Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-05 / 55. szám
g BELFÖLD 2016. MÁRCIUS 5., SZOMBAT Garantált a sztrájkoló tanárok adatvédelme BUDAPEST A pedagógusok sztrájkbizottsága által kezdeményezett adatfelmérés célja a sztrájkban való részvételi hajlandóság megismerése, az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása - közölte tegnap a Pedagógusok Szak- szervezete. A PSZ a Magyar Idők cikkére reagált, miszerint jogi aggályokat és adatvédelmi kérdéseket vet fel a sztrájklista. Kifejtik, a pedagógusok sztrájkbizottsága - ennek tagja a PSZ - egy esetleges sztrájk meghirdetése előtt felméri, milyen a sztrájkkészültség az érintettek körében. Ehhez elkészítette a tájékoztató levelet, a sztrájkkészség felmérésének forgatókönyvét, adatlapját, amelyeket elküldött a felmérést végző intézményi, települési és járási titkároknak, megyei elnököknek. A PSZ kiemelte, a sztrájkra senkit sem lehet se rábeszélni, se lebeszélni, a sztrájkhoz való csatlakozás vagy az attól való távolmaradás mindenkinek egyéni döntése. Az adatlapot csak a sztrájkkészség felmérésére felkért személyek kezelhetik, mások nem férhetnek hozzá, csak az érintett nevét lehetett feltüntetni, a hozzájárulást az érintett aláírása igazolja. A PSZ szerint a személyes adatok védelme biztosított, ezeket az adatokat megsemmisítik, amikor a sztrájkkészültség megszűnik vagy a sztrájk befejeződött, mw/mti Palkovics próbál tehermentesíteni Nem a tüntetés, hanem a tárgyalóasztal melletti munka visz előre - mondta tegnap az oktatási államtitkár a március 15-re tervezett tüntetésről. Palkovics László a Klik átalakításával kapcsolatban közölte, hogy az új struktúra kialakításánál az igazgatók jogköreit - beleértve az eszközök beszerzését is - fontos szempontként veszik figyelembe. Az ön- értékelési rendszer egyszerűsítésének jogszabályi előkészítése zajlik, ilyen például az önértékelés gyakoriságának , 2 évről 5 évre emelése. Vizsgálják a tanév terhelésének egyenletesebb elosztását is. \t Ш,у|^№МШДЖ: f&Ii'ii&i I y .L Vf IVf N /Mi'4 Már csak az a kérdés marad nyitva, mennyi börtönt kéne építeni az elferdült állatkínzók miatt. Ezúttal nem baseballütő, hanem a lelketlenség okozta egy kutya halálát a héten: a napokig nyüszítő sebzett állatról videó készült. Mire az Állatvédő Liga a rendőrökkel bejutott a telepre, a kutya már nem mutatott életjelet. Mindeközben a parlamenti bizottság elvetette az állatkínzás büntetésének szigorítására tett ellenzéki javaslatot, a kormány meg az állatvédőkkel akar egyeztetni. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Csaknem tízezres tüntetésen követelték az állatvédők nemrég a Parlamentnél az állatkínzást büntető jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat szigorítását. Mintegy 120 szervezet tagjai nevében átadták javaslatukat az Országgyűlés jogi bizottságának. Az előzmény egy küfónös kegyetlenséggel elkövetett eset volt: egy falusi alpolgármester fia baseballütővel vert agyon egy kölyökkutyát, és erről cinikusan videót is megosztott. A tüntetők megjegyezték annak az abszurditását, hogy a kegyetlen bűncselekmény elkövetőjének egy dolgot mégiscsak köszönhetnek: a tömeges felháborodást. „Ha ez az eset nem történik meg, akkor a tüntetésen jelen lévők mintegy 80 százaléka legfeljebb kutyát sétáltatni ment volna a térre” - írja egy állatvédő. Orbán Viktor Facebook-olda- lán kuvaszos fotóval jelezte támogatását (a kutyát korábban ismeretlenek alaposan helybenhagyták). A kormányfő felkérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, vizsgálja meg az állatvédők követeléseit. Ehhez képest okozott zavart a civilek között, hogy a fideszes és KDNP-s többségű igazságügyi bizottság a minap elvetette az MSZP-nek a törvény szigorítását kezdeményező javaslatát. Elterjedt a vélekedés, miszerint a kormány nem az ellenzéket követve kíván szigorítani a Btk.-n. A szocialisták keménykedtek: „A kormánypártok továbbra is az állatgyilkosok és állatkínzók pártján állnak.” Szerintük a közelmúlt brutális esetei bizonyítják, a törvények nem jelentenek kellő visz- szatartó erőt, az elkövetőknek csak mintegy öt százaléka kerül börtönbe néhány hónapra. Pontos adat nem ismert, de 10-20 közé tehető az állatkínzásokért 2015 végéig kiszabott letöltendő börtönbüntetések száma, tudtuk meg Tor- nóczky Anitától. Az ismert állatvédő az Országos Állatvéd- őrség képviseletében lapunk kérdésére úgy fogalmazott: a jogszabályi anomáliákat meg kell szüntetni és az ítélkezési gyakorlaton is változtatni kell. Az állatokat dologként fogalmazza meg a jogszabály, így az állatvédők nem tudnak fellebbezni egy rendőrségi vagy bírósági határozat után, mert ezt csak a sértett teheti meg. Azt szeretnék elérni, hogy vétség helyett bűntett legyen az állatkínzás, amelynek büntetési alaptételét 2-ről 3 évre, minősített esetét pedig 5 évre emelnék. Tornóczky Anita kiemelte: a szegénység vagy a gondatlanság miatt rosszul tartott állatok eseteit meg kell különböztetni az aktív állatkínzástól. Számos pszichológiai tanulmány rámutatott - mondta -, hogy az aktív állatkínzás gyakorta a családon belüli bántalmazás vagy más erőszakos bűncselekmény előszobája. Tornóczky pozitív várakozásokkal várja a jogszabályi egyeztetéseket. Vétség helyett bűntett legyen Vöíner Pá! igazságügyi államtitkár: a Btk. megemelte az állatkínzás büntetési tételeit. Alapesetben 2. minősített esetben 3 év letöltendő börtön is kiszabható. Figyelni kell arra is, hogy például az ember elleni bűntettek büntetési léteiét nem haladhatja meg az állatkínzásért kíL__________________________ szabható tétel. A minisztérium tanácskozásra hívja az állatvédő szervezeteket és a földművelésügyi tárcát is. Fazekas Sándor miniszter is szigorítást kezdeményez a kormánynál: az állatkínzás alapesetét vétség helyett bűntettként kezelnék, és növelnék a büntetési tételkereteket is. Száz juhászkutya és egy elhullott eb Több mint száz juhászkutyát tartott rendkívül rossz körülmények között egy Hajdú-Bihar megyei szaporító, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állatkínzás miatt feljelentést tett. A Nébih közérdekű bejelentés alapján tartott ellenőrzést a kutyatenyészetben. Három telephelyen több mint száz közép-ázsiai és kaukázusi juhászkutyát találtak. Zsúfoltan, ivóvíz nélkül, szennyezett körülmények között éltek, lábközépig ért a sár, több állatot rövid láncon tartottak. Sérült, beteg kutyák is voltak köztük, egy elhullott ebet is találtak. HM: félreértés, hogy elvennék a civilek terepjáróit BUDAPEST A sajtóban számos téves, a közvéleményt félrevezető információ jelent meg a honvédség gépjármű-adatbázisának frissítésével kapcsolatban - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM). Többen azt írták, hogy a Magyar Honvédség nyilvántartásba veszi az országban lévő terepjárókat és mikrobuszokat, és ha egyszer szükségük lenne rá, akkor akár el is vehetnék a tulajdonosoktól. A tárca szerint a „tények a következőek: a nemzetgazdasági erőforrásokra vonatkozó adatok kezelése a Magyar Honvédség feladatkörébe is tartozó kötelezettség”. A HM szerint a rendszerváltás óta meglévő szabályozást nemzetközi példák sora támasztja alá, nem pusztán hazai sajátosság, hanem minden, a biztonságáról felelősen gondolkodó ország társadalmának alapvető érdeke. Ez a nyilvántartások vezetésével és pontosítások végrehajtásával valósul meg. Kiemelték, eddig valamennyi kormányzat feladata volt ennek végrehajtása és ellenőrzése, amely a magánszemélyek gépjárműveire nem terjedt és nem is terjed ki. mw Piramisjáték: kétezer károsult BUDAPEST Csaknem kilencmil- liárd forintos kárt okozott egy ügynökhálózatot kiépítő csoport, amelynek tagjai irreális hozamokat ígérő befektetési lehetőséggel tévesztettek meg több mint kétezer sértettet. Az ügyben lezárult a nyomozás, az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az ügyészségnek. A gyanú szerint az 52 éves Sz.-F. Zsolt és társai - a 39 éves B. Pál, az 51 éves L. Zsolt, a 42 éves F. Boglárka, az 53 éves Cs. Viktor és az 56 éves S. Károly - 2012 novembere óta fiktív cégek (Fortress, Flow Money) képviselőiként 2170 magánembertől, jogi személytől vettek át különböző összegeket befektetési céllal, egy nagy amerikai cég magyarországi képviselőinek kiadva magukat. mw Boltzár: döntött a Kúria, Nyakót akadályozták a választási irodánál Nyomozni kezdett a rendőrség BUDAPEST Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vasárnapi boltzáras határozatának lényegi részét csütörtök este nyilvánosságra hozott döntésével a Kúria. Eszerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előterének február 23-i- tömegjelenetében a mintegy húsz erős testalkatú férfi akadályozta a szocialista Nyakó Istvánt az országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásában, ami sérti az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményét. Ezzel a herceghalmi polgármester felesége, Erdősi Lászlóné előbb került sorra saját népszavazási kezdeményezésével, s így sikerült megakadályozni, hogy az MSZP kérdése napirendre kerüljön. A rendőrségre már több feljelentés is érkezett, de eddig kiegészítést kértek a feljelentőktől. Nyakót pénteken értesítette a rendőrség, hogy elindította a nyomozást az NVI-nél történt botrányos jelenetek miatt. Hétfőn az NVB Erdősiné nép- szavazási kezdeményezését hitelesítette, Nyakóét elutasította - egyszerre ugyanarról nem adható be két kérdés. Az NVB 7:5 arányban döntött, a hitelesítő határozat ellen szavazott Pa- tyi András elnök is. A kérelmező előrejutását akadályozó kopaszok - az NVB határozatáTény, Nyakó előtt összezártak ban foglaltaknak megfelelően - nyilatkozatukkal ellentétben nem nyújtottak be semmilyen beadványt, ezért magatartásuk visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, tette hozzá a bírói testület. A Kúria szerint tettle- gesség nem írható a csoport terhére, és azt sem találta megalapozottnak, hogy Erdősiné a csoport tagjaival szándék- és akarategységben tevékenykedett. A Kúria nem semmisítette meg az NVI-nek azt a döntését, ami alapján az erős testalkatú kopaszok és Erdősi Istvánná érték el a céljukat, de ítéletük nyomán Nyakó felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Nyakó jelezte, ezzel élni fog. в. T. Vádat emeltek Simon Gábor ellen BUDAPEST Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költség- vetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor (képünkön) volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője elmondta: letöltendő börtön- büntetés kiszabását indítványozzák az egykori politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. Simon Gábor ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a közteherfizetési kötelezettségének, ezzel 120 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Hamis magánokirat felhasználásának vétségével azért vádolják, mert adóbevallásaiban és vagyonnyilatkozataiban az ismeretlen forrású jövedelmeket nem szerepeltette. A nyomozó ügyészség kiterjedt vagyonkutatást folytatott, de a pénz forrása egyelőre ismeretlen maradt. mw
