Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-26 / 122. szám

0 ABONY ÉS KÖRNYÉKE 2016. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Sms-t küld a kamera a rendőrnek KŐRÖSTETÉTLEN A legkorsze­rűbb digitális térfigyelő kame­rarendszerre cserélnék a tele­pülésen az összes, jelenleg is működő készülékeket - mond­ta lapunknak Pásztor Imre pol­gármester. Hozzátette, olyan rendszámfelismerő kamerákat szeretnének vásárolni, mely megjegyzi és feketelistára teszi azon járműveket, melyek ko­rábban a rendőrség rendszeré­be kerültek mint problémás au­tók. Amint ilyen gépjárművet észlel a kamera, azonnal sms-t küld a helyi körzeti megbízott telefonjára. Pásztor Imre hang­súlyozta, ez nem pusztán vá­gya az önkormányzatnak, ha­nem már egy eldöntött kérdés: a kamerákat biztosan megvásá­rolja önerőből a település, erről képviselő-testületi határozat is született. Kérdés az, a község mennyi pénzt tud és akar szán­ni minderre. Jelenleg húsz ka­mera „figyel” a településen. Ismeretes, Kőröstetétlen mindig is nagy figyelmet for­dított a közbiztonságra, nem véletlen, hogy az ország egyik legbiztonságosabb települése lett, bűncselekmény gyakorla­tilag nem fordult elő az utóbbi években. Ennek ellenére tizen­öt fős polgárőrség is működik a községben már nyolcadik esz­tendeje. J. ZS. Sebezhetnek, amíg csak kedvük tartja KŐRÖSTETÉTLEN Idén is ingye­nes gyereknappal várják ezen a héten szombaton a legkisebbeket a községben, a Millenniumi em­lékmű melletti téren. Igazi gye­rekparadicsomot rendeznek be a területen: légvár, sergő és más játékok várják az ünnepeiteket, természetesen térítésmentesen.- Az a célunk ugyanis, hogy azok a három-négy tagú csalá­dok is lehetőséget kapjanak a szórakozásra, akiknek egyéb­ként nem lenne anyagi lehető­ségük, hogy kifizessék a sok száz forintos játékokat. A gyere­keket a hagyományokhoz híven meg is ebédeltetjük: paprikás krumplival várjuk őket - me­sélt a programról Pásztor Imre polgármester, hozzátéve, a ren­dezvényen nem lehet alkoholt kapni. A részvételhez előzetes regisztráció szükséges. J. ZS. Nem éri meg eladni a tejet a felvásárlóknak HÍREK Kenyszerszülte, remek megoldás Garantáltan friss a tej Ezek a berendezések gyakoria- tílag két hűtött tartályból állnak, melyekben három és fel-öt Cel- sius-fokos állandó hőmérsékle­ten tartják a tejet, melyet ráadá­sul egy gép állandóan forgat, hogy ne ülepedhessen le. Atejautoma- ták ugyanúgy működnek, mint a pályaudvarok kávé-, üdítő- vagy édességautomatái. Azzal a kü­lönbséggel, hogy a vásárló maga gondoskodik olyan edényről - leg­gyakrabban műanyag flakonról - amelybe belecsurog a tej. Az au­tomatából vásárolt tej jellemzően huszonöt-harminc százalékkal ol­csóbb. mint a közvetlen értékesí­tés során elérhető, a kereskedel­mi forgalomban kapható tejeknél még ennél is kedvezőbb árú. Rá­adásul garantáltan friss. Ám nem árt tudni, hogy az automatából vá­sárolt tejet is ajánlott fogyasztás előtt felforralni. A tehéntej literjéért hatvan és hetven forint közti árat adnak a kereskedők, feldol­gozók. Az alacsony ár kény­szerpályára állítja a terme­lőket, akik inkább közvetlen értékesítés útján juttatják el a fogyasztókhoz azt. En­nek egyik módja a (például Szolnokon hetente többször is megjelenő) BociMobil, mely frissen fejt termelői te­jet kínál. Ám egyre több ter­melő állít üzembe úgyneve­zett tejautomatákat. Ilyen található Abonyban és Tör­teién is. Gutái István-Ioó Zsuzsa ujneplap@ujneplap.hu BÉL-PEST - Amikor elkezdtem teheneket tartani, figyelmez­tettek, a tejből nem fogok meg­gazdagodni - meséli az abo- nyi Mucsi Sándor. - Többen is azt állították, a tej literenkén­ti felvásárlási ára nem éri el az ötven forintot. Azt hittem, viccelnek, de hamar kiderült, nem. Arra gondoltam ekkor, hogy ilyen összeg mellett nem éri meg fejni, mert csak vesz­teséget termelek magamnak. De a tej, amit adtak az állata­im, nagyon jó minőségű volt. Kitaláltam hát, majd én ma­gam eladom otthon. Vettem egy százliteres hűtőtartályt és elkezdtük kimérni a tejet. lőt­tek is a vásárlók, csak mi nem haladtunk, mert nem tudtunk emellett kimozdulni. Ekkor jött az automata - magyaráz­za a gazda, aki jelenleg har­minc magyar tarka tehenet tart. Megvásárolta hát az au­tomatát és beszereltette a háza elé. Reggel vagy késő este fel­tölti, majd egész nap nincsen vele gondja.- Rövid idő alatt lett igen népszerű. Főleg hajnalban fogy a tej, a munkába igyek­vők állnak meg, hogy megtölt­sék üvegeiket. Nemegyszer munkásokkal teli kisbusz parkol le, hogy az utasok te­jet vigyenek. Nálunk egy nap alatt csaknem kétszáz liter el­fogy - teszi hozzá. Ugyanilyen automata üzemel Törteién is.- Szeretjük, mert jó minő­ségű, zsíros ez a tej, nem úgy, mint a boltban kapható dobo­zos - állítja Fajka Lászlóné, aki hetente kétszer is az au­tomatához kerekezik egy hé­ten, hogy megtöltse flakonját. Elmondja, náluk a gyerekek csak ezt isszák, de szívesen is adja nekik, mert egészséges, ráadásul kedvező árú. A tejautomaták úgy tűnik tehát, mindenhol hamar nép­szerűvé váltak annak ellené­re is, hogy pénzt nem adnak vissza. A vásárló ugyanis any- nyi tejet vesz, amennyit akar. A tejautomaták beszereléssel együtt egymillió forintba ke­rülnek, természetesen kar­bantartásuk, folyamatos fel­töltésük a tejtermelő gazda feladata. Az automaták beszerelé­sét tehát általában a kényszer szülte, hiszen - ahogy Mucsi Sándor elmesélte - azok a gaz­dák, akik tízezer liternél keve­sebb tejet adnak le a felvásár­lóknak, mai napig negyven- nyolc forintot kapnak a tej lite­réért, míg akik nagyobb meny- nyiséget, azoknak kilencven forintot fizetnek, jellemzően tehát a kevesebb tehenet tar­tó magánemberek választják a tej eladásának e formáját. S mint látjuk, sikerrel. Fahídon kelhetnek át a diákok KŐRÖSTETÉTLEN Impozáns ta­hidat építettek a Gerje-patak fölé a községben. Pásztor Imre polgármester arról be­szélt, a gyerekek miatt épí­tették az átjárót, akiknek egy viszonylag forgalmas úton kellett eddig átmenniük az út túloldalára, hogy eljussa­nak a közeli iskolába. A szü­lők többször jelezték az ön- kormányzatnak, hogy jó len­ne megoldást találni a biz­tonságos átkelésre. Végül ezt a (hatmillió forintba ke­rülő) javaslatot fogadták el a képviselők. A főutat elke­rülő hidat nemrégen átad­ták, mely mellé száz méter hosszan térburkolós járdát is építettek. (jzs) Film készül a községről MSZKARAJINŐ Drónnal ké­szítenek videofelvételt a te­lepülésről a napokban. Ez lesz az alapja annak a kis- filmnek, mely a község múltjáról és jelenéről szól. Az elkészült, összevágott film a település honlapján is látható lesz. (jzs) Ősszel folytatódik a seprűkötés JÁ$3(ARAJENŐ Egy időre ab­bahagyták a karaiak a sep­rűkötést. A mezőgazdasá­gi munkák elkezdtével a közfoglalkoztatottak a föl­deken dolgoznak, ősszel azonban újra visszatérnek a seprűkhöz. Palya István polgármester elmondta, ta­vasszal elvetették az újabb eszközökhöz szükséges cir­kot, remélik, a termés idén is jó lesz. A téli időszakban egyébként csaknem há­romszáz seprűt készítet­tek saját felhasználásra a közmunkások, ez a tanu­lóidőszak volt. Jövőre sok­kal több eszközt gyártaná­nak, melyet már más önkor­mányzatoknak is szeretné­nek értékesíteni. (jzs) Az épület pincéjében egykor börtön működött Felújítják a városházát ABONY Megszépül az abonyi polgármesteri hivatal, első­sorban állagmegóvó munká­kat végeznek rajta. Emiatt új­ra „kordonok közé” került a vá­rosháza, de csak egy rövid idő­re - olvasható a település hon­lapján, ahol azonban hangsú­lyozzák, mindez az ügyfélfoga­dásban nem okoz fennakadást. Az épület rekonstrukciós mun­káira azért van szükség, mert héjazata több helyen sérült, be­ázik, és hiányos a bádogozás. A fa rothadásnak indult, mely­nek állagmegóvása ezért indo­kolt volt. A kivitelezési mun­kák a munkaterület átadás-át­vételét követően, a héten meg­kezdődhetett. A helyi szakem­berekből álló cég a sérült cse­repek cseréjét, a fa tetőszerke­zeti tartórész állagmegóvását, a bádogos lemezelés sérült ré­szének cseréjét, és a hivatal külső homlokzatán jelentkező kisebb vakolatjavítási munká­kat végzik el. A hivatal az utób­bi években - részben pályázati lehetőségekből - jelentős felújí­tásokon esett át. Megvalósult a teljes elektromos, informatikai és telefonhálózat, valamint a fűtés korszerűsítése, akadály- mentes közlekedést tettek lehe­tővé az egész hivatalban, liftet építettek be, megtörtént a bur­kolatok cseréje, a folyosók, au­lák festése, nyílászárók mázo­lása. Tavaly ősszel egy nyertes energetikai pályázatnak kö­szönhetően korszerűsítették a homlokzati nyílászárókat, és a padlásfödém utólagos hőszige­telését is elvégezték. A polgármesteri hivatal épü­lete 1904-ben épült, íablonszky Ferenc tervei alapján. Az egy­emeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését kö­vetően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadu­lás előtt városházának nevez­ték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig tanácsházaként működött, majd a rendszervál­tást követően ismét visszanyer­te a városháza elnevezésű. ZS. KÖRÖSTETETI! s Ebédhez készülődnek a gyerekek a Református Ál­talános Iskola és Óvoda Kőröstetétleni Tagintézményében. Az óvodá­sok nem felejtenek asztali áldást mondani az étkezések előtt. J. ZS. Jászoknak tartottak emléknapot JÁSZKARAJENŐ iász hagyo­mányőrző napot tartottak nem­régiben a községben, immár nyolcadik alkalommal. A tele­pülés „őslakosai” Jászalsószent- györgyró'l és lászfényszaruról származnak, innen települtek át az 1800-as évek közepén. A mó­dosabb gazdák megvásárolták a karai pusztákat, ahová először csak legeltetni hozták nyájaikat, később aztán letelepedtek. A te­lepülés 1860-ban kapta meg a község címet, innentől kezdett el fejlődni. Fénykora 1950 környé­kén volt, amikor több mint hat­ezren lakták Karajenőt. A ren­dezvényen honismereti vetél­kedőt is rendeztek a közösségi programok mellett. J. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents