Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-12 / 85. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 12., KEDD Az én településem Az ovi és az alsósoknak fenntartott iskola is fontos a helyieknek Vezseny ____ Jelkepe lett a komp a folyó által körülölelt falunak Szolnoktól körülbelül 25 kilométerre fekszik Vezseny, a Tisza által három oldalról is körülölet zsákfalu. Egy csendes délelőttön érkezünk a településre, hogy kiderítsük, milyen itt az élet. Az utcákon alig látni valakit, legfeljebb egy-két kerékpáros teker valahová. Egy biztos: nem lehet azt mondani, hogy zajos hely lenne a falu. Kovács Berta irottszo@index.hu VEZSENY A kis település központjában leparkolunk és rácsodálkozunk a piactérrel praktikusan egybeépített buszmegállóra. Igaz, jelenleg sem a vevők, sem az árusok nem tolonganak, s azt az egy-két embert is csekély szereplési vágy- gyal áldotta meg a sors, annyit kiderítünk, Tiszejenőró'l is többen átjárnak, hogy itt (is) próbáljanak túladni portékáikon. Három hölgy érkezik a buszmegállóba, rögtön le is csapunk rájuk. Bár sikerül kissé zavarba hoznunk őket kérdezősködé- sünkkel, kötélnek állnak.- Csendes kis falu ez, nyugodt az élet, és itt mindenki ismer mindenkit - foglalja össze Vezseny legfőbb jellemzőit Ács Anikó. Mint kiderül, testvérével, Ács Erikával és anyukájával, Gyurkóné Szoboszlai Ritával várakozik a buszra (első kis képünkön). Anikó azt is elárulja, ő óvodapedagógus, míg testvére a Szolnoki Főiskola hallgatója. Az anyuka pedig otthon van gyesen két kisfiúval. A kibontakozó eszmecserét hamarosan a busz érkezése szakítja félbe, így új beszélgetőpartner után kell néznünk. A közelben mindössze egy idősödő nő tolja a kerékpárját, de inkább menekülőre veszi. Végiggördülünk a falun, a kompig, hátha a folyónál nagyobb a mozgás, de se átkelőt, se horgászt nem látunk, bár a Tisza látképét megcsodáljuk. Fiatal srác sertepertél a kompnál, beszédbe elegyedünk vele. Falusi Gergelynek hívják, 19 éves, és mint mondja, ő legtöbbször itt tartózkodik, ugyanis nagyon érdekli a kompozás (középső kis képünkön).- Tavaly nyáron töltöttem be a tizenkilencedik évemet - meséli. - Jártam szakközépbe, de-CD ic ю £ otthagytam, nem igazán tetszett. Alkalmi munkát szoktam vállalni, közmunkát. Ha meg nem dolgozom, lejövök ide. Rákérdezünk, mik a tervei a jövőre nézve, Vezsenyben akar-e maradni vagy más az elképzelése.- A jövő még bizonytalan - tűnődik el a fiú - Van egy húgom és egy bátyám, velük és anyuval meg a nevelőapámmal élünk egy házban. Gondolkodom azon is, hogy talán külföldre megyek. De még keresem, mi az, amivel a legszívesebben foglalkoznék. Van egy-két olyan dolog, ami érdekel, de még nem döntöttem. Nagyon szeretek a vízen lenni. Közben „potyán” kipróbáljuk a folyón való átkelést is, a túloldalra ugyanis egy kocsi érkezik, vezetője kiszáll. Míg a túlpart felé közeledünk, a fiút a szórakozási lehetőségekről faggatjuk, bár elmondása szerint az itt nem nagyon akad. . - Nincs olyan hely, ahol a fiatalok összejöhetnének. Vezsenyben nem működik semmilyen klub, így Tiszavárkony- ba szoktunk átmenni, ha szórakozni akarunk. Mondjuk könyvtár például itt is van, de oda nem szoktam járni. Inkább a kompon vagyok. Horgászni is le szoktunk járni a Tiszára, de nem olyan jó a fogás. Közben megérkezünk, ám kiderül, felesleges volt a hajóká- zás, az illető nem átkelni akar, csupán érdeklődni. Amit telefonon is megtehetne, tudjuk meg Szabó László révésztől, hiszen ki van téve ott is a telefonszámuk. És odaát az út sem épp autópálya minőségű, de ezt már nem tekintjük meg, inkább vissza- kompozunk. Vezsenyben van legalább jó kis út, csak épp ha esik, kissé sáros - búcsúzik tőlünk a révész. Mi pedig elau- tókázunk a községháza felé.- Klasszikus földút ugyan nincs már a faluban, de van olyan utca, ami még kátyús - ismeri el a polgármester is, akivel szintén váltunk pár szót. - Igyekszünk a maradék utat is jó állapotúvá tenni, például a Széchenyi utcát most aszfaltoztuk le a tavasz elején. Folytatjuk a járdák felújítását isi. A közmunka program is nagyon eredményes volt, tíz főből ketten vissza is kerültek a munkaerőpiacra. Az idei programban is lényegében ugyanaz a nyolc ember vesz részt, ők a zöldterületeket tartják rendben. Sajnos az önkormányzatnak már nincsenek mezőgazdasági földterületei, csak belterületi ingatlanjaink, ezeket búzával vetettük be, ezt is ők gondozzák és aratják majd le. Az falu óvodájába huszonöt gyerek jár, és van egy kis iskola is - igaz, csak alsó tagozatosok tanulnak itt, de családias légkörben, összevontan. A kicsiny suli jelenleg a tiszavárkonyi általános iskolához tartozik, tagintézmény-vezetője Strack Flórián, akivel szintén összetalálkozunk. Felesége, Strack Éva szintén az iskolában dolgozik, tanítóként foglalkozik a kicsikkel (harmadik kis képünkön).- Szeretjük ezt a falut, csendes, nyugodt - mondja Strack Flórián. - Huszonkét éve élünk itt, annak idején Szerbiából jöttünk át. Nem jelentett gondot a beilleszkedés, hiszen mi is kis faluból származunk. Itt lakunk egy szolgálati lakásban, bár építettünk egy házat a Dunántúlon, de aztán inkább itt maradtunk. Ami szükséges, itt is be tudjuk szerezni a faluban, nagyobb dolgokért pedig bemegyünk Szolnokra. Ámikor csak tudjuk, színházba, kirándulásra, rendezvényekre visszük a gyerekeket, van egy 19 személyes iskolabuszunk.- Gyermekvállalás szempontjából nagyon jó ez a falusi környezet, itt nyugodtan ki lehet őket engedni az utcára játszani, nem kell aggódni a forgalom és más veszélyek miatt - hangsúlyozza Éva is. - Egyébként mikor átjöttünk, nem rögtön itt kezdtük a munkát, két évet dolgoztunk Kecelen is. Ott kisebbségi osztályban tanítottunk, majd összevonás után nagy iskolában. Aztán leépítés volt, akkor kerültünk át ide a faluba. Mezőhék és Vezseny közül választhattunk, és mi Ve- zsenyt találtuk a vonzóbbnak. Elmesélik azt is, sokan megkérdőjelezik, hogy összevont alsó tagozatban is ugyanolyan eredményesen lehet tanítani) mint a hagyományos osztályokban, pedig az eredmények azt mutatják, semmivel sem kerülnek hátrányba az ilyen gyerekek. Kevesen vannak, több figyelem jut egy-egy gyerekre, és az is előny, hogy együtt tanulhatnak a különböző évfolyamosok. Ha egy gyerek végez a feladatával, megpróbálhatja megoldani a magasabb osztályokba járókét is. így sokszor még előbbre is járnak a tananyagban. A magatartásuk is kiemelkedő, egymástól tanulják el a fegyelmezett viselkedést, a nagyobb diákok szólnak rá a rendetlenkedő kisebbekre. Erről mi is meggyőződhettünk. A beszélgetés alatt kis időre magukra maradtak a teremben a gyerekek. De semmiféle zajongás, kiabálás nem hallatszott ki a nyitott ajtón. Végezték szorgosan a feladatukat. Idősebb helybéliekkel is váltunk még pár szót. Elmondják, komoly fejlődés történt az elmúlt időszakban. Bevezették a telefont, a gázt, megújult az iskola, a községháza. A piactér beépítésének is örülnek, no meg az utak aszfaltozásának. Úgy vélik, élhetőbb lett a falu. Csendes kis falu ez, nyugodt itt az élet.
