Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-19 / 91. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 19., KEDD Bemutató a zsinagógában KARCAG A Zsinagógában mutatták be a Karcagon zsidóként - megszólal a háború utáni nemzedék című könyvet a minap. Csikós Sándor Jászai- és Kazinczy-díjas érdemes művész szavalata után Csillag Barnabás, a hitközség elnöke szólta megjelentekhez, majd a negyven családot bemutató kötetről az egyik szerző, Szűcs Elemérné beszélt. Később a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai adtak koncertet. A műsorszámok között Fischer Iván zeneigazgató szólt a megjelentekhez, Róna Tamás rabbi pedig a száztizenhét éves karcagi zsinagógáról mesélt. (de) Összegyűjtik a szerkentyűket TISZAVÁRKONY Az elmúlt időszakban több ember is megkereste már azzal a kérdéssel a polgármesteri hivatalt, hogy mihez kezdjenek a birtokukban lévő, már használhatatlan mosógéppel, hűtővel vagy egyéb kidobandó elektromos eszközzel, tudtuk meg Hegedűs István polgármestertől. A probléma hamarosan megoldódik: a hónap végén ugyanis elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek a településen, (kb) Kelnek már a csibék is ZAGYVAREKASA napokban egy- re-másnak bújnak ki tojásból a kiscsibék az értékteremtő közmunkaprogramban létrehozott és azóta is folyamatosan fejlődő rékasi farmon. Mint arról Jánosi József polgármester beszámolt, a háromszáznegyven tojásnak a fele már kikelt A magról vetett paradicsom- és paprikapalánták is elérték azt a fejlettségi szintet, hogy átkerülhetnek a fóliasátorba, helyükre káposztafélék kerülnek, azokat pedig majd a szabad ültetésre szánt növények követik. A település több területén burgonyát is vetnek a közmunkások, akik körülbelül negyvenen dolgoznak a mezőgazda- sági programban. (kb) Iskolában vert gyermeket a dühös szülő JÁSZSÁG Garázdaság vétsége és más bűncselekmények miatt még 2015-ben emelt vádat egy negyvenéves férfival szemben az ügyészség. A vádirat szerint az elkövető - egy, a ruházatába rejtett késsel - 2014. szeptember 29-én reggel feldúltan robogott be Jászárokszállás általános iskolájába. Az osztályteremben kirángatott a pádból egy tizenhárom éves diákot - azt, akinek a vádlott gyermekével korábban nézeteltérése támadt -, s a földre húzva erősen megrángatta. A járásbíróság a büntetett előéletű férfit garázdaság és könnyű testi sértés vétsége miatt egy év kilenc hónap letöltendő szabadság- vesztésre ítélte jogerősen. M. G. A szolnoki Libor Dezsőék gazdasága sokat ölt a termelésbe. Csakhogy nem biztos, hogy megéri majd folytatni a munkát... Az ágazat szereplői üdvözlik a tervezetet a Jászkunságban ■S v 11 i '* **■ ' MF Elképzelések szerint 2017-től öt százalékra csökken a tej, a baromfihús és a tojás áfája. A termékek áfacsökkentése százmilliárd forintot jeleníthet). Mint ismert, a sertés tőkehús huszonhét százalékos áfája idén csökkent szintén öt százalékra. Az átlagemberek számára ez pozitív, hisz‘ az árakban érzékelik a változást. De vajon mit szólnak a „főszereplők”, a termelők az újabb tervezethez? Tóth András andras.toth@ujneplap.hu JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK - Az igazi segítség az lenne, ha legkésőbb az esztendő második felétől bevezetnék a tej ötszázalékos áfáját, de egyébként már akkor is késő lenne... - mondta el érdeklődésünkre Mrena Sándor. A DeLaval rendszer kizárólagos területi képviseletét ellátó törökszentmiklósi Taurina Agrár Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, már most irtózatos veszteségeket kénytelenek elviselni a termelők, és félő, lesz, aki nem fogja kihúzni jövő év január elsejéig, amikortól bevezetik majd a tervek szerint az ötszázalékos tejáfát. A tejágazatra negyven éve rálátó szakember elmondta, cégüket is jelentősen érintik az ágazatban előforduló hullámhegyek, hullámvölgyek, napi kapcsolatban állnak ugyanis a tejtermelőkkel. - Mindenképpen segítség lenne a tej áfájának csökkenése, mert mindenki úgy gondolja, ezzel kiszorulna a piacról a sok „svarc tej”, azaz az országba esetenként áfacsalással behozott tej. A lépés nagyobb helyzeti előnybe hozná a hazai termelőket.- Ugyanakkor nagyon sokan már most szkeptikusak a sertéshús áfacsökkentésének tapasztalata kapcsán, hiszen többen úgy vélik, a termelők nem részesedtek jelentős mértékben ebből a kedvező lépésből - mondta a szakember. - Mindazonáltal mindenképpen pozitív elmozdulásnak tekintik a tervet. Már csak az a kérdés, hogy a jövő évig kihúzzáke a termelők a válságot? Máról holnapra kellene cselekedni, mert már egy év eltelt azóta, hogy elkezdett csökkeni a tejár a száz forint fölöttiről hatvanegynéhány forintra. Az ár húsz-harminc forinttal van az önköltség alatt. A kereskedelemben viszont nem érződik az olcsóbb felvásárlási ár, tehát valakik ezt a pénzt szépen elteszik. Egy naponta húszezer liter tejet termelő gazdaságban nagyon nagyok a veszteségek, ahogy persze mindenkinél. A válság márpedig nem most kezdődött, hanem tart már legalább háromszáz napja. Ilyen hosszú válság- időszakra nem is emlékszem. Nyolctíz évenként voltak válságok, de kéthárom hónap után elindult fölfelé az ár. A termelőket ráadásul más is sújtja, említhetem többek között, hogy a földet elvitték tőlük bérleti szerződésekkel és az árveréseken, a takarmányt pedig úgy szerzik be, ahogy tudják, drága pénzen. Ezek a termelők nem véletlenül gondolkodnak a felszámoláson. Úgy vélem, kevés a kormányzati védelem, de azt lehet tapasztalni, hogy nem működik az érdekképviselet sem a mezőgazdaságban. Nem szövetkeznek a termelők, magányos farkasként küzd mindenki, így megoszthatók a termelők. Ezért is gondolom, hogy a jövő évi lépés már késő lenne.. Márpedig ha valaki kivonja az állatokat a termelésből, azzal kell számolni, hogy öt év, mire ismét rentábilis lesz a gazdálkodás - jegyezte meg a szakember. A szolnoki Libor Dezső arról számolt be lapunk érdeklődésére, hogy valószínű, őt is érinti majd az ötszázalékos tejáfa hatása. Tíz tehenet tart, háztól értékesíti családi gazdasága a nyers, 3,6-4 zsírszázalék közötti tejet - évek óta száznyolcvan forintért adják literjét. Lényegében az áfa azért is érinteni fogja, mert ha a boltban csökken az ár, akkor neki is követni kell ezt a folyamatot. Ez pedig kevesebb árbevételt feltételez majd és így kénytelenek lesznek újragondolni, hogy megéri-e ezt a munkát folytatni, hiszen nagyon sokat invesztáltak a gazdaságba, amit fenn is kell tartani. 1974 óta tartanak teheneket a családdal, volt, amikor harminccal is foglalkoztak. Egykor felvásárlók vitték el a tejet, de volt úgy, hogy hónapokig nem fizettek érte, így aztán csökkentették az állományt. Naponta hetven-nyolcvan liter tejet fejnek, ez szinte mind egy cseppig el is fogy. Munkaigényes ez a foglalatosság, nem véletlen, hogy az egész család be van fogva a munkába, összesen öten-hatan csinálják. A termelők tehát bizakodnak, a kereskedelem részéről azonban egyelőre a konkrétumokat várják, a részletek ismerete nélkül még nem nyilatkoznak a boltláncok. A baromfisok és a tojástermelők is örülhetnek a változásnak Jó irányba tett, fontos lépésnek tartja a Baromfi Termék Tanács (BTT), hogy jövő évtől a jelenlegi huszonhét százalékról öt százalékra kívánják csökkenteni a baromfitermékek és az étkezési tojás általános forgalmi adóját (áfa). Az adómérséklés szerintük javíthatja a hazai baromfi- és tojástermelés értékesítési pozícióit, mivel hozzájárulhat a piac tisztulásához és visszaszoríthatja az árletörő hatású importot. A baromfitermékeknél az áfacsökkentés azért is elengedhetetlen, mert az idén januártól a sertés tőkehús általános forgalmi adója már öt százalékra mérséklődött, így ismét versenyegyenlőség jöhet létre a baromfi- és a sertéshúsok között. Hangsúlyozzák, hogy a tojáságazatban is különösen fontos lépés lehet annak érdekében, hogy a hazai termelők megőrizhessék, illetve növelhessék értékesítési lehetőségeiket. Szakmai becslések szerint akár évi egymilliárd darabot is elérő importtojás érkezik az országba, amelynek jelentős része átcsomagolva, „magyarként” jelenik meg az üzletekben, és drasztikusan rontja a hazai gazdálkodók piaci esélyeit. Alföldi művészek a Dunántúlon SZOLNOK/SZÉKESFEHÉRVÁR „Gyöngyházfényű ragyogás” (Szolnoki Művésztelep 1900- 1950) címmel szeptemberig tekinthető meg a Városi Képtár Deák Gyűjteményében egy, a Szolnoki Damjanich János Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből összeállított reprezentatív válogatás Székesfehérváron. Az Aba-Novák Vilmostól Zom- bory Lajosig felvonultatott huszonegy művész ötvenhárom művét bemutató seregszemle úgy tárja a nézők elé a mai Magyarország legrégebbi művésztelepének első ötven esztendejét felölelő festészeti és grafikai anyagot, hogy közben nem csak a művekkel, hanem az őket létrehozó alkotók személyes tárgyaival is találkozhatnak az érdeklődők. így Láthatják például Mednyánszky László világháborús jegyzetfüzetét, Zádor István eredeti nyomódúcait, Zom- bory Lajosnak a müncheni festőakadémián szerzett oklevelét is. A kiállításon az alkotások mellett a művészek életrajzai is olvashatóak, egyben a tárlat anyagához egy olyan gyönyörű kivitelű közel száz oldalnyi terjedelmű katalógus is készült, mely az összes kiállított műtárgy reprodukcióját tartalmazza. A katalógus bevezető tanulmányát és a művészek életrajzát Csiszár Róbert Péter, a szolnoki múzeum munkatársa írta. SZ. I. A kisgyermeknevelőket ünnepelték a városban Kitüntetéseket kaptak SZOLNOK Már hat esztendeje a bölcsődék napja Magyarországon április 21-e. A szolnoki ön- kormányzat tegnap mondott köszönetét a bölcsődei dolgozóknak az intézményekben folyó munkáért a városházán. Szalay Ferenc polgármester beszédében kiemelte: „Hálánk és tiszteletünk az egyik legszebb hivatás gyakorlóinak, azon kisgyermekgondozóknak, akik szeretettel, elkötelezettséggel, kitartással fejlesztik a bölcsődei ellátás színvonalát, s nevelik becsületre és tisztességre az utókort”. Szolnokon jelenleg hét bölcsőde működik, s az ötszázkilencvenhat férőhelyen már ötszázhuszonnyolc a beíratott kicsik száma. M. G. Idén Bander Ferencné titkár (jobbra) és Bettenbuch Jánosné kisgyermeknevelő kapta a „Szolnoki Bölcsődék Szolgálatáért" díjat
