után lévő vadkocát zavartam fel, még a szétszaladó malacait is láttam. Az állat talán azt hihette a gép hangja miatt, hogy az egyik kicsinyét bántottam. A vaddisznó fenyegetően indult felém. Lesz, ami lesz alapon két kézre fogtam az ásót, s ráordítottam a kocára, elvégre az állatvilágban is a nagyobb és hangosabb ijeszti el a másikat. A taktika bejött, bár hosszú percekig mustráltuk egymást, a malacmama végül, hogy a tekintélye ne csorbuljon, megfordult, s elindult összeszedni a kölykeit. Az igazi veszélyt azonban nem vadállatok okozták - hanem „kollégák”. Kincskereső egy domboldalon kutyasétáltatás közben figyelt fel arra, hogy ketten terepszínű ruhában lengetnek - ekkor emberünknek egyértelmű lett, hogy úgynevezett védett területen kalózkod- hatnak az ismeretlenek. Az ilyen helyeket az állam védi, ott amatőr nem keresőzhet (az engedélyezésről és a tilalmakról bővebben keretes írásunkban), mert komoly, a régészek által még fel nem tárt értékek lehetnek a földben. „Nem fértem a bőrömbe, biztos távolból megszólítottam őket, tudják-e, hogy védett területen járnak. Erre az ásót fenyegetően maguk előtt tartva elküldték melegebb éghajlatra. Végiggondoltam, kell-e nekem hogy véletlenül kigyulladjon a házam. Inkább megfordultam, és hazamentem ebédelni. Gyáva voltam vagy realista? Döntse el az olvasó!” Leletet menthet a fémkeresős A fenti példát tekintve elvitathatatlan, hogy vannak, akik a lelőhelyek fosztogatásából élnek. Ám számuk aligha lehet óriási, hiszen mint azt Kincskereső példája is mutatja: a többség nemhogy aranyat nem talál, de még egy komolyabb leletre sem bukkan. Utóbbihoz ugyanis nagyon komoly, sok száz ezer forint értékű detektor mellett komoly régészeti, helytörténeti ismeretek is kellenek, valamint jó adag elszántság. Manapság ugyanis nemcsak a tilosban járók, de már a szabályszegő, ám jó szándékú keresősök is százezres bírságot kockáztatnak. De míg a leletrabló súlyos károkat okoz, a tisztességes detektorosra akár maguk a múzeumok is építhetnek. Vannak ugyanis intézmények, amelyek szívesen fognak össze az amatőrökkel. „Már a napköziben is Régésznek becéztek, amikor a régi istállóra épült játszótéren lócsontokat ástam ki - mesélte az interneten Kephera névre hallgató keresés, aki mára félig profi lett: együttműködik a Kecskeméti Katona József Múzeummal. - Öt éve vettem az első detektort, miután rátaláltam a keresősök internetes fórumára. A lakhelyem környékén, Bács-Kiskun megyében kezdtem keresgélni, és rengeteg szépség került elő. így egy kidobott 17. századi faragó- bárd, cserépedények, aprópénzek, amulettek, avar övveretek, szíjvégek, római kori használati tárgyak, középkori buzogány, gót feliratos ruhacsat stb. Az első régi érmém egy 1763- as Mária Terézia-krajcár volt, amit egy egykori vásárterületen sikerült megtalálni. Talán egy kereskedő zsebéből csúszhatott ki.” Kephera kincseit a múzeumhoz is elvitte, ahol a szakemberek szerencsére nem azzal kezdték, hogy képzeli egyáltalán a régészkedést. Információkkal segítették, így megtudta: gyakran nem is a lelet az értékes, hanem fellelésének körülményei. Hiszen egy pusztában elveszített érme nem sok információt hordoz. Ám a tömegesen megtalált tárgyakból már következtetni lehet arra, hogy az adott területen például akár a török korban elpusztított település állhatott. így megtanították neki, hogyan dokumentálja a felfedezést - talajelemzés, tárgyak koordinátáinak és a kutatás során bejárt útvonalnak a rögzítése, dokumentálása -, ám a múzeummal ápolt jó kapcsolat sem jelenti, hogy innentől bátran keresheti Áttila király sírját. A szerződött keresős sem kutathat a tabunak számító védett helyeken, s ha komolyabb, értékes leletet talál, úgy azt a kutatás felfüggesztését követően azonnal jelezni kell - hiszen az értékeket ő sem tarthatja meg magának. A kutatómunka mellett azonban számos más téren is haszna volt Kephera szenvedélyének. „Már jó ideje gyűltek a használati tárgyak, leletek, amikor elhatároztuk, hogy a helyi iskolában tárlatot rendezünk be. A kiállított használati tárgyak felkeltették a gyerekek figyelmét, akik közül még az is rajongott az egyes darabokért, akit alig érdekelt a történelem. Hiszen izgalmasabb volt a homokból, föld alól előkerült tárgyakon keresztül utazni vissza évszázadokat az időben.” Százezer lelőhely országszerte Ám addig hosszú út vezet, amíg valaki együtt dolgozhat egy múzeummal. Hiszen ha nehéz is találni, de a föld komoly értékeket rejt, s Magyarország veszteségei nagyon nagyok lehettek az elmúlt évtizedekben. „A 80-as évektől megélhetési bűnözők rabolták le főleg a Dunántúl értékeit, Német és osztrák fémkeresők is érkeztek a rendszerváltás után nagyon modern eszközökkel - magyarázta Wilhelm Gábor, a Katona József Múzeum régészeti koordinátora. - Vödörszámra vitték ki a fontos római értékeket akkoriban az országból. De a leletrablás ma is gondot okoz. Hogy valakivel a múzeum együtt dolgozzon, ahhoz jó személyes kapcsolat kell, vagyis akár évekig kell bizonyítania a detektoros keresőnek a megbízhatóságát. Először természetesen elbeszélgetünk a jelentkezővel, próbáljuk jobban megismerni.” A kecskeméti intézmény azonban az élen jár a kereső- sökkel folytatott együttműködésben. A megyében húszán lehetnek, akik segítenek a szakembereknek, és a múzeum jól is jár a lelkes amatőrökkel. Hiszen utóbbiak örülnek, ha az intézmény felkéri őket egy-két terület átvizsgálására. S mi motiválja akkor őket, ha nem tarthatják meg az esetlegesen talált kincset? Már az is nagy dicsőségnek számít, ha valakinek a neve belekerül a felfedezésről, feltárásról írt könyvbe, mint a kulturális és történelmi értékek meglelője. Wilhelm Gábor szerint egyébként az országban elképesztő mennyiségű régészeti lelőhely található: számuk elérheti akár a százezret is. Ezeknek 90 százaléka azonban a keresők számára alighanem rejtve marad, hiszen fémekben nem gazdagok. S hogy mi lehet a legnagyobb zsákmány a jövőben még az amatőr régészeknek? Azt talán még nem is sejthetjük. Sokan talán abban reménykednek, hogy megtalálják Attila sírját, bár a szakember szerint azt az elmúlt évszázadokban már felfedezték. Ám az is igaz, hogy soha nem lehet tudni, mi kerül elő idővel a föld alól. Kincskeresésből gigabírság A fémdetektoros keresés a teríteni az adott kormányhiva- rendszerváltás idején még a tálnál is. A hatóság akár indok senki földje volt, ám mára tör- nélkül is elutasíthatja a kérést, vények szabályozzák. Aki pe- ami jelentheti azt is: az altiadig ezeket nem tartja be, akár tőr régész tudtán kívül védett több száz ezer forintos bírság- területre vetett szemet. Vala- ra is számíthat. Nemcsak az az mint tudni kell, hogy nemcsak alap. hogy a kincskeresőnek az 1711 előtti tárgyakat kell be- meg kell kérdezni a terület tu- szolgáltatni az államnak, tulajdonosától - így akár egy gaz- nem a hadiértékeket is, vagy- dától, vagy az önkormányzattól is egy második világháborús re- -, hogy detektorozhat-e a föld- likviavadász is komoly bajba darabon. Szándékát be kell je- kerülhet.
