Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-18 / 115. szám

4 TISZAZUG 2016. MÁJUS 18., SZERDA HOMOK Számos tehetséggondozó műhely működik a Homoki Óvodában. A kisgyerekek érdeklődésüknek megfelelően választhatnak különböző foglalkozások közül: ilyen a néptánc, az ábrázoló technika, a drámajáték vagy az iskolaelőkészítő foglalkozás. Képünkön az izgő-mozgó csoport látható. J. Zs. Sava nyitót és gyümölcsfeldolgozót alakítanának ki Beválik a szövetkezet? Lengyel gyerekek kézműveskedtek KUNSZENTMÁRTON A lengyel testvérvárosból, Stryszawaból érkezett a múlt héten a város­ba egy iskolás csoport, amely egyebek között múzeumláto­gatáson és kézműves foglal­kozáson vett részt a Kunszent­mártoni Helytörténeti Múze­umban. Az intézmény hosz- szú évek óta tart rendszere­sen múzeumpedagógiai prog­ramokat óvodásoknak, iskolá­soknak egyaránt. J. Zs. Folyamatosan aszfaltoznak TISZAFÖLDVÁR Folyamato­san kátyúznak a városban. Az idei tél nagyon tönkretette a belterületi utakat, a fagy és a hirtelen felmelegedés szin­te szétporlasztotta az amúgy is sérült aszfaltot. A közmun­kások folyamatosan dolgoz­nak az útjavításon. J. Zs. Tavaszi gulyahajtás Tiszaugon TISZAUG Gulyát hajtanak a Ti- szaugi hídon. A tavaszi nagy gulyahajtás látványos ese­mény, minden jelenlévőnek különleges élményt nyújt, ahogy a több száz szürke marha átballag a hídon a nyá­ri legelőhelye felé. A hajtásra egyébként különböző hatósá­gok és természetvédő egye- ' sületek engedélye szükséges. A hajtást e héten szomba­ton tartják, délelőtt 10 órától. Idén a szervezők kis rendez­vénnyel és szürkemarha pör­költtel is kedveskednek a ki­látogatóknak. J. Zs. Virtuálisan is körbejárható CSÉPA Magyarország csak­nem teljes területét lefedi a pár hete elérhetővé vált ut­cakép, azaz a Street View szolgáltatás a Google térkép­alkalmazásában. Ennek az alkalmazásnak a segítségé­vel már Csépa egy részét is körbe lehet járni. J. Zs. Egyre több település lát fan­táziát a szociális szövetke­zetekben. Tiszaföldváron most indítanának egyet, Kunszentmártonban viszont csak kínlódnak a lassan már két éve működővel. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu TISZAFÖLDVÁR - Érik már a pa­radicsom meg az uborka, ha­marosan szüretelhetünk - mu­tatják a fóliában dolgozó asszo­nyok a terméseket. A paradi­csom tényleg piroslik, az ubor­ka is jókorára megnőtt. A köz­munkások azt mondják, ezek a zöldségek mind a közkony­hára mennek, bár egy részü­ket lehet, hogy eladják a la­kosoknak. Akik megszokták már, hogy a fóliához kerekez­nek el friss és olcsó zöldsége­kért, a korábbi tulajdonos is ott árulta portékáit. Az önkormányzat nemrégi­ben úgy vásárolta meg e belte­rületi fóliákat, hogy még a pa­lánták is a földben voltak. De még így is látott benne fantázi­át a város, mely régóta gondol­kodott azon, hogy gazdálkodni kezd, méghozzá szociális szö­vetkezeti formában.- Ezt a nemrégen megvásá­rolt fóliakertészetet vinnénk be a szövetkezetbe - magya­rázza Hegedűs István polgár- mester. - Egy ilyen szervezet megalakításához minimum hét fő szükséges, ebből ket­tőnek munkanélkülinek kell lennie, így válhat csak szö­vetkezetté. A tervek szerint az egyik tag éppen az önkor­mányzat lenne, amelyik így teljesen szabályosan beviheti, ingyenesen átadhatja a mun­kavégzéshez szükséges eszkö­zöket, gépeket a szövetkezeti tagoknak. Ilyen lehet például a térkőnyomó vagy a már em­lített fóliasátor. Hegedűs István szerint ma­napság érdemes szövetkezetei létrehozni, ezt a kormányzat is erősíti, ráadásul ennek fej­lesztésére pályázati lehetősé­gek is nyílnak a jövőben.- Mielőtt belevágunk a szö­vetkezet indításába, alaposan tanulmányozzuk a már meglé- vőek működését. Nemrégiben például Bácsalmásra utaz­tunk el, hogy megismerked­jünk az ottani szervezet mun­kájával. Távlati célunk, hogy az egykori Virághegyi iskola jelenleg üresen álló épületé­ben egy savanyító-gyümölcs- feldolgozó kisüzemet hozunk létre, a feldolgozandó zöldsé­geket a fóliasátrainkban ter­meljük meg. Homokon sok gyümölcsös van a lakosok ke­zében, ezek terméseit így köz­vetlenül mi használhatnánk fel, nem kellene az értékesítés­Gondozzák a növényeket sei bajlódniuk a termelőknek. Bácsalmáson remekül műkö­dik a gyümölcsfeldolgozó, itt egy gyümölcsprést állítottak munkába, melynek segítségé­vel száz százalékos gyümölcs- leveket állítanak elő. Ezeket az üdítőket aztán az önkor­mányzat saját boltjában érté­kesíti. Hasonlót tervezünk mi is, reméljük, sikerrel - mond­ja a településvezető. A Tiszazugban egyébként már működik egy szociális szövetkezet: Kunszentmár­tonban két évvel ezelőtt indí­totta útjára a helyi plébánia és az önkormányzat. Egyelőre nem nyereséges.- Kezdetben egyik sem az- vélekedik dr. Sári László, a szövetkezet elnöke. - Majd csak valamikor négy-öt év múlva lesz teljesen önnfen- tartó vagy éppen „nyeresé­ges”. Nálunk támogatók, el­nyert pályázatok nélkül biz­tosan nem is lesz működőké­pes a szövetkezet. Ráadásul sok a tapasztalatlan tag, nekik sok segítségre van szükségük- teszi hozzá a lokálpatrióta szakember. Múlt századi, ma már bizarr állatormsi eszközök kerültek be a földvári múzeumba Az elfeledett TISZAFÖLDVÁR Múlt századi, ál­latorvosláshoz használt eszkö­zöket vittek be nemrégiben a Tiszazugi Földrajzi Múzeum­ba. A ma már igencsak szokat­lannak tűnő tárgyakat id. Perjé- si József állatorvos használta Bé­kés megyében, Kétegyházán.- Édesapám ott dolgozott 1946- tól 1984-ig - meséü a Tiszafóldvá- ron élő ifj. Perjési József. - Akár­csak egy mai szakembernek, úgy apáméknak is számos eszköz­zel keüett rendelkezniük, hogy munkájukat elvégezzék. Akkor­tájt még nem volt szakosodás, minden állattal foglalkozni kel­lett. A különböző betegségekre külön eszközük volt, ezek száma a több száz darabot is elérte. Ami­lószájterpesz Lószájterpesz és egy fogreszelő - mutatja Gere Péter muzeológus kor édesapám meghalt, anyám az újabb, jobb állapotban lévő tár­gyakat átadta az oda költöző fiatal állatorvosnak, had’ haladjon, leg­alább azokat nem kellett megvá­sárolnia. A használtabb tárgyak nálunk maradtak, amiknek egy részét most átadtam a Tiszafóld- vári Tiszazugi Földrajzi Múze­umnak. Legalább hatvan esz­közt vittem be a szakemberek­nek, akik vélhetően majd rendbe teszik, leltározzák, és ha lesz ele­gendő helyük, kiállítják azokat. József hozzáteszi, az orvosi tárgyak között akad szike, ér­roncsoló, reszelő és lószájter­pesz, mely utóbbit nem csak be­tegség esetén használta az or­vos, még inkább a gazda.- Bevett szokás volt, hogy néhány eladó lónál azért kér­tek fogreszelést, hogy a fog és ezáltal a ló is fiatalabbnak tűn­jék. Ismert a mondás: „Aján­dék lónak ne nézd a fogát”. Egy vásárban azonban min­dig a fogát nézték a vevők az állatnak, az alapján döntötték el, hogy megvegyék-e a négy­lábút. Érdekes és kissé bizarr eszköz volt a szúrcsap, melyet akkor használtak, amikor fel­fúvódott egy szarvasmarha. Egyszerűen egy lyukat ütöt­tek a bendőjébe, melyen az­tán kiáramlott a felhalmozó­dott gáz. Ma már ezt a radiká­lis módszert ritkán alkalmaz­zák az állatorvosok. J. Zs. Kunszenti pap az új pápai nagykövet KUNSZENTMÁRTON Apostoli nun- ciussá, azaz pápai nagykövet­té nevezte ki Éehéroroszország- ba május 13-án Ferenc pápa dr. Pintér Gábor pápai prelátust, az ausztriai Apostoli Nunciatúra el­ső tanácsosát, a Váci Egyházme­gye papját. Egyúttal érseki rang­ra emelte őt, a velebusdói cím­zetes érseki címet adományoz­va neki. Az új pápai nagykö­vet 1964. március 9-én született Kunszentmártonban. 1988. júni­us 11-én szentelték pappá, teoló­giai doktorátust szerzett. 1996. július 1-jén lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába. Az el­múlt két évtizedben Haitin, Bo­líviában, Skandináviában, Fran­ciaországban, a Fülöp-szigete- ken és Ausztriában teljesített szolgálatot. A magyar mellett olaszul, angolul, németül, spa­nyolul, franciául, oroszul, své­dül és haiti kreol nyelven beszél - tájékoztatta a sajtót a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága. J. Zs. Horgászattal és a Tisza élővilágával ismerkednek CIBAKHAZA Már második éve működik a Tiszai Pecasuli program a településen. Varga Mátyás holtág rehabilitációs szakreferenstől megtudtuk, a programot a Tisza-tavi Sport­horgász Kft. szervezi. A su­li népszerűsége egyre nő, Ti- szabecstől Szegedig 87 telepü­lés 106 iskolájának több mint 1700 tanulója ismerkedik a Ti­sza élővilágával, benne főként a halakkal, valamint a sport­horgászat alapvető etikájával és praktikájával. E program jóvoltából, valamint az önkor­mányzat támogatásával a Ci- bakházi Damjanich János Ál­talános Iskola Pecasuli szak­körös tanulói eljutottak a buda­pesti HungExpo Fegyver, Hor­gászat, Vadászat kiállításra is. A diákoknak egyébként Var­ga Mátyás kéthetente tart fog­lalkozásokat, melyen termé­szetesen a halakkal foglalkoz­nak. A gyerekeknek még hor­gászengedélyük is van, melyet a szervező nonprofit cég szer­zett be nekik. Jelenleg a halsza­porítással ismerkednek a szak­körösök. J. Zs. A közgyűlés alelnöke is színpadra áll KUNSZENTMÁRTON Űj darabbal jelentkezik még a nyáron a kun­szentmártoni Szent Márton Tár­sulat. Faragó Sándor rendező el­mondta, nemrégen szereplővá­logatáson kerestek új karakte­reket. A válogatás a rendező sze­rint rendkívül jól sikerült, az ér­deklődőket prózai, táncos sze­repkörben fogják szerződtetni. A színészek között többek között feltűnik a Jász Nagykun Szolnok megyei közgyűlés alelnöke, Be- recz Zsolt is. Az előadás időpont­ja július 7-8-9-e lesz, a színpad­ra pedig csaknem negyvenen állnak majd. A látványos, ze­nés darabot egészen újszerű lát­ványtechnika és élőzenekar kí­séri. J. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents