Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-27 / 123. szám

4 TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS KÖRNYÉKE 2016. MÁJUS 27., PÉNTEK Feltámadhat az egykori pusztai iskola BARTAPUSZTA Erdei iskolának, alkotóháznak szeretné használ­ni a törökszentmiklósi önkor­mányzat az egykori bartapusztai iskolát. Az épületet a nemzeti va­gyonkezelő 2013-ban ingyene­sen a helyhatóságnak tulajdon­ba adta. Ennek azonban az volt a feltétele, hogy benne kulturá­lis, közművelődési tevékenység legyen. Csakhogy az épület igen rossz állapotban van, azt jócskán fel kellene újítani. A tulajdonba kerülés óta az önkormányzat fo­lyamatosan kereste a forrásokat a felújításra. Most azonban a többfunkciós közösségi terek létrehozására és fejlesztésre pályázat jelent meg, így az önkormányzat megragad­hatja a lehetőséget tervei valóra váltására és pályázni kíván. A támogatási kérelem benyúj­tása több ütemben lehetséges, az első ütemben a pályázatok júli­us 29-ig adhatók be. Az igényel­hető maximális összeget, ötven­millió forintot pályázza meg az önkormányzat. A szükséges sa­ját forrás összege 5,6 millió fo­rint, ezt a a megvalósítás ütemé­ben kell biztosítani. Az önkor­mányzat a pályázat mielőbbi ki- dolgázosa érdekében rendkívü­li ülésen tárgyalta a projektet, a képviselők támogatták is az elő­terjesztést. T. A. A településhez került a temető KENGYEL A hónap elejétől a községi temető üzemelteté­si feladatait az önkormányzat látja el. Nagy Szilárd polgár- mester lapunk ezzel kapcso­latos érdeklődésére kifejtet­te, hogy a temetőt üzemeltető vállalkozó oly mértékű áreme­lést kívánt bevezetni, mellyel az önkormányzat nem tudott azonosulni, hiszen a lakosság terhei így is folyamatosan nő­nek. Az elmúlt években is köz­foglalkoztatottakkal segítet­ték a temető tisztán tartását, amely jelentős változást ered­ményezett a temető rendezett­ségében. Az új rendszerben ráadásul a versenyhelyzet is tovább nőtt a településen, me­lyet mi sem bizonyít jobban, hogy egy másik temetkezési vállalkozás is telephelyet nyi­tott Kengyelen. T. A. A nyolcvanadikön köszönthették El A két világháború között, 1936. április 5-én született Kiss Ilona Ida, kit nemrég köszöntött az ön- kormányzat a jeles nap al­kalmából. Ica néni (képün­kön) az állami gazdaság konyháján kezdett dolgoz­ni, majd 1991-ben a Tisza Cipőgyárból vonult nyugdíj­ba. Majzik Lászlóval kötött házásságából két lánya született, Ilona és Erzsé­bet. Egyikük Budapesten, másikuk Szolnokon találta meg boldogságát. Ica néni vidámsága, életöröme, po­zitív gondolkodása példa lehet valamennyi ember számára - mondta köszön­tőjében Nagy Szilárd pol­gármester. (ta) Összeírják a város kutyáit TÖRÖKSZENTMIKLÓS „Meg­számolják” a városban a kutyákat. A hivatalos ebösz- szeírás május 30-tól június 17- ig tart, ezalatt lajstrom­ba vesznek minden három hónaposnál idősebb kutyát. Fontos tudni, hogy az in­gatlantulajdonosokat min­den esetben megbízólevél­lel rendelkező összeíró biz­tos keresi fel. (ta) Helyi termékeknek biztosítanak piacot TÖRÖKSZENTMIKLÓS Sok más település pozitív pél­dája nyomán helyi terme­lőknek biztosítana áru­sítási lehetőséget a pia­con szombatonként a Tö­rökszentmiklósi Kommu­nális Szolgáltató Nonpro­fit Kft. Róth Ervin igazga­tó elmondta, a magasabb hozzáadott értéket képvi­selő termékeket árusítókat azért invitálják, hogy gaz­dagítsák a piac által kínált szokásos termékpalettát. Az első helyi termékek vá­sára a tervek szerint június 18- án lenne. (ta) Fulop Ferencne Ági szeret kezimumlazifi ifi»*«-. ■ Fülöp Ferencné Ági büszkén mutatja a huszároknak varrt zászlót. Lelkesen őrzi a hagyományokat. Juhász Ági öt-hat éves ko­rában alig várta, hogy vala­miről leszakadjon a gomb, és máris nagy örömmel fű­zött cérnát a tűbe, hogy fel- varhassa. Ma ez sokaknak hátborzongató élmény, már­mint a varrás, de a kislány­nak ez korántsem volt ter­mészetellenes, hiszen édes­anyjától is azt látta, hogy milyen csodálatos élmény nyújt a varrás. Tóth András ujneplap@ujneplap.hu TÖRÖKSZENTMIKLÓS Ági éde- sanyjáék hatan voltak lányok a családban, ehhez „jött” még három fiú, úgyhogy összesen kilencen voltak testvérek. És a lányok bizony mind varrtak, szépen kézimunkáztak. Mond­hatni, beleszületett a varrás szeretetébe. Juhász Ági ma már tíz éve nyugdíjas, és sokan Fülöp Fe- rencnéként, a bognár felesége­ként ismerik, de még mindig imád varrni. Nincs olyan nap, hogy ne fűzne cérnát a tűbe, és még főzés közben is ölt néhá­nyat aktuális munkáján. Most éppen függönyt horgol. Ági - akit egyáltalán nem lehet nénizni, olyan fiatalos T negyven évet dolgozott a mező- gazdaságban. Férjével éppen most volt annak negyvenhét esztendeje, hogy akkor május­ban, pünkösdkor összekötöt­ték az életüket. Házasságuk­ból két gyermekük született, akiktől három-három unoká­val áldotta meg őket a jóisten. Férje a szakmát még a helybe­li híres-neves Ponyokai Bálint­nál tanulta. A virtigli törökszentmikló­si hölggyel a szolnoki Belváro­si Nagytemplomnál futottunk össze legutóbb, ahol a szolno­ki Hertelendy Gábor Huszár­regiment zászlaját szentelték meg (csak mellesleg, a zászló­anya is törökszentmiklósi volt, Viskiné Dögéi Edit). Hogy ke­rül a képbe Ági? Úgy, hogy őt kérték fel a zászló megvarrásá- ra, ami háromszáz órai munka után teljesedett ki. Ági a török­szentmiklósi Kézműves Örök­ség Egyesület tagja nyolc éve, ezen keresztül kérték fel a megtisztelő munkára. Monda­ni sem kell, nagy örömmel vál­lalta, hogy elkészítse a zász­lót, aminek alapjául egy 1756- os lobogó szolgált. Az egyesü­let székházában sokat szerepel kézimunkáival kiállításokon, ezenkívül pedig lelkesen fog­lalkoznak a fiatalokkal, hogy a hagyományokat átadhassák nekik a hímző- és kosárfonó szakkörben. A hagyományok őrzését ugyanis Ági kiemelten fontos­nak tartja. Nagyon szereti a közösséget, a fiatalokat, egy­általán nem szokott unatkoz­ni, most is van dolga bőven, ott a veteményes, a jószágok. Nagyrészt délután, vagy este­felé tud komolyabban nekiülni kézimunkázni. - Én már függő vagyok, annyira szeretek varr­ni, horgolni - mondja. - Volt olyan, hogy egy farmerkabát hátára varrtam mintát, nem kis munka volt az sem - teszi hozzá nem kis büszkeséggel a hangjában. Ha éppen nem varr vagy hor­gol, akkor találkozókat szervez. Legutóbb családi összejövetelt hozott össze, a százötven na­gyobb létszámú közvetlen, vér szerinti rokonból hatvanhatan gyűltek egybe jóvoltából. Osz­tálytalálkozókat is szívesen hoz össze, ő szervezi ezeket. Ha ép­pen nincs kerek évforduló, ak­kor csak úgy páran összejön­nek egy jót beszélgetni.- Nincs időm öregem, mindig talpon vagyok - mondja nevetve. Legnagyobb bánatára uno­kái közül csak egy kislány né­pitáncol, és fűz gyöngyöt, de elfogadta ezt, úgy van vele, ha csak egy is őrzi a hagyományo­kat, már annak is örülni lehet ebben a világban, ahol manap­ság mindent a pénz mozgat. Annak is örül, hogy számtalan lehetőség van Törökszentmik- lóson a hagyományokat őriz­ni, ápolni. Csak azt nem érti, miért nem élnek ezzel a lehe­tőséggel többen. Úgy van ve­le, hogy az embernek arra van ideje, amire szakít, és szerin­te erre mindenképpen szánni kellene időt. Mert a hagyományőrzés közben közösségek, kapcsola­tok épülnek, barátságok szö­vődnek, és úgy véli, ennek hí­ján elveszik az emberség. HÍREK Befejeződik a tanyák villamosítása KENGYEL Hamarosan telepí­tik azokat a mobil, mini nap­erőműparkokat, melyek három környékbeli tanyán szolgáltat­ják majd az elektromos ener­giát, az áramvételi lehetőséget. A település önerővel együtt hu­szonnyolcmillió forintot for­dított a beruházásra - tudtuk meg Nagy Szilárd polgármes­tertől. A berendezések közbe­szerzése lezárult, a kivitelező - egy szolnoki - cég is megvan, a napelemek beszerzése folya­matban van. Hamarosan telepí­tik a rendszert, a projekt június 30-ig befejeződik és végre kor­szerű körülmények között él­hetnek az érintett, immár villa­mosított tanyákon. T. A. Miklósi küldöttség járt Lengyelországban, együtt ünnepelték az évfordulót Tovább erősítették a kapcsolatokat TÖRÖKSZENTMIKLÓS A város len­gyelországi testvértelepülése, Ryglice polgármestere Bemard Karasiewicz meghívására dele­gáció utazott a napokban Ószan- decbe, az önkormányzati na­pok rendezvényére. Markót Im­re polgármestert és dr. Majtényi Erzsébet jegyzőt az Ipolyi Kultu­rális Központ képviseletében H. Tóth László kísérte el. Az érseki misét követően az önkormányzatokról, mint a de­mokrácia helyi megtestesítői­ről szólt Jacek Krupa a kis-len- gyelországi vajdaság marsall- ja. Kis-Lengyelország a tizenhat lengyel vajdaság közül az egyik közigazgatási egység, népessége négymillió. A találkozó ünnepélyességét fo­kozta, hogy idén ünnepeljük a vi­segrádi együttműködés huszon­ötödik évfordulóját. 1991-ben újí­tották fel azt a középkori megál­lapodást, amelyet a visegrádi ki­rályi palotában а XIV. században tartottak Károly Róbert magyar király kezdeményezésére. A lengyel, magyar, szlovák, cseh települések polgármesterei számoltak be az együttműködé­sükről. A résztvevők megtudhat­ták, a lengyel szenátus 2016-ot a lengyel-magyar szolidaritás évé­nek nyüvánította. A miklósiak nagy örömére szolgált, hogy ta­núi lehettek amint Bemard Ka­rasiewicz Ryglice polgármeste­re átvehette a Kis-Lengyelorszá­A magyar küldöttség a kitüntetett Bemard Karasiewiczcel (középen) gi Vajdaság Tiszteletrendjének Keresztjét, melyet a példamuta­tó önkormányzati munkájával érdemelt ki. Ő segítette, hogy Tö- rökszentmiklós lengyel kapcso­lata újjáéledt. Júniusban Ryglice meghívására közösen ünnepük meg a testvérvárosi szerződés ti­zenötödik évfordulóját. Ennek je­gyében hunyadis, székácsos di­ákok, a Miklós Néptáncegyüt­tes és az „Ezerjó” Néptáncosai, a Vadrózsák Citerazenekar utazik egy hétvégére, hogy elvigye és ízelítőt adjon a miklósi magyar kultúrából. A Szentmiklósi Na­pokra lengyelek is érkeznek, sőt még az idén terveznek egy lengyel-magyar napot az Ipolyi Kulturális Központban. T. A.

Next

/
Thumbnails
Contents