Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-31 / 75. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK Ha rajta múlna, Csukás István „cenzúrázná” a gyerekirodalmat Meséin generációk nőttek fel KISÚJSZÁLLÁS Süsü, Mirr-Murr, Pom-Pom, Bagaméri... Ki ne ismerné e mára már halhatatlanná vált kedves mesefigurákat? Az immár nyolcvanadik életévét töltő, máig töretlen lendülettel alkotó Csukás István történetein generációk nevelkedtek. A Kisújszállásról elszármazott Kossuth-díjas és József At- tila-díjas író, költő, a Magyar írószövetség örökös tagja március 15-én megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést a magyar gyermekirodaimat kivételes alkotásaival gazdagító, magával ragadó történeteivel és játékos stílusával az irodalom szeretetére nevelő és generációk számára meghatározó írói és költői életműve elismeréseként. Kovács Berta ujneplap@ujneplap.hu- Hogy érzi, mennyire sikerült az irodalom szeretetére nevelnie a gyerekeket?- Bízom benne, hogy meglehetősen. Remélem, sikerült megadni a lendületet, hogy ha nem is feltétlenül az irodalom, de az élet felé elinduljanak és megtegyék az első lépéseket A gyereknek egy nagy feladata van: a világot, amibe beleszületett, meg kell ismernie és meg kell hódítania. Bízom benne, hogy ebben tudtam segíteni őket. Nagyon sok impulzust kapok, amiből az derül ki, hogy nem rossz, amit csinálok. A gyereket lelkivilágát szépen, okosan kell és lehet meghódítani, azt hiszem, ez nekem sikerült.- Süsü, Gombóc Artúr, Pom-Pom és még sorolhatnám a korábbi generációk közkedvelt karaktereit. Mennyire tudják felkelteni a digitális kor gyermekeinek érdeklődését ezek a figurák?- Attól azért nem kell félni, hogy a technika háttérbe szorítja a mese élvezetét. A gyerek örök, a kíváncsisága is örök, ezt a kíváncsiságot kell az írónak kielégítenie. Amíg olvasóközönség lesz, addig a mesét sem kell félteni. De nemcsak a gyerekek ragaszkodnak ezekhez az alakokhoz. Számomra külön öröm, hogy a figuráim önálló életre kelhettek. Kisújszálláson a Keménykalap és krumpliorr szereplője, Bagaméri már szobrot kapott, Pom-Pom most készül, és ez csodálatos. Ettől úgy érzem, megérintett a halhatatlanság szele. HIRDETÉS- Melyik mesealakja lett a legnépszerűbb? Főződik-e emlékezetes történet valamelyikhez?- Úgy gondolom, vannak sikeresebb és kevésbé sikeres figurák, de mindegyiket szerették. Inkább arról beszélnék, nekem melyik a kedvencem. A Pom-Pom sorozat! Előtte mindig fiú volt a történetek főszereplője, míg itt egy kislány. A többiek pedig elképzelt lények. Kíváncsiak is voltunk Sajdik Ferenccel, aki a történetet megrajzolta, hogy mennyire lesznek nyitottak a gyerekek az ilyen képzelt figurákra, de nagyon jól fogadták. Érdekességként Baga- mérit említeném: amikor ítam a történetet, már megvolt az elátkozott fagyialtos alakja, csak nevet kellett találnom neki. Akkor jutott eszembe, hogy Kisújszálláson valóban élt gyerekkoromban egy Bagaméri nevű fagylaltárus, így már csak a mondókáját kellett kitalálnom: „itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri”. Nagy-nagy örömömre, ő is népszerű lett.- Kisújszálláson született. Visszajár még a városba?- Visszajárok, amikor csak tudok, sőt díszpolgára is vagyok. Szeretnék én többször is menni, csak időm nincsen rá, nagyon elfoglalt vagyok. A fejem pedig tele van ötletekkel, melyek folyton munkára inspirálnak.- Elsősorban gyerekeknek ír. Megfogalmazott már a meseíráshoz valamilyen ars poeticát?- Magyar gyereknek elsősorban magyar mesét kell olvasni! Hiszen ő ebbe a valóságba született, ezt kell minél jobban befogadnia és megismernie. Ebben segíti a mese, és mi, amikor mesét olvasunk neki. Mondhatni, a gyerek a világot a meséken keresztül hódítja meg. És segít abban is, hogy anyanyelve szavait megismerje, hiszen sokkal több szavunk van, mint amit a hétköznapi életben használunk. Nincs nagyobb csoda, mint a fehér papíron a fekete betűk, hihetetlenül tágítja a képzeletünket. Fontos megjegyezni: a mese valamikor nem gyerekműfaj volt! Régen felnőttek meséltek egymásnak.) Gondoljunk csak a népmesékre, ott a felnőttek így adták tovább a következő generációnak és egymásnak azt a tudásanyagot. A mese a művészi élmény által tanít és oktat.- Milyennek találja a mai meséket?- Van köztük nagyon jó és nagyon rossz is, ami éppúgy elmondható a felnőtt irodalomról. A jó meséket kell kiválogatni és azt adnia gyerek kezébe. Szerencsére eldobják, azt, ami rosszul van megírva. Ám a felnőtteknek is van felelősségük, mert a gyerekeknek még nincs kritikai érzékük, viszont sokkal érzékeftyebbek, az ő agyuk még nagyon nyitott és formálható, jó ér rossz irányban egyaránt. Ők még mindent elhisznek. Meg kell ismertetni velük a világot, de azt gondolom, fontos, hogy először ne az élet árnyékos oldalát ismerjék meg, hanem a derűt, az életörömöt, hogy aztán az kitartson életük végéig. Ha rajtam állna, cenzúrát vezetnék be, az agresszív, hamis, silány meséket nem engedném, hogy a gyerekek elé kerüljenek. Azt szoktam mondani, gyerekeknek ugyanúgy kell Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Kezdetben zenei pályára készült, majd jogásznak, de hivatását az irodalomban találta meg. Fontosabb díjai, elismerései: 1977,1987 - József Attila-díj 1978,1982-Ifjúsági Díj 1984 - a Művészeti Alap irodalmi díja 1985 - Andersen-díj 1987 - az Év Könyve jutalom 1989,1995 - DéryTibor-jutalom 1990 - MSZOSZ-díj 1996 - a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja 1997 - a Tekintet Alapítvány díja 1999 - Kossuth-díj 2011 - Prima Primissima díj 2015 - Szép Ernő-különdíj 2016 - A Magyar Érdemrend középkeresztje írni, mint felnőtteknek, csak még jobban. A tévének sem vagyok ellensége, hiszen írtam a tévének jó néhány művet. Azt viszont lényegesnek tartom, hogy a gyerek elsősorban olvasni tanuljon meg, sőt, legelőször a szülő meséljen a gyereknek. Fontos, hogy ő Is hozzáadja képzeletét a történethez, beinduljon fejében a mozi. A tévé erre nem alkalmas, a képernyőn a már feldolgozott történetet kapja készen. De ha nem kapnak könyvet a kezükbe, nem várhatjuk, hogy megszeressék az olvasást.- Annak idején hegedűművésznek készült, sőt jogásznak, mégis az irodalom vált hivatásává. Mi terelte ebbe az irányba?- Úgy történt, hogy amióta csak megismertem a betűket, nagyon szerettem olvasni, tizenévesen már verseket írtam. Mondhatni, ez kamaszkori betegség, van aki kinövi, van aki nem, én az utóbbihoz tartozom. Tizenhét éves koromban már megjelent versem egy budapesti folyóiratban, Kormos István pedig arra biztatott, hogy írjak gyerekeknek. A törvények magolása pedig nem igazán lelkesített. Azért is választottam inkább az irodalmat, mert ugyan a hegedülés is művészet, de nem alkotóművészet, hi szén valaki másnak a művét jeleníti meg tehát interpretál. Bár az sokat jelent, hogy a legérzékenyebb időszakban eny- nyire közel kerültem a han gok világához, a zene kapukat nyit meg a lélekben.- Neve a gyerekirodalommal fonódik össze, holott például több verseskötete is megjelent.- Tizennégy-tizenöt körül van a számuk, és nagyon boldog vagyok, hogy azoknak is olvassák. Verseskönyvek két-három ezer példányban jelennek meg, ennél nem is kell több, a költészet nem tömegműfaj. De foglalkoztam én hangjátékkal, filmforgatókönyvvel, színdarabbal, meseoperával is. Legutolsó ilyen gyerekoperát két éve írtam Szökevény csillagok címmel, a zenéjét Nagy Imre Erik szerezte. Ennek is nagy sikere volt.- Április másodikén nyolcvanadik születésnapját ünnepli. Mit jelent önnek ez a jeles évforduló, végez-e számvetést?- Ez egy szép kerek szám, de inkább jó kedvvel fogadom az idő múlását, ehhez az is hozzájárul, hogy árad felém a szeretet. A munkakedvem is töretlen, állandóan tervezek és dolgozom, most éppen színdarabokon. Tárgyalok is ezzel kapcsolatban két színházzal, mivel nem asztalfióknak akarok írni. Ha megállapodunk, akkor rajtam nem múlnak a továbbiak.- Hány díjjal büszkélkedhet ösz- szesen?- Kaptam számos hazai és külföldi elismerést, és nem nagyképűségből mondom, de nem számoltam még össze őket. Nagyon örülök nekik, jólesik, ha арок, de nem a díjakért ír az ember. A hivatalos elismerések mellett léteznek a „szeretet díjai", amit a közönségtől kap az alkotó. A szeretet aranyérmeiből nekem bőségesen jut. Úgy fogom fel, hogy én, aki annyi szere- tetet sugároztam magamból, és szívem-lelkem beletettem a munkába, ezt most visszakapom. Csukás István népszerű figurája, m Bagaméri fagylaltos szobrot kapott az alkotó szülővárosában, a .............Iláson § s; Információ: Leszkó László 20/519-2750 H útmutatót! Beleerősít a tavasz Tiszafüred 3 ^Jászberény Kunhegyes 22 °C SzolnokoBuiKLS Karcag oKisújszállás Tiszaföldvárj; 3 Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok megyében ma tovább erősít a tavasz. Már húsz fok feletti csúcshőmérséklet várható, s hőérzetünket a felátmadó szél sem rontja majd jelentősen. A legvalószínűbb folytatás: kora nyárias idővel köszönt be az április, pénteken már nem lesz ritka a 24 fok körüli csúcshőmérséklet sem. A hét végére pár fokkal mérséklődik a meleg, de barátságtalan idő akkor sem lesz. Forrás: iciokep péntek szombat 24 “C 19 °C vasarnap 19 °C Hójelentés Madarasi Hargita 40 cm j Brassó - Poiana 50 cm j Csorba-tó 65 cm I Nassfeld 200 cm ] Mölltal-gleccser 290 cm I Semmering 55 cm 1 Ctiopok - Jasná 75 cm I Bohinj - Vogel 280 cm Bovec - Kanin 400 cm Rogla 120 cm 1 Oj Néplap Kiadja a Mediaworks Regionális Kiadó Kft Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodája. Főszerkesztő-kiadóvezető: KIRÁLY ERNŐ Hirdetési vezető: FODOR BEÁTA Felelős szerkesztő: PORCSIN ZSOLT Terjesztésvezető: RÁDINÉ KIS GIZELLA A kiadásért felel: RÓNAI BALÁZS ügyvezető igazgató Regionális üzletág-igazgató: PÓRÉ LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadó címe: 5001 Szolnok, Mészáros L u. 2. Levélcím: 5001 Szolnok, Pf. 105. Szerkesztőségi telefax: (56) 516-740 Terjesztés: (56) 516-706, (40) 510 510 Ügyeletes újságíró: 06-30/3379-639 Kiadói telefax: (56) 516-710 e-mail: ujneplap@mediaworks.hu Hirdetés: Telefonos hirdetésfelvétel, ügyfél- szolgálat: (56) 516-716 Telefax: (56) 516-720 email: hird.szolnok@mediaworks.hu Telefon: (56) 516-707 Előfizetés, terjesztés levélcím: 5601 Békéscsaba, Pf. 111. Telefon: (40) 510-510 helyi tarifás hívószám. email: elofizetes@mediaworks.hu Előfizetés a kiadó ügyfélszolgálatánál: 5001 Szolnok, Mészáros L. u. 2., telefonon az (56) 516-716-os számon, hétköznap 16.00 óráig, más időpontban üzenetrögzítőn ugyanezen a telefonszámon, telefaxon: (56) 516-710, valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással a Mediaworks Regionális Kiadó Kft FHBZRT. 18203332-06011109-40010029 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés díja: egy hónapra 3 190 Ft negyedévre 9 570 Ft fél evre 19 140 Ft egy évre 38 280 Ft Az előfizetői példányok kézbesítését az Mediaworks Regionális Kiadó Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodájának terjesztőhálózata végzi, az árusítás a LAPKER ZRt. arushelyein keresztül történik. A MATESZ áltál auditált. Készült: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft. 1225 Budapest, Campona u. 1. Felelős vezető: Bertalan László Megrendelés száma: 443 400 Nyomtatás időpontja: 2016. 03. 30. ISSN Uj Néplap 0865-915x Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. résztvevők által személyesen, írásban, telefonon, SMSóen, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Társaságunk érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., Mediaworks Regionális Kiadó Kft., Mediaworks Magazines Kiadó Kft., Zöld Újság Zrt., Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft, Népújság Kft, Népszabadság Zrt.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését Kéziratokat és totókat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza ® mediaworks Content first Az Új Néplap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak az Új Néplapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.
