Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-09 / 108. szám

4 TISZA-TÓ 2016. MÁJUS 9„ HÉTFŐ Sokan látogatnak az erőműbe KISK A tavaszi időszak­ban sok látogatót fogad a Kö- tivízig szakaszmérnöksége és az erőmű. A napokban Buda­pestről érkezett osztálykirán­dulásra diákcsoport, amely­nek tagjai érdeklődéssel hall­gatták a Tisza-tó történetét bemutató előadást. Sz.Zs. Feldolgozzák a zöldségeket TISZASZENTIMRE Paprikaőr­lő üzem építésébe kezdtek a településen. Emellett a gép­műhely felújítását, bővítését tervezik annak érdekében, hogy zöldség-gyümölcs és mirelitfeldolgozót létesítse­nek az önkormányzati kony­ha részére. Sz. Zs. Gazdaságosabb lesz a működtetés Ríi Energetikai fejlesztés­re készülnek a település is­kolájában. Az elavult nyílás­zárók cseréje és a megfele­lő hőszigetelés gazdaságo­sabbá tenné a működést. Emellett a művelődési ház, polgármesteri hivatal és az egészségház felújítását is tervezik. Sz. Zs. Mamutfogat mutatnak be TISZAFÜRED A hónap műtár­gya májusban két megköve­sedett mamutfog a Kis Pál Múzeumban. Az intézmény tízdarabos mamutfoggyűjte- ményének legrégibb darab­jai csaknem teljesen épek. A tárgyak közül az első darab 1881-ben került a régi egyle­ti gyűjteménybe, melyet Rutt- kay Kálmán, a Közép-tiszai Ármentesítő Társulat Tisza- roffon lakó okleveles mérnö­ke adományozott az egylet­nek. A mamutfog az ármen­tesítési munkák során Tisza- derzsen került elő. Sz. Zs. Kiemelt területen lévő parcella miatt vitáznak Kiskörén Húsz év elteltével kell adót fizetniük Közvetlenül a szabadvizű stranddal szemben fekszik az a terület, amely C26-os parcella néven ismert Kis­körén. Az utóbbi hetekben nagy port vert fel a hír, hogy a parcella tulajdonosainak adót kell fizetniük. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu KISKÖRE Közel négyszáz tulaj­donos osztozik azon a 46 hektá­ros területen, amely a település egyik legjobb fekvésű részén helyezkedik el. Egykor terme­lőszövetkezeti tagok kapták kárpótlásként, azóta viszont nagyon sok gazdát cserélt már.- Az egykor közösségi, ter­melőszövetkezeti tulajdon át­játszásával zavaros, bizonyta­lan helyzet alakult ki errefelé - közölte Magyar Csilla kiskörei polgármester. - A terület jelen­tős része gazdát cserélt az évek során, hiszen a frekventált hely sokak számára jelentett kiváló befektetési lehetőséget. Több érintettet felháborított viszont, hogy az önkormány­zat nemrégiben adót vetett ki az említett, sok száz közös tulajdonossal rendelkező in­gatlanra, megszüntetve egy régóta fennálló, a tulajdo­nosoknak kedvező, ám adó­zás szempontjából szabály­talan helyzetet. A több száz tulajdonos ugyanis jelentős adóelőnyhöz jutott a be nem szedett adó miatt az elmúlt évek során, ami egyenlőtlen helyzetet és vitákat terem­tett a többi kiskörei adóalany­nyal szemben hosszú időn át. A visszásságot felszámolva a megyei kormányhivatal tör­vényességi felhívása az adó beszedésére utasította a vá­ros önkormányzatát, erre re­agálva döntöttek az adó be­szedése mellett.- Épp a tulajdonosok kéré­sére nyilvánította az önkor­mányzat néhány évvel ezelőtt belterületté ezt a parcellát, el­méletileg beépítési, közmű- vesítési tervek is készültek- tette hozzá Magyar Csilla.- Az érvényben lévő rendel­kezések alapján pedig 1996- tól 100 forint/négyzetméter mértékben megállapított adót kell fizetni az ilyen ingatla­nok után, bár húsz esztendőn keresztül ezt a pénzt senki sem követelte a tulajdonosok­tól. Az érvényben lévő rendel­kezések szerint Kiskörén el­ső ingatlanuk után sem épít­mény, sem telek, sem kom­munális adót nem kell fizet­niük a tulajdonosoknak. A to­vábbi belterületi ingatlanok­ra ellenben vonatkozik a 100 forint/négyzetméteres telek­adó, ez alapján teljesen jogos a szóban forgó parcella tulaj­donosaira is kivetni ezt a kö­telezettséget. Nyilván ez az összeg esetenként valóban nem kevés. Az önkormányzat viszont értelemszerűen nem tehet kivételt, egységes adó­mértékeket kell kivetnie min­den adóalanyra. Mivel a hely­ben lakók számára nincs ki­vetett építményadó, sem kom­munális adó, s ezt a parcellát érintő adó valójában nem a mindennapi megélhetést ter­heli. Az utóbbi időben viszont már többen kerestek kiska­pukat annak érdekében, hogy kibújjanak az adófizetési kö­telezettség alól, így mezőgaz­dasági művelés alá vonják a parcella rájuk eső részét. Mára elévültek a kétes ügyletek Amint Kisköre polgármesterétől megtudtuk, az önkormányza­tot megkereső panaszosok írá­sos dokumentumai azt bizonyít­ják, hogy a földterületek értéke­sítésénél a vásárlók által befize­tett összegek és a hivatalosan leigazolt pénz között sok eset­ben több százezer forintnyi kü­lönbség lehetett, bár tény, hogy ezek az ügyek mára elévültek. Az anyagokat áttekintve felme­rülhet annak a gyanúja, hogy a parcella kialakításakor egyesek megkárosították a földtulajdont vásárlók egy részét. Külföldi piacok is érdeklődnek az igari méz iránt TISZAIGAR Ismét pergetik a mézet a közmunkás méhé­szek a községben. A közmun­kaprogram mezőgazdasági részében évekkel ezelőtt mé­hészkedésbe fogtak a telepü­lésen, egyedüliként az egész országban. Először 25 kap­tárt vásároltak, majd a min­ta alapján továbbiakat gyár­tottak le, jelenleg pedig már közel száz méhcsalád gyűjti a mézet. A méhcsaládokat gondozó munkások egytől egyig saját szorgalmukból sajátították el a méhészkedés alapjait. Sokan környékbeli méhészektől is ta­nultak, tőlük lesték el a szak­ma alapjait. A téli időszakot az arboré­tumba vészelik át a méhecs­kék, tavasztól őszig pedig ván- doroltatják a kaptárokat attól függően, hogy épp melyik mé­zelő növény virágzik. A repce már elvirágzott, en­nek pergetése jelenleg is tart. Ezt az akác követi majd, bár kérdéses, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt ebből mennyi méz gyűlik össze ebben az év­ben. Tavaly óta egy mézüzem működtetésébe is belefogtak az igariak. Itt elsősorban rep­rezentatív célokra töltik üve­gekbe a mézet, ám az utób­bi hetekben külföldi - angol és francia - piacokról is érke­zett megkeresés. Nem lehetet­len tehát, hogy a közeljövőben még kapósabbá válik az iga­ri méz, és nemzetközileg is is­mertté válik. Az idő tehát be­bizonyította, hogy valóban van létjogosultsága a tiszaiga- riak egyedülálló kezdeménye­zésének, érdemes belevágni első hallásra szokatlannak tű­nő tevékenységekbe is. Sz. Zs. Ezekben a napokban a repce­mézet pergetik a faluban A Milánói Világkiállításon is sikert aratott alkotásaival Többször is bemutatkozik TISZAFÜRED Igazán mozgalmas időszakot tudhat maga mögött Nagyné Török Zsóka fazekas népi iparművész. Az elmúlt év­ben ugyanis több külföldi meg­hívásnak is eleget tett, többek között a Milánói Világkiállítá­son is járt. Részt vett a nagy­szebeni Kárpát-medencei Fa­zekas találkozón, ezt követő­en Törökországban mutatko­zott be. A Boszporusz-parti fesztiválon nem csak terméke­ivel vett részt, hanem bemuta­tókon is ízelítőt adott különle­ges tudásából. Ugyancsak be­mutatókkal és különleges al­kotásokkal színesítette a Milá­nói Világkiállításon a magyar pavilont. Egyedi lámpásait és étkészletét viszi a fesztiválra Nagyné Török Zsóka A sok utazást követően sem pihen azonban. Az utóbbi hetek­ben Naszályon és Zalaegersze­gen vett részt fazekas találkozó­kon, jelenleg pedig a nyári sze­zonra készül és újabb pályázato­kon fog részt venni. A közeljövő­ben két debreceni meghívásnak is eleget tesz. Elsőként azon a kiállításon szerepel majd, ame­lyen Tiszafüred művészei mu­tatkoznak be. Nem sokkal ez­után a Debreceni Nemzetközi Fazekas Fesztiválon vesz részt, melyre kedvenc kerámiáikat vi­hetik a fazekasok. A tiszafüredi művész a tervek szerint egyedi lámpásaival, illet­ve különleges hangulatú étkész­letével versenyez majd. Sz. Zs. Horgászmúzeum nyílik Sarudon SARUD Vendégfogadót, nagy telje­sítményű konyhát és horgászmú­zeumot is terveznek a települé­sen. Ennek érdekében az önkor­mányzat egy félkész házat vásá­rolt a közelmúltban, amelyet pá­lyázati támogatással szeretné­nek befejezni. Modem technoló­giával 500-600 adagos, nagy tel­jesítményű konyhát rendeznek be. Az épület emeleti részén fa­lusi vendégfogadót alakítanak ki, a földszinten pedig 20-30 vendég kiszolgálására éttermet nyitnak. Erre a fontos fejlesztésre az előze­tes számítások szerint 50 millió forintot költenek - tájékoztatott Tilcsik István polgármester. A tervek szerint a sarudi strand, a kikötő és a falu közöt­ti út mentén díszes kandelábere­ket szerelnek fel és pihenőpado­kat is elhelyeznek. A következő időszakban ezekkel még kom­fortosabbá teszik az üdülőterü­letet. A strandról és a kikötő­ből pedig a turisztikai főszezon­ban rendszeresen vízitúrákat is szerveznek. A kerékpárosok­nak szintén programot ajánla­nak, hogy körülkerekezhessék a sarudi öblöt. Amint Tilcsik Ist­ván hozzátette, június 4-én nyit­ják meg Sarudon a Tisza-tavi Horgászmúzeumot, amely a jel­legénél fogva az első Uyen lesz hazánkban. Egy magángyűjtő anyagából látható ez a tárlat, amely egy felújított paraszt­házban kap helyet. Sz. Zs. (

Next

/
Thumbnails
Contents