Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-11 / 136. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 11., SZOMBAT HÍREK Zenekarok a Ligetben SZOLNOK A Liget Fesztivállal vette kezdetét az idei feszti­válszezon péntek délután a megyeszékhelyen. A kétna­pos rendezvényen a legjobb hazai zenekarokkal, legnép­szerűbb zenei stílusokkal ta­lálkozhatnak azok, akik kilá­togatnak a Tiszaligetbe. F. 0. A kitüntetetteket köszöntötték KENŐ Pedagógusnap alkal­mából az önkormányzat is kö­szöntötte a pedagógusokat. Brunszvik Teréz-díj elismerés­ben részesült Elek Zoltánná, Ani óvó néni, a Napsugár Mű­vészeti Modell Óvoda vezető helyettese. Miniszteri elisme­rést kapott Tótáné Fási Mária, a Kossuth Lájos Általános Isko­la pedagógusa - közölte Nagy Szilárd polgármester. T. A. Jó idő esetén most is kémlelik az eget SZOLNOi Kizárólag az időjá­rástól függ, megrendezik-e a ma esti, ebben a hónapban esedékes járdacsillagásza­tot a megyeszékhelyen. Ha igen, akkor a program este héttől kezdődik a Hild téren, s ezúttal a Mars, a Jupiter és a Hold lesz a távcsövek ke­reszttüzében. Mivel az égbolt kémlelésére nagyjából este tízig nyílik lehetőség, a végén talán már a Szaturnusz is felbukkanhat majd. Felhős, esős idő esetén azonban a megfigyelésre nem lesz lehe­tőség, így akkor a programot nem rendezik meg. NI. G. A. Együttműködnek a tűzoltók ' NG Együttműködési megállapodást írt alá a Szol­noki Hivatásos Tűzoltó Pa­rancsnokság és a Kengyeli Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Ezzel jelentős feladat hárult az egyesület tagjaira, hiszen szükség esetén bármikor be- vethetőkké váltak. A Szolno­ki HTP további támogatásáról biztosította a KÖTE elnökét és az egyesületet. T. A. SZOLNOK A végzősök ballagását rendezték meg a Szegő Gábor Általános Iskolában tegnap délelőtt. Az alma matert maguk mögött hagyó diákok könnyes búcsút vettek tanáraiktól, diáktársaiktól, majd családi körben folytatták az ünneplést. F. 0. A végzett hallgatók jelentős része nem tervez külföldi munkavállalást Alkalmazott lett a többség Döntő többségében a ma­gánszektor biztosít megél­hetést a Szolnoki Főiskola végzett hallgatóinak. Egye­bek között ez is kiderül a felsőoktatási intézmény Diplomás Pályakövetési Rendszerének legfrissebb adataiból. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu SZOLNOK Az intézményben végzett hallgatók pályaköve­tése rendszeres időközönként történik, s bár ez a mérés nem tudományos statisztikai min­tával és módszerekkel törté­nik, de adataiból sok érdekes­ség, fontos információ leszűr­hető. A lapunk rendelkezésére bocsátott adatokat Kádár-Cso- mor Judit, a Szolnoki Főisko­la Tehetséggondozási, Alum­ni és Karriertanácsadási Köz­pontjának munkatársa gyűj­tötte össze. A főiskolán 2011-ben alap­képzésben végzettek köré­ben folytatott adatgyűjtésben résztvevők közel fele levelező tagozaton tanult. A válaszadók hasonló arányban „jó” minősí­téssel végeztek annak idején a felsőoktatási intézményben. Az adatokból kiderül, hogy öt- venhét százalékuk az abszo­lutórium után nem szerzett rögtön diplomát, s lényegé­ben ugyanekkora az aránya azoknak is, akik a mai napig sem vették kézhez az okleve­lüket. Az országos tendenciák sorába illeszkedik, hogy túl­nyomó többségük a nyelvvizs­ga hiánya miatt nem kaphat­ta azt meg. Ám mivel a legtöb­ben már akkor is dolgoztak, így ez nem okozott számuk­ra jelentős hátrányt. A vég­zés óta hatvankét százalékuk nem volt munkanélküli, har­minckilenc százalékuk pedig ugyanazon a munkahelyen dolgozik. Ráadásul az adatok arra is rávilágítanak, hogy na­gyobb arányban azon a terüle­ten dolgoznak, amelyet a Szol­noki Főiskolán tanultak. Érdekes eleme a kimuta­tásnak, hogy a megkérdezett 2011-ben végzettek korábban sem dolgoztak külföldön és a jövőben sem tervezik ezt. Nyolcvanöt százalékukról az derült ki, hogy alkalmazott­ként foglalkoztatják, minden tízből kilenc pedig a magán- szektorban talált magának ál­lást. A vizsgálatokat a 2013-ban végzettek körében is elvégez­ték, az ő esetükben is vala­mivel többen voltak a tanul­mányaikat nappali tagozaton folytató hallgatók. A jó ered­ménnyel zárt diákok aránya esetükben csaknem a teljes megkérdezett létszám kéthar­madát tette ki. Az abszolutó­rium után diplomát még nem szerző hallgatók aránya itt va­lamivel magasabb volt, mint a két évvel korábban végzet­tek esetében, meghaladta a hatvankét százalékot. Többsé­gük még a mai napig sem kap­hatta meg, az ok itt is döntően ugyanaz, mint az előző eset­ben, a nyelvvizsga hiánya. Többségüknek ugyanakkor nem vagy csak kis mértékben okozott problémát a nyelvvizs­ga hiánya, e nélkül is ki tud­tak lépni a munkaerőpiacra, derül ki az adatokból. Érdekesség, hogy a végzés óta nem volt munkanélküli, illetve az ugyanazon a mun­kahelyen dolgozik választ adók aránya tizedre pontosan ugyanakkora százalékot tesz ki esetükben, mint ami a két évvel korábbi adatokból is ki­olvasható. Nagyobb arányban azon a szakterületen dolgoz­nak, amelyet tanultak a főis­kolán, s ők is úgy nyilatkoz­tak, hogy jellemzően koráb­ban sem dolgoztak és a jövő­ben sem szándékoznak külföl­dön munkát vállalni. Négyötö­dük alkalmazottként, három­negyedük a magánszektorban talált állást magának. Rendszeresek a vizsgálatok A Szolnoki Főiskolán folyama­tosan működik a Diplomás Pá­lyakövetési Rendszer. A vizs­gálatokat egy évvel a végzés után, minden diplomát szer­ző hallgató körében elvégzik, de zajlik ilyen három-öt év­vel a végzés után, minden dip­lomát szerző hallgató körében is. Sőt, az utolsó három évben végzettek esetében is, derül ki a felsőoktatási intézmény tá­jékoztatásából. Az egyes kuta­tások érdemi információt szol­gáltatnak egyebek mellett ar­ról, hogy a lekérdezettek mi­lyen munkaerő-piaci státusz- szál rendelkeztek, milyenek voltak első tapasztalataik a munka világában, illetve - amennyiben nem dolgoznak, s ez nem is céljuk - milyen egyéb tevékenységek terén ak­tívak. Például továbbtanulnak vagy éppen nyelvi ismeretei­ket bővítik. Sorozatgyártott lesz az IC+ kocsi Gyakorta visszatérő betegség tizedeli a törpeharcsákat Haltetemek a Holt-Tiszán SZOLNOK Még ebben az évben megkezdődik az IC+ vasúti ko­csik sorozatgyártása a megye- székhelyen. Az erről szóló be­jelentést Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója jelentette be a vállalat Szolnoki Járműjavító telephelyén pénte­ken. A beszállítói tájékoztatón elmondta, hogy a MÁV Start Zrt. 20 nemzetközi közlekedés­re alkalmas IC+ vasúti kocsi gyártását tervezi. A tervezéstől az engedélyezésig eltelt három év után a két tesztpéldány meg­kapta a legújabb európai szab­ványok szerinti minősítést. En­nek köszönhetően az IC+ jár­művek a kontinens bármely normál nyomtávú vonalán köz­lekedhetnek. 2018-tól elindul­hat 100 darab belföldi közleke­désre szánt IC+ típusú vasúti személykocsi sorozatgyártása is, amit a magyar kormány 30 milliárd forinttal támogat.- Városunk tradicionális vállalata a MÁV Járműjaví­tó, amely a szolnoki ipari fel­lendülés egyik zászlóshajója volt, már az 1800-as évek má­sodik felétől - jelezte beszédé­ben Szalay Ferenc polgármes­ter. - Ma is egyértelműen Szol­nok a hazai vasúti gépgyártás és -javítás központja. Mi, szol­nokiak büszkék vagyunk arra, hogy helyi szakértelemmel zaj­lik majd a gyártás - tette hozzá a városvezető. Mészáros G. SZOLNOK Az önpusztulást maguk is észlelték, de a pe- cások, a víz melletti ingatla­nok tulajdonosai is bejelen­tették. Mintegy másfél hete tart az elpusztult halak be­gyűjtése, eddig hat-hét má- zsányit mertek ki a vízből. A begyűjtés és a megsemmi­sítés plusz terhet ró az egye­sületre, hiszen veszélyes hul­ladékról van szó, el kell szál­lítani a fehérjefeldolgozóba. A begyűjtőmunkában négy csoport vesz részt, csónakok­ból dolgoznak. A leginkább kisebb példá­nyokat érintő jelenség szű­nőben van, de még pár napig biztosan eltart a halak össze­Sok törpeharcsatetemet gyűjtöttek össze tegnap is a halőrök szedése, vagyis pár mázsa halra még számítanak. Bese­gítenek a madarak és a tek­nősök is, ezekben az állatok­ban ugyanis nem tesz kárt a betegség és más halakra sem veszélyes. Végül is csak esztétikailag kellemetlen látványt nyújta­nak a halak tetemei a víz fel­színén. Fontos megjegyezni, hogy a jelenség nem veszé­lyezteti hosszú távon a víz minőségét. Nem kell azonban aggódni, marad még bőven törpehar­csa a Elolt-Tiszában, hiszen meglehetősen invazív fajról van szó, szinte kiirthatatlan. Tóth András

Next

/
Thumbnails
Contents