Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-19 / 91. szám

2016. ÁPRILIS 19., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD "J Folyamatosan újratermelődik az adósságállomány Pénznyelő kórházak Egészségügyi kasszák változása reálértéken (1993=100%) Év 1993 Egész napra bezárhatnak a sztrájk alatt a bölcsődék MAGYARORSZÁG „Két és fél éves egyeztetés és jogi proce­dúra után a Kúria múlt héten kimondta: a bölcsődéknek a sztrájk alatt nem kell elégséges szolgáltatást biztosítaniuk, így egész napra is bezárhatnak” - nyilatkozta lapunknak a Böl­csődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) el­nöke. Szűcs Viktória, a szociá­lis sztrájkbizottság ügyvivője korábban azt mondta, az isko­lásokkal ellentétben a 0-3 éves korosztályra nem lehet félig vi­gyázni, félig megetetni, vagy tisztába tenni őket. A munkabeszüntetést április 20-ára (ekkor sztrájkolnak a pe­dagógusok is) 0 és 24 órára hir­dette meg a sztrájkbizottság, a bölcsődéknek azt javasolták, hogy egész napra zárjanak be, míg a szociális intézményeknél - ahol kell biztosítani az elég­séges szolgáltatásokat - a két­órás sztrájkot javasolták. A böl­csődékben a dolgozók döntik el, élnek-e a sztrájkjogukkal vagy sem. Erről a szülőket 48 órával korábban kell értesíteniük. Szűcs kérdésünkre elmond­ta, több olyan város vagy fővá­rosi kerület is lesz, ahol egyálta­lán nem nyitnak ki a bölcsődék. A BDDSZ vezetője nem egy olyan esetről tud, hogy jogellenesen megfenyegetik vagy presszio­nálják a sztrájkolni akarókat. A bölcsődei dolgozók többek között a pedagógus életpálya­kiterjesztését követelik (a mini­málbér körül kereső) a közép­fokú végzettségű bölcsődei kis­gyermeknevelőkre. Novák Katalin államtitkár tegnap jelentette be, a jövő évi büdzsé tervezete tartalmazza az ehhez szükséges forrásokat. A sztrájkbizottság a szakdolgo­zóknak és a kisegítőknek fenn­tartótól függetlenül 20 százalé­kos béremelést követel. Kezde­ményezték, a munkaközi szü­net a munkaidő része legyen, és hogy a szociális ágazatban rendszeres érdekegyeztető tár­gyalások kezdődjenek. É. S. Tudta-e? Az országban 736 bölcsőde van, mintegy 38 ezer férőhely- lyel, több mint 10 ezer alkal­mazottal a KSH 2014-es ada­tai szerint. Havonta mintegy 4-5 milliárd forinttal többet köl­tenek a magyar kórházak, mint amennyiből gazdálkod­hatnának. A kincstár keze­li a számláikat, így elvileg nem költekezhetnének túl. De ha nem tennék, abból összeomlás lenne. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Ismét dinamikusan emelkedik a kórházak adós­sága, március végén a Ma­gyar Államkincstár 47,8 milli­árd forintos tartozásállományt tartott nyilván. Lapinformáció szerint a növekedés az előző hónaphoz képest 4,6 milliárd forint volt. Ebből 3,8 milliárd a 60 napon túl lejárt állományt gyarapította. A legnagyobb adós a főváro­si honvédkórház, amelynek 2,9 milliárd forintos tartozása ha­vonta 142 millióval növekszik. A Péterfy Sándor utcai kórház 219 milliós havi deficittel 2,3 milliárdos adósságot halmozott fel mára, a békési Pándy kór­ház csaknem 2 milliárddal tar­tozik, és havonta 184 millióval költ többet a bevételénél. Túl­lépte az egymilliárd forint felet­ti adósságot tíz megyei kórház, és közel jár az egymilliárdhoz a budapesti Szent lános kórház tartozása is, amelynek márciu­si adósságnövekedése 277 mil­lió forint volt. Az Orvostechnikai Szövetség (ŐSZ) főtitkára, Rásky László korábban április végére 50 mil­liárdos tartozásállományt prog­nosztizált. A főtitkár akkor el­mondta, ez az összeg már ko­moly feszültséget jelent a cé­gek likviditásában, és sokkal hamarabb vezet kritikus szi­tuációhoz, mint az a 7-8 hónap, amit az egészségügyi államtit­kár egy februári konferencián jósolt, írta a Napi.hu. Az új kórház-finanszírozási rendszer elkészítéséről beszélt Balog Zoltán, az Emmi vezető­je a hétvégén Nyíregyházán. El­mondta, meg kell erősíteni a há­ziorvosi, a járóbeteg- és az egy­napos ellátást is, hogy minél ke­vesebb időt kelljen a kórházban tölteni, amiben Magyarország nem áll túl jól az európai össze­hasonlításban. Küzdelem folyik azért, hogy az itt képzett ma­gyar orvosok itthon gyógyítsa­nak, rövidüljenek a várólisták, javuljon a szakdolgozók anyagi biztonsága és legyen elég men­tő, hangsúlyozta a miniszter. A minap elfogadott jövő évi költségvetési tervezet szerint 100 milliárd forintos pluszfor­rás érkezik az egészségügybe. Ezt akár teljes egészében bérfej­lesztésre is fordíthatná az ága­zat, erről a napokban tárgya­lást kezd a tárca a szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. A családok jelentős részé­nek vannak tapasztalatai a köz­kórházakban érzékelhető hiá­Gyógyító, megelőző ellátások 100 Gyógyszertámogatás 100 Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 100 (* Egészségügyi árindexszel számolva.) nyosságokról. Olykor a kézfer­tőtlenítő hiányzik vagy a koszt elégtelen, máskor gyógyszert kell vinni a kezeléshez. Mind­ez talán nem általános, de ki­szolgáltatott helyzetben, sok éves tb-befizetés után megfele­lő ellátásra vágynak a betegek. A mintegy 160 magyar közkór­ház fenntartása az államosítás ellenére újratermeli az adós­ságállományt. Az önkormány­zati fenntartás idején, 2010 nyarán például 37 milliárd fo­rintos volt a kifizetetlen szám­la. Akkoriban minden év végén 27-30 milliárdos egyszeri jutta­tással kerülték el a csődöt az in­tézmények. Legutóbb 2015 júniusában segítette ki az állam immár fenntartóként a kórházakat: 60 milliárdot adtak a bedőlés szé­1998 2003 2008 2013 2016* 83 116 105 105 107 100 125 120 90 90 82 97 97 93 118 Forrás: 0ЕР lén táncoló, 76’ milliárdos adós­ságot felhalmozó rendszernek. A kifizetésre sok esetben éven túl hiába várakozó beszállítók már a nem létfontosságú labor­szolgáltatások leállítását he­lyezték kilátásba. Az orvostech­nikai beszállítók lejárt tarto­zásainak kifizetése szükséges volt, de csak tűzoltás, jelezték az érintettek. A kormányfőnek írott levelükben már augusztus­ban úgy fogalmaztak: az adós­ság érezhetően újratermelődött. Közgazdászok azt hangoz­tatják: a kórházállomány nem fenntartható: 25-30 intézmény bezárására volna szükség. A ka­mara és a rezidensszövetség sze­rint 500-600 milliárd hiányzik az ágazatból. Ezzel együtt lenne az éves költés a GDP 6,5 száza­léka, ami elérné a térség átlagát. HÍREK KDNP: kármentés a boltzár után BUDAPEST A KDNP szerint a szakszervezetek és a munka­adók közötti egyezségre és a munka törvénykönyve módo­sítására van szükség a sza­bad vasárnap megszüntetése után - mondta Harrach Péter frakcióvezető, miután egyez­tetett a szakszervezetekkel és a kereskedelmi szövetséggel. Felmerül az önkéntes munka- vállalás kérdése, ez különö­sen a nagycsaládosoknál, kis­gyermekeseknél, gyermekü­ket egyedül nevelőknél fon­tos. Harrach szerint egy vasár­nap is elég lenne, ha már mu­száj dolgozni. Sok fontos rész­let mellett kitért arra is: a bér­pótlék kérdésének megfelelő bér mellett kisebb lenne a je­lentősége; a többség azonban ma minimálbért kap, amit min­denképpen növelni kell. S ha már kármentés kell: probléma a túlóráztatás is. MW Kulka János állapota javul BUDAPEST Kulka Já­nos szín­művész tü­netei napról napra eny­hülnek, ál­lapota ja­vul - olvas­ható az Or­szágos Klini­kai Idegtudományi Intézet köz­leményében. Mint írják: „Sike­res stroke ellátásban része­sült, az elzáródott agyi érből sikerült a véralvadékot eltávo­lítani.” Más forrás szerint a szí­nész a szemével kommunikál­va reagál a környezetére, a bal karját azonban még nem tud­ja használni. MTI/MW Béremelés az adóhivatalnál BUDAPEST A NAV azon alkal­mazottai, akik a NAV-törVény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka tör­vénykönyve alá tartozó dolgo­zók pedig egyszeri 30 százalé­kos béremelést kapnak, vala­mint jelentősen átalakul az il­letményrendszer is az életpá- lyamodell terve szerint - jelen­tette be Tállai András államtit­kár. Erre azért is szükség van, mert nemcsak a versenyfé- ra, hanem más államigazgatá­si szervek is elcsábítják a NAV felkészült alkalmazottait. MW Kórházszövetség: több forrás kell A Magyar Kórházszövetség la­punk kérdésére hétfőn arról tá­jékoztatott: február végén 41,8 milliárd forint volt a kórházi be­szállítók kintlévősége, az adós­ság emelkedésének üteme azonban lelassult. Míg tavaly hónapról hónapra 4-5 milliárd forinttal növekedett az intézmé­nyek adósságállománya, ma ugyanez 3,5 milliárd forint ha­vonta. A pontos okokat még fel kell tárni, de az adóssághalmo­zódás mindaddig nem fog meg­szűnni. amíg az egészségügy alulfinanszírozott, közölték. Kulka János Migránsok tömeges tragédiája a Földközi-tengeren Négyszázan tengerbe vesztek OLASZORSZÁG A szicíliai Ser­gio Mattarella olasz köztársa­sági elnök megerősítette azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint afrikai migránsok szá­zai fulladhattak a Földközi-ten­gerbe, miközben négy túlzsú­folt hajón megpróbálták elér­ni az olasz partokat. Több mint 400 menekült veszett oda. Szo­máliából, Etiópiából és Eritreá- ból indultak útnak embercsem­pészek segítségével az olasz partok felé. Szomália egyipto­mi nagykövete a ВВС-nek nyi­latkozva azt mondta, a mentők csak 29 utast tudtak kimenteni a hajókról. Többen közzétették közösségi portálokon az áldoza­tok nevének listáját is. MW Az olasz parti őrség menti a migránsokat. Miközben a szíriai Azáz város környékéről újabb 100 ezer menekült indult útnak a török határ felé... - « Jövőre 0,9 százalék nyugdíjemelés jön BUDAPEST Hajszálpontosan a kormány által várt inflációval megegyező mértékű, azaz 0,9 százalékos nyugdíjemelés lesz jövőre, mivel a nyugdíjak reál­értékének a megőrzése a cél - nyilatkozta Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter a Világ- gazdaság című lapnak. Az MNB 2,4 százalékos inflációt jósolt eredetileg 2017-re, még az áfa­csökkentések hatásainak figye­lembevétele nélkül, miközben a kormány eleve csaknem 1 szá­zalékponttal kisebb jövő évi inf­lációval számolhatott, ugyan­csak nem kalkulálva még az áfacsökkentés hatásával. Az élelmiszerek 17,3 százalé­kos - áfacsökkentés miatt vár­ható - ármérséklése 0,5 száza­lékkal csökkenti az inflációt, miután a baromfihús 0,96, a to­jás 0,52, a tej pedig 1,4 százalé­kot képvisel a fogyasztói kosár­ból. A házon kívüli étkezés sú­lya 2,7 százalékos - ebbe a men­zák és az éttermek is beleér­tendők -, a telefon- és az inter­net-előfizetésé pedig 4,2 száza­lékos (utóbbinál valószínű a te­lefon nagyobb aránya). Mind­ezek alapján e két termékkör­ben az áfacsökkentés nyomán elvben bekövetkező 7 százalé­kos árcsökkenés az inflációt to­vábbi 0,2-0,4 százalékkal mér­sékelheti. Az idén várhatóan to­vábbi 1,3 százalékkal emelke­dik a reálnyugdíj értéke. MW

Next

/
Thumbnails
Contents