Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-21 / 67. szám

0 EZT ÍRTUK ANNO 2016. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ Cukorrépából százötvennégy mázsás termést terveztek Ötvenhat éve írtuk - Száz holdanként száz mázsa hús » \ „ jeérlk ex *Z. \ »ж«** StfáSe»* ^ S»i щШщ*, <)alib»r ШШ iFisrÄ L*fÄ4fS « л^н^“' <^\wj^iUA.»* **SImA*** 1 tss£*~ ul kukoricából a tsz tervében 20,8 mázsa átlagtermés szere­pel, de az összes kukoricave­tés- területtel beneveztünk a mázsás termést terveztek, de a harminc centis mélyszán­tás, 150 mázsa istálló és négy mázsa műtrágya (holdanként) erőből történő beruházásokra év közben, sőt év elején is kell. Folyamatos bevételt az állatte­Uj oldalunk segitsegevel igazi időutazásra hívjuk olvasoinka Első összeállításunkban nézzük, milyen cikkek, fotók1~ W»«* \\е«да да№*» w\\№ ГИ1*' ten« terme'** w te**®”* iárá»b» le** *e»”® jsSSSsí" bo4í bét Áj \xb^X% ( ’\ t/.eur- r(|l, та ***fi45№ «ч«- „к**. *rt«m '‘» ««e l«« *. ^ W* *,w,4b9f>k * t*«Míhb **v Йв*й?£\!?5£^ЯЙ S5T- zÁs&jSfr ^ga^srsPpiw. •* \ T^ó* in, «**n . ■—~",жг^ 4-ssigL 30 mázsás mozgalom­ba. Le is szer­ződtünk, s így megkap­tuk a holdan- kénti három trágyát, ami feltétlen érezte­ti termésfokozó hatását. Rá­adásul 380 holdat öntözünk is. így van a többi növénynél is. Cukorrépából például 154 „cu#*. ^ **érjék **'• *3íe&"* A WWWJVÍ. *-** УЙМ***? шт- MlS^„ •»*“* 4„.rf * ^'1'! £•»*" t í.«** »«*» л*** Ä»1 St mazsa mu­ennél jóval magasabb terméseredményt is feltételez. A növénytermesz­tés zömmel csak nyár végén és ősszel jelent bevételt. Már­pedig pénz az üzemviteli költ­ségekre, munkaegységelőleg­re, hiteltörlesztésre és a saját nyésztés biztosít. Sertéshizlalási tervük 1 ezer 326 hízó leadását írja elő. Már az első negyedévben értékesí­tenek kétszáznyolcvanat és negyvenhárom hízott marhát.- A hizlalást úgy állítjuk be, hogy havonta legalább 100 hízót és huszonöt hízott mar­hát leadhassunk - magyaráz­za id. Debreczeni András főál­lattenyésztő. Az egyesülés mi­att most még egy kicsit akado­zik, a második félévben azon­ban már így lesz. Április ele­jén adjuk az első ezerötszá­zas rántanivaló csibeszál­lítmányt, utána ezrével folya­matosan. Júniusban értékesí­tünk, több mint ezer pecsenye- kacsát is. így az állathízlalási tervünk nagy részét már októ­ber 1-re teljesítjük. Száz hold­ra jutó hústermelésünk kevés híján száz, pontosabban 9ó,6 mázsa, amiből 6,3 mázsa a ba­romfihús. Ilyen méretű hús­termelés csak megfelelő állat- állomány esetén lehetséges. A tsz idén hizlalásra mindössze hatvan süldőt vásárolt, jövőre már csak saját tenyésztésből hizlal. Év végére ugyanis a te­hénsűrűség öt, a kocasűrűség 4,5 lesz százholdanként. A ter­melés jó megalapozásán kívül a terv túlteljesítését szolgál­ja a munkaverseny mozgalom és a premizálás is. - A felsza­badulási munkaverseny meg­szervezésén most dolgozunk - tájékoztat Buzi Imre, a tsz fiatal párttitkára. - Kihívunk egy, vagy több tsz-t termelési és áruértékesítési versenyre, a tsz-en belül pedig beindít­juk a brigádok, munkacsa­patok versenyét. Az egyes tagok közti verseny a pre­mizálás bevezetésével vá­lik lehetővé. Növényter­mesztésben valószínűleg a kukorica, cukorrépa és a szénatermesztést, ál­lattenyésztésben pedig a sertés súlygyarapo­dását, a tejhozam növe­lését és a fialási átlag növelését premizáljuk. Célunk az, hogy a ta­gokat minél inkább érdekeltté tegyük a tervszámok túlteljesí­tésében. Ha egy-egy tag példá­ul a számára kiosztott kukori­caföldön a tervszámnál na­gyobb termésátlagot ér el, ak­kor a többlettermés egy részét ő kapja. A tervszámok ismere­te kevés. A legjobb terv is csak annyit ér, amennyit megvalósí­tanak belőle. (...) - Patkós ­1960. MÁRCIUS 15. Ilyenkor ta­vasszal, egy tsz vezetőit meg­találni elég nehéz, hiszen többnyire kint vannak a ha­tárban, ki erre, ki arra. De egyszerre együttlátni őket - ez aztán igazán ritka szeren­cse. Az eset mégis megtör­tént, mégpedig Mezőtúron a Sallai Tsz tanyaközpontjá­ban. A tsz vezetői brigádér­tekezletet tartottak a pilla­natnyilag irodának kineve­zett mázsaházban. - No, ép­pen az „ámen”-ra érkezett - így fogadták a betoppanó újságírót. Az értekezlet egyik pontja - mint később elmon­dották - a terv túlteljesítése volt. - Mert az Ady, Rákóczi és Sallai Tsz egyesüléséből ke­letkezett „nagy” (4 ezer 800 holdas) Sallai Tsz vezetői nem elégszenek meg a száz szá­zalékos teljesítéssel, bár így is harminckét forintot ér egy munkaegység. Áruértékesíté­si tervük: 5 millió 734 ezer 000 forint, de ez a tsz számára megadott áru­értékesítési mutatószám 178 százalékos teljesítését jelenti, - melynek során közel félmillió forint kedvezményt kapnak. - Az a célunk, hogy egy munka­egységre minél többet fizethes­sünk, amellett a tsz fejlesztését se hanyagoljuk el. Az összbevé­tel tizenkét százalékát ezért be­ruházásra fordítjuk, - mondja Rédai István tsz elnök.- Mennyi a tervezett ossz bevétel? - Több, mint tízmil­lió forint - veszi át a szót Tar Mihály főkönyvelő, - a nö­vénytermesztésből 5,7, az ál­lattenyésztésből 5 millió fo­rint. Az arány még nem a leg­jobb, de a munkaegységérték forint és természetbeni meg­oszlása a magas áruértékesí­tési terv miatt mégis jó: har­minckét forintból 25,6 a kész­pénz és 6,4 forint értékű a ter­mészetbeni részesedés. A har­minckét forint természetesen a minimum, ennél többet sze­retnénk elérni. - Reméljük, meg is lesz - így Takács Lajos főagronőmus -, hiszen példá­Mi újság pólósainknál? I960. MÁRCIUS 3. A délutáni órák­ban kéthetes mátrafüredi edzőtá­borozásról hazaérkeztek a Szol­noki Dózsa vízilabdázói. A játéko­sok jókedvűen szántak ki a gép­kocsiból, hogy otthonukba siesse­nek hozzátartozóikhoz. Hogyan sikerült az alapozási időszakban megtartott edzőtáborozás? Mi­lyen a játékosok erőnléte? A terve­zett edzéseket sikerült-e m egva- lósítani? - ezekről érdeklődtünk Vértesi József edzőtől.- A két hét alatt látottakkal, ta­pasztaltakkal meg vagyok elé­gedve. Úgy érzem, ez az edző- táborozás nagyban hozzájárult, hogy a bajnokság kezdetére elér­jük a legnagyobb erőnlétet. Kü­lön öröm volt számomra, hogy minden játékos egyformán bírta a megerőltető edzést. Mindenki­nek használt a magaslati levegő. Igaz, volt árnyoldal is. Egy völgy­ben voltunk, ahol állandóan kö­dös, párás volt a levegő, és a terep sem volt a legjobb. De úgy gondo­lom, ez nem befolyásolt semmit.- Miből állt egy napi edzés?-Reggel hét órakor volt az éb­resztő. Ezután futás, majd reggeli következett. Ez körülbelül kilenc óráig tartott. Ebédig a szabad­ban futballoztunk. Ebéd után néhányszor rövid megbeszélést tartottunk, majd gyalogtúrák kö­vetkeztek; fel a hegyre. Visszafe­lé az utat már futva kellett meg­tenniük a fiúknak. Jellemző a já­tékosok szívósságára, hogy egy öt és félórás utat két óra alatt tettek meg, ami szinte hihetetlen volt. Az üdülővendégek többször meg is kérdezték, hogy miért kell eny- nyire erősen fogni a fiúkat, hi­szen nem bírják. Bevallom, én is csodálkoztam munkabírásukon és dicséret illet mindenkit, hogy biztatás helyett, inkább fékezni kellett őket.- Itthon hogyan folytatódnak az edzések?- Ugyanúgy, mint mielőtt el­mentünk. Hetenként háromszor a tornateremben, utána - amikor az időjárás lehetővé teszi - kime­gyünk az uszodába - fejezte be nyilatkozatát Vértesi József. No, és hogyan vélekedik két játékos az edzőtáborozásról? Brinza István: - Igaz, én öt kilót híztam, és ez Józsi bácsi szerint rám is fér. Az ellátás lehetett vol­na egy kicsit jobb is. Különben na­gyon jól éreztük magunkat. Kelemen József: - Nagyon ne­héz edzéseket végeztünk. Nap­pal csak akkor pihentünk, ami­kor étkeztünk. Szerintem megér­te, mert jó erőben vagyunk, jót tett a magaslati levegő. P. I. Részletes energiatakarékossági tervet dolgoztak ki Szolnokon Költséget faragott a Járműjavító 1960. MÁRCIUS 1. „A szolnoki Járműjavítóban az idei terv jóval „feszítettebb”a tavalyi­nál. A termelékenységet há­rom százalékkal kell növel­niük, magasabb - többek között öt gőzmozdony nagy­javítással, kétszázhét teher­gépkocsi-fővizsgával - a da­rabszámos kiszabás is. A magasabb tervet a tavalyinál alacsonyabb költségszinttel akarják teljesíteni. Ennek érdekében több intézkedésre kerül sor. Szétválasztották példá­ul az ezer főt foglalkozta­tó kocsiosztályt. Külön sze­mély- és teherkocsi osztály alakult, így sokkal egysze­rűbb az irányítás, hatéko­nyabb a munkaszervezés. Tehergépkocsi javításnál be­vezették a program szerinti munkavégzést. Ezzel készí­tik elő a szalagszerű kocsi­javítást. Beruházásokra is áldoznak ennek érdekében. Most építenek például egy tolópad-járást. A terveket jó­váhagyta a minisztérium, így az év második felében elkezdik a szalagszerű ja­vítást. Jelentős mértékben gyorsul, s olcsóbbá válik ez­által a munka. A személy- kocsi részlegnél előkészítő és szerelő csoportra osztot­ták az asztalosokat. A mun­kafolyamat meggyorsításá­ból mintegy százezer forint megtakarítást várnak. A le­hetőségek felmérésénél sok­mindenre kiterjedt a figyeb műk. A reszelővágást példá­ul rövidített munkaidőben végezték, s az ólomalátétek miatt veszélyességi pótlékot is fizettek. Most alumínium alátéteket használnak. Ez­zel megszűnt a veszélyessé­gi jelleg, nyolc órát dolgoz­hat az a részleg is. Pótlékot sem kell fizetni. Körülbelül kilencven ezer forinttal gya­rapszik ezáltal az üzem nye­resége, s nem romlik a dol­gozók egészsége sem. A gaz­daságos termelés érdeké­ben részletes rezsi- és ener­giatakarékossági tervet dol­goztak ki, s ügyelnek be­tartására. Sokat jelent az is, hogy felmérik a gépek álla­potát, kihasználási százalé­kát, s ahol lehet, korszerűsí­tenek, illetve több műszakot vezetnek be. Most helyeztek például üzembe egy négy- százötven tonnás sajtológé­pet. (...) Egy hónapon belül ultrahangos repedésvizsgá­lóval dolgoznak. A kerékja­vításnál legalább nyolcvan százalékkal növeli a terme­lékenységet ez a módszer. A hőnfutás, vagy közismerten: csapágymelegedés csök­kentésére csapgörgőzőgépet állítanak be. Lipcsébe mentek I960. MÁRCIUS 4. Korabeli hírképünk tanúsága szerint nagy ka­landra indultak a cibakházi traktorosok ötvenhat esztendővel ez­előtt. Úticéljuk ugyanis az NDK volt, azon belül is Lipcse... INDULÁSRA KÉSZEN A ténil képftnkÜn Játbeíó Л Cjb-kbÁíd Gépállomás négy dotgo/őj*. A kápm Imiről iwbbr»; ОДШ Antii iratot*»* a* brigád vetaiá, mellette HorviÄ Gyű«» traktorAt« fciteW» tűk Hábiáa imf* yénxUgyi e óadé * Mélen Hűti láttat brt <útU<ereíö Mind » négyen 'tolnap « lipcsei м/тта&щ mernek A fty* óinál! dóigШ Шш k<HtA«g#U • ß**й, iá munkáik JuMmkul.

Next

/
Thumbnails
Contents