Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-30 / 125. szám
0 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE 2016. MÁJUS 30., HÉTFŐ HÍREK Új helyre költözik a művészeti iskola SZOLNOK Új épületben működik tovább A Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Szakiskola Fényes Adolf Szolnoki Művészeti Szakközépiskolája és Gimnáziuma - döntött erről a szolnoki közgyűlés. Az intézménybe járó mintegy négyszáz diák az Áchim András úti egykori RISZI épületéből a volt Mátyás király úti Általános Iskola volt ingatlanába (képünkön) költözik. (mg) Néptáncos estet tartottak Rékason ZAGYVARÉKAS Több mint százötven vendégjelenlé- tében immár második alkalommal tartották a tájházban a Margaréta Néptánc- csoport tanévzáró ünnepségét a minap. Az eseményre a hozzátartozók, pedagógusok, társadalmi és civil szervezetek, egyesületek képviselői mellett a felkészítésben jelentős részt vállaló Kabdebon Szabolcs és Magyar Fanni, a Tisza Néptáncegyüttes tagjai is elmentek. Az idei tanévben három korcsoportban negyven gyermek táncolt, akik egyébként összesen tizenötször léptek fel, és két versenyen is megmérették tudásukat. (kb) A kórházkápolnát ünnepük SZOLNOK Ünnepi rendezvényt tartanak ma a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet kórházkápolnájának százhuszadik évfordulójára. Az egész napos lelki programban természetesen ünnepi szentmisét is tartanak délután háromkor, melyet dr. Beer Miklós megyés püspök celebrál a kórházkápolnában szentmiséket bemutató paptestvérekkel együtt. (jzs) Piroska hatvanon túl tanult meg új hangszeren játszani Kitárult előtte a teljes nagyvilág Tárogatójával megjárta a hadak útját is Piroska arról is beszélt, hogy mást is köszönhet a tárogatótudásának, minthogy helyi és környékbeli rendezvényeken fellépni hívják.- Néhány éve a férfiaktól hemzsegő Rákóczi Tárogató Egyesület tagja lettem. A vezetőség. de a tagság is nagyon örült annak, hogy végre egy hölgy került a társaságukba. Ritkaság számba megy ugyanis. ha ezt a hangszert nem férfiak szólaltatják meg. Az egyesületben hetvenen, nyolcvanan vagyunk, s velem együtt csak két asszonyságot számlál. Rengeteget utazunk, nagyon sok helyre hívnak bennünket fellépni, kisebb-nagyobb csoportokban, de egyszemélyben is. Az elmúlt években olyan, a magyar történelem szempontjából meghatározó helyeken jártam, mint a Kassai Dóm, Rodostó, Sárospatak, Nagy- majtény, Szatmárnémeti, vagy Füzérradvány - mesél a magyar töröksíphoz kötődő élményeiről is Piroska. kezdetét a szandaszőlősi városrészben élő nyugdíjas tanárnő. - Nekem sokáig a zongora volt a mindenem, de ha itt vagy ott a saját örömömre zenélni szerettem volna, nem volt kéznél kedvenc hangszerem. Úgy tíz évvel ezelőtt a férjem azzal a váratlan rábeszéléssel állt elém, hogy próbáljam ki a tárogatót, mert hallotta a hangját, ami azonnal mélyen a leikébe hatolt, ráadásul annyira magyaros. Nem sokkal később még egy rózsafából készült hangszerrel is meglepett, így aztán sok minden adott volt, hogy tárogatózzak. Csak- hát semmilyen ilyetén fafúvós hangszeres tudásom nem volt, ugyan a szolfézst nem kellett tanulnom. Piroska autodidakta módon kezdte a tanulást.- Hogy nekem mennyi bajom volt azzal, hogyan fogjam a tárogatót, hogyan fogjam le a billentyűket, miként állítsam be a nádat a fúvókán? Hogyan szorítsam a torkom és a szám, honnan fújjam a hangszerbe a levegőt? Elszántságomat azonban siker koronázta, és hamarjában már kottából, majd hallásból is fújtam, először a kurucnótákat. Hiszen ez a töröksípnak is nevezett hangszer a Rákóczi-szabadságharctól vált Magyarországon népszerűvé, majd máig legendássá. Csak a második világháború végétől volt majd’ félévszázadig csendre ítélve, a hozzá tapadó, nemkívánatosnak tekintett nacionalista, irredenta képzetek miatt. Bujdosó kurucként pincékben és padlásokon bújtatva várta jobb sorsát a rendszerváltásig - meséli tárogatóval megélt saját, valamint a hangszer történetét is Piroska, aki már katedrái magaslatokból is tudná azt tanítani. Aztán elmondja, hogy férje, sajnálatosan már nem él, de ha megszólaltatja immáron negyedik tárogatóját, mindig eszébe jut, hogy kinek is köszönheti ebbéli zeneműveltségét. 'Végül belefúj a hangszerébe, melyből mélyen búgó selymes hangon egy búskomor magyar nótát csendít fel... Noha zenét szerető családba született, később zenei tanulmányokat is végzett. Furulyán és zongorán kapott hangszeres ismereteket, majd ének-zene szakos tanárként és kórusvezetőként évtizedekig tevékenykedett a pedagógusi pályán. Tíz évvel ezelőttig azonban sosem gondolta volna, hogy hatvan- egynéhány esztendősen tanul meg tárogatón játszani. Ráadásul hölgy létére. Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu SZOLNOK Majoros Jánosné Tren- csényi Piroskaként látta meg a napvilágot Csépán hetvenhá- rom évvel ezelőtt. Ott csepe redett gyermekként, s bár szülei nem voltak képzett zenészek, nap mint nap hallgatva jó hangú, nó- táskedvű édesapja danolászását, megkedvelte az éneklést és a zenélést. A középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a felsőfokút - magyar, történelem és ének-zene szakos hallgatóként - Szegeden végezte. A diplomaosztó után Szolnokra került, ahol előbb 14 évet az Abonyi úti, 16-ot pedig a Konstantin úti Általános Iskolában tanította, nevelte a fiatalságot, és szerettette meg velük a nótákat, nép- és műdalokat, illetve a komolyabb zenekari műveket. Hosszú ideig énekkari vezető is volt, ebből kifolyólag a kórusok vezénylésével számtalan díjat és elismerést szerzett tanintézményeinek az éneklő ifjúsággal karöltve. „Csak tiszta forrásból!” - itta maga és itatta diákjaival is minduntalan a Kodály-módszer tanait Piroska. Mígnem elérte a nyugdíjkort, mikoris hirtelen ráborult a tétlenség elviselhetetlen terhe.- Ha a zongorát könnyen lehetne mozgatni, akkor sohasem tudom meg, mi is az a tárogató, és hogyan kell azt megszólalta- ni - meséli a fafúvós hangszerrel történt megismerkedésének es A nyugdíjas magyar, történelem < ének-zene szakos tanárnő nagyon megkedvelte a számára eleinte sok bosszúságot okozó hangszerét, a tárogatót HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Kállai Gábor, adománygyűjtő Aki bátor, játékot kap! Ez is lehetett volna a mottója annak az adománygyűjtő akciónak, melyet a szolnoki Kállai Gábor szervezett. A fiatalember (aki lapunkban többször is szerepelt már) gyermeknap alkalmából az „SZTK” laborjában megforduló kis betegeknek gyűjtött játékokat.- Sok ott dolgozó asszisztens tudna mesélni arról, mennyire félnek a vérvételtől a gyerekek, mennyire tartanak a tűtől. Kevés az a bátor kisfiú vagy kislány, aki kibírja a vérvételt sírás, kiabálás nélkül. Azonban egy kis „figye- lemeltereléssel”, játékkal, apró ajándékkal a kézben talán jobban tűrik a megpróbáltatásokat a csöppek.- Minden gyerek ajándékot kap tehát, aki ott megfordul?- Igen. Aki bátor, játékot kap. Persze addig, ameddig tart a „készletből”. Ezeket a katonákat, babákat, autókat mind-mind szülők és gyerekek ajánlották fel, akik segíteni akartak a betegeknek. A sok doboznyi összegyűlt adományokat pénteken adtam át a labor dolgozóinak.- Ruhákat már nem gyűjt?- Olyan hatalmas mennyiség gyűlt össze, hogy egyelőre nem.- Mi változott önben a jótékonykodások során?- Bár szívem mélyén még mindig gyerek vagyok, mégis sokkal érettebb lettem. Havonta, kéthavonta szembesülök azzal, hogy gyermekek is megbetegedhetnek, akár gyógyíthatatlanul is. Más homokba dugja a fejét, nem szeretné látni ezeket. De ezek a gyerekek ugyanúgy vágynak egy kis bohóc- ságra, ajándékra, mint bárki más. Ezért segítek nekik a jövőben is, rendszeresen meglátogatva őket. J. ZS. Megkezdődött a patkányirtás a városban SZOLNOK A megyeszékhelyen a hét elején elkezdődött az idei évre tervezett patkánymentesítési program. Az önkormányzat a Víz- és Csatornaművek Zrt-vel közösen május 23-tól június 30- ig a Tiszától északra eső belterületi részeken, július 1. és augusztus 17. között pedig a Tiszától délre eső belterületi részeken végzi el a rágcsálóirtást. A mentesítés felszínen és a csatornahálózatban összehangoltan zajlik. A mentesítés sikerességét elősegíti az, ha a lakosság a közterületen patkányok jelenlétét vagy járataik meglétét tapasztalja, akkor erről értesítse a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályát. M. G. 1F V V Ip1™ К i Щ Hfl В §' Ifr; 1 1 та. * WL\ \a SZOLNOK A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában rendezték meg a minap a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók országos német nyelvi versenyének a döntőjét, melyen huszonnyolc iskola harmincnyolc versenyzője vett részt. Felvételünk a versenyzők egy csoportját örökítette meg a megnyitón. SZ. ZS. Újszászon mérték össze tudásukat ÚJSZÁSZ A Zagyvaparti Idősek Otthona rendezte meg az idén az Idősotthonok Szépkorú, de If- júszívű Lakóinak Kulturális és Sportversenyét a minap. A rendezvényt 1999 óta tartják meg a megyében, évről-évre más idősotthon szervezésében. A újszászi versenyt helyszűke miatt az Otthon helyett a művelődési házban tartották. A rendezvényt a helyi Nosza Mami Tánccsoport nyitotta meg egy Újszász város dalára koreografált mazso- rett produkcióval, majd az összegyűlt ijfú szívű időseket Nyit- rai Imre helyettes államtitkár, Molnár Péter, a város polgár- mestere és Nyitrainé Kiss Katalin, a Zagyvaparti Idősek Otthona igazgatónője köszöntötte, aki egy ceremónián átvette a tavalyi rendezőtől a vándorbotot. A megye huszonhat intézményéből négyszázötvenen neveztek be a megmérettetésre, köztük természetesen az újszászi- ak is. A kulturális kategóriában ének, vers, tánc és színpadi produkciókkal készültek, a sport- versenyen pedig kerekesszékes szlalomban, célba dobásban és egyéb ügyességi feladatokban mérték össze tudásukat a vállalkozó kedvűek. Az idősek képző- művészeti és kézműves alkotásait is kiállították. Az eredmény- hirdetésen számos díjat és ajándékcsomagot osztottak ki a versenyzők között. K. B.
