Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-25 / 96. szám
2016. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ Újabb vizsgálatok várnak Simicskára BUDAPEST A tüdó'vérzéses panaszok miatt kórházba szállított vállalkozóhoz közel álló névtelen források szerint Simicska Lajos közvetlen munkatársai a tüdőtükrözés eredményére várnak, ettől függ, szükséges-e az operáció. A tüdőtükrözés célja az volt, hogy megállapítsák konkrétan melyik tüdőlebeny vérzése okozhatna életveszélyt. A nagyvállalkozó Simicska üzlettársa és barátja, Nyerges Zsolt arról nyilatkozott a sajtónak, hogy nincsen szó súlyosabb egészségügyi vészhelyzetről. „Szombat délelőtt meg is látogattam a barátomat a kórházban - mondta -, valamilyen vírusfertőzés okozhatott komplikációt. Érthető volt az ijedtség, mert az ilyen aktív életet élő embereknél szokatlan a gyengeség, a rosszul- lét. De most, hogy jobban van, már jönne ki a kórházból, ám az orvosok szerint pár napot még feküdnie kell. Az az igazság, hogy egy olyan típusú embert, mint Lajos, csak így lehet ágyban tartani” - tette hozzá Nyerges. Többek szerint azonban ezzel csak tompítani akarta azokat a feszültségeket, amelyek óhatatlanul kialakulnak egy ilyen helyzetben Simicska vállalatbirodalma irányításánál. A Ripost hírportál megjegyzi, villámgyorsan vészforgatókönyvek is készültek Simicska Lajos esetleges helyettesítéséről, pótlásásáról, ha ne adj isten egy súlyosabb műtétre kerülne sor. Az aggodalom teljesen érthető egy ilyen kritikus helyzetben. Várhatóan hétfőn CT-vizs- gálatokkal folytatódhat a tüdővérzés okainak pontos feltárása. Mindenesetre a láncdohányzás és a túlsúly közrejátszhatott ebben. Simicska Lajost pénteken vitte rohammentő a Korányi TBC és Pulmonológia Klinikára, ahol az ország legjobb tüdőgyógyászai próbálnak neki segíteni. Most 24 órás intenzív felügyelet alatt áll. MW g BELFÖLD Simicsja Lajos Hazánkban 36 ezer rabszolga van - Pénz kellene a megelőzésre Többen vannak veszélyben Magyarországon hivatalos becslések szerint 36 ezer ember él rabszolgasorban, amivel az Európai Unióban a 3. helyen állunk. Főként prostitúcióban, adósrabszolgaként, ház körüli, háztartási és szerződéses rabszolgaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők és gyermekek. Legalább negyedük 18 évesnél fiatalabb. A társadalmi jelenségekkel foglalkozó Anthropo- lis civil egyesület munkatársát, Mihalkó Viktóriát kértük egy gyors helyzetképre. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu- Mit értünk modernkori rabszolgaságon?- Ez egy ernyőfogalom, amelyben egy fogva tartó vagy más néven rabszolgatartó a hatalmát gyakorolja a fog- vatartott, rabszolga felett. Ezt a hatalmat valamilyen abúzus formájában próbálja gyakorolni, vagyis fizikailag vagy lelkileg, vagy mindkét formában bántalmazza, legtöbbször munkára kényszeríti áldozatát. Idetartozik például a szexuális kizsákmányolás, az adósrabszolgaság, a szerződéses rabszolgaság, vagy háborús övezetekben a háborús rabszolgaság. Nagyon sok az olyan eset, ahol családon belül történik az ilyen jellegű bűn- cselekmény.- Mennyire derülnek ki ezek az esetek?- Nagyon kevés eset kerül felszínre, mert mind a fogva- tartott, mind a környezete félelemben él, egy állandó bánta lmazói környezetben. A legtöbb esetben az áldozatok traumatizáltak, sokszor nem ismerik fel, hogy ők áldozatok. Sokan gyerekkoruk óta ilyen helyzetben vannak, és nem is gondolják, hogy más élethelyzetben is képesek lennének létezni. Ezért nagyon fontos, hogy a környezet ismerje fel ezt a helyzetet. Persze megfelelő tanúvédelem nélkül a környezet sem fogja jelenteni a bűncselekményt.- Önök hogyan közelítettek a problémához? S 1' ■” Ikó Viktória kutató: az az igazság, hogy nagyon kevés eset :erüi felszínre, mert a fogva tartott emberek, ■ de a környezetük is 1 félelemben élnek- Egy átfogó szemléletformáló programot hajtottunk végre, amelynek az első lépése az volt, hogy felmértük, milyen kutatások születtek ezen a területen. Ezeket a kutatásokat beépítettük egy oktatási segédanyagba. Én azokról a számokról tudok beszélni, amelyeket más szervezetek mértek nemzetközi szinten. Ezek alapján azt lehet becsülni, hogy nagyjából 36 millió rabszolga él a Földön. Magyarországon körülbelül 36 ezer a számuk a legutóbbi becslések szerint.- Hogyan lehet ezt a számot megbecsülni?- Van egy olyan bűncselekménycsoport, ami a rabszolgasághoz kapcsolódik. Ilyen többek között a kényszer- munka, az emberkereskedelem, a prostitúcióra kényszerítés. Ezekből a 2015-ös évben Magyarországon nagyjából 1300-1500 bűneset derült ki hazánkban. Ami alapján a 36 ezres számot megbecsülik, azok a másodlagos mutatók. Ilyen például a mélyszegénység mértéke egy-egy országon belül, a korrupció aránya, a diszkrimináció nagysága. A rabszolgaságot érintő jogszabályok hiánya is növeli az esetek számának esélyét.- Mit lehet tenni?- Az Európai Unió országaiban, így Magyarországon is létezik egyfajta jelzőrendszer. Már gyerekkortól észre lehet venni a veszélyeztetettséget, vagy akár a megtörtént eseteket. A jelzőrendszer tagjai többek között a szociális alapszolgáltatások, a gyermekvédelmi alap- és szakszolgáltatások, a bűnüldözői szervek, a rehabilitációs, védőnői, jogi, pszichológiai szolgálatok munkatársai. Sok állami és civil működtetésű szervezet van, amelynek a mindennapi munkájához tartozik, hogy foglalkozzon a potenciális áldozatokkal, megelőzze a bűn- cselekményt, vagy felismerje az áldozattá válás tüneteit. Nagyon fontos lenne, hogy komolyan vegyük a megelőzést. Olyan átfogó programot kellene megvalósítani, amely segíti a sérülékeny csoportok munkába állását, a továbbtanulásukat. Az áldozatok száma 36 ezer a becslések szerint, de a veszélyeztetettek száma ennek sokszorosa. A tartós szegénységben élők, a szociálisan depriváltak, az általános iskolán túli oktatásban nem részesülők szintén a veszélyeztetettek közé tartoznak. Ha nem változik semmi a problémához való hozzáállásban, ha nem költünk sokkal többet a megelőzésre, akkor akár meg is duplázódhat rövid időn belül a modernkori rabszolgák száma. Kelet-Európábán van a legtöbb Az európai statisztikák alapján a kelet-európai régió a legveszélyeztetettebb, ezen belül pedig Magyarország a harmadik legrosszabb helyen áll az EU-ban. Mögöttünk van még Bulgária és Csehország, de minimális a különbség hazánkhoz képest. Izland és Luxemburg az a két ország, ahol szinte egyáltalán nincsen rabszolgaság, de az észak-európai országokban is ezer fő alatt van az áldozatok száma. A segítőket is nagyon megviseli Az Időtlen rabszolgaság? című Norvég Civil Alap által támogatott programban négy megyében vette fel az Anthropolis Egyesület a kapcsolatot az áldozatok segítőivel. Az egyesület kutatója, Mihalkó Viktória lapunknak elmondta, találkoztak áldozatokkal is, akik elmesélték megrázó történetüket, amelyek segítik megérteni, hogyan működik a rabszolgaság. „Kiderült, hogy a szociális szférában nagy számban vannak olyanok, akik nap mint nap ilyen esetekkel dolgoznak - sorolta. - Ők arról panaszkodtak, hogy eszköztelennek érzik magukat. Nincsen elég hozzáférésük továbbképzésekhez, nincsen megfelelő szupervízió, vagyis a segítők lelki gondozása. Az áldozatokkal való foglalkozás ugyanis a segítőket is megviseli. Infrastrukturális elmaradásról is beszéltek. Hiányzik sokszor a számítógépes háttér, a megfelelő adatbázis vagy éppen egy személygépkocsi. Ebből is kiderült, bár emberkereskedelem elleni stratégia van Magyarországon, de nincs mögötte egy elkülönített költségvetés, amely biztosítaná az eszközöket a kitűzött célok megvalósításához’ - tette hozzá lapunknak Mihalkó Viktória. Rétvári Bence: 200 milliárd jut egészségügyre, közoktatásra - Halaszthatatlan béremelési követelések A nővérek és az iskolai dolgozók nagyon várják Már régen rendezni kellett volna az ápolók fizetését is BUDAPEST Mind az egészségügy, mind a köznevelés ter- rén előrelépés történhet jövőre, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forintos többletet szán a kormány - közölte az Emmi parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten. Rétvári Bence hangsúlyozta: amellett, hogy a jövő évi büdzsé alapvetősen az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz, az egészségügyre és a köznevelésre is jelentős többletforrás jut. Az egészségügyben az elmúlt években 500 milliárd uniós és saját forrást használtak fel fejlesztésre, s míg évekkel ezelőtt 70 ezren vártak valamilyen tervezett műtétre, addig ez a szám mára 34 ezerre csökkent. Kiemelte az alapellátás fejlesztését, amire az elmúlt két évben szintén 10-10 milliárd forintot fordítottak. A bérrendezésére kitérve elmondta, 2012-2013-ban volt az ágazatban béremelés, akkor 75 milliárd forintból 23 százalékkal emelkedtek a jövedelmek, de feloldották a mozgóbéreket is, kidolgozták az újfajta rezidensösztöndíjakat és a szakorvosok támogatási programját. A közoktatásról elmondta, zajlik az egyeztetés a közoktatásnak szánt 100 milliárd forintos többletről, amelyből adósságokat lehet kifizetni, de jut majd az oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Részükre egy olyan javaslat született a köznevelési kerékasztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pedagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalékkal nő a jövedelmük. MW Anyák napjára megállapodnak? Ezen a héten folytatják a pénteken sikertelenül zárult egészségyi béralkut, sőt hétvégére megszülethet a megállapodás. Legalábbi ezt közölte Cser Ágnes szakszervezeti vezető az Ml-en tegnap. A lényegi kérdésekben már megegyeztek, vita csak arról van, mikor induljon a felzárkóztatás, és hogy visz- szamenőleg is január 1-től megkapják a 200 ezer forintos cafetériát. Reményét fejezte ki, hogy anyák napjára egy hároméves megállapodást kötnek. Az érdekvédelmi szervezetek még az idén legalább 30 százalékos, majd a következő években 10-15 százalékos béremelést tartanának elfogadhatónak. Ennek eredményeként az egészség- ügyiek fizetése négy-öt éven belül a jelenlegi mintegy 25-28 százalékról az európai uniós átlag 70 százalékára emelkedhetne. Cser Ágnes
