Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-10 / 59. szám

g HORGÁSZAT, VADÁSZAT 2016. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK Ebben az esztendőben is gyérítik a kormoránokat Jelentős változások előtt állnak a társaságok idén Bizakodó vadászok Várják már, hogy a tocsogóknál horgásszanak TISZA-TÓ Zöldutat kapott a ká­rókatona-gyérítés a térség­ben. A tározó vízfelületének kezelője, a Sporthorgász Kft. ugyanis a napokban egyez­tette a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal - a ter­mészetvédelmi kezelővel - a 2016-os terveket. A találko­zón kiemelt témaként szere­pelt a komoly halrablóként is­mert kormorán Tisza-tavi ál­lományának ez évi csökken­tése. Országos szinten is egye­dülállónak tekinthető a ter­mészetvédelmi kezelő és a halgazdálkodási hasznosí­tó közötti együttműködés, amelynek eredményeként immár ötödik éve nyílik mód a Tisza-tavi kárókatonák sza­bályozott keretek között tör­ténő gyérítésére. Kezdetben még csak riasztási kísérle­tek folytak, melyek elsődle­ges célja az volt, hogy a to­jások kihűljenek. Hamar vi­lágossá vált azonban, hogy a helyi körülmények között ez a módszer nem hatékony. Ezért megbeszélést kezde­ményeztek a nemzeti park képviselőivel a lehetőségek felmérésére. Ennek eredmé­nye elsőként 2013-ban száz egyed kilövése volt. Ezt kö­vetően megállapodott a két szervezet abban, hogy az ál­lomány figyelemmel kíséré­se mellett fokozatosan emel­hető a kilőhető egyedek szá­ma. így 2014-ben százötven, 2015-ben pedig már kétszáz kárókatonát ejtettek el a va­dászok. Az idei megbeszélésen há­romszáz egyed kilövéséről született megállapodás, ami nagy mértékben elősegíti a Tisza-tavi halgazdálkodást, hiszen ennyivel kevesebb ma­dár pusztítja a halállományt. Sz. Zs. Rossz világ jár a kormoránokra- A következő húsz év vadá­szatáról döntünk majd az év során - mondta Ondrék Ró­bert. A szolnoki Hozam Klub vezetője, vadász, a mester­szállási Mester Vadásztár­saság vezetőségi tagja, vad­gazda mérnök a minapi va­dászbálon elmondta, na­gyon fontos teendők elé néznek a vadászok, most dől el, lesz-e vadászterüle­tük. Tóth András andras.toth@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG Jász-Nagy­kun-Szolnok megyében nyolca­dik alkalommal rendeztek me­gyei vadászbált a Hozam Klub­ban. Ezt megelőzően, évekig nem volt ilyen rendezvény, de dr. Pataki Mihály és Ondrék Ró­bert, a megyei vadászkamara oktatási és kulturális bizottsá­gának elnöke és tagja úgy gon­dolták, hogy illő lenne felelevení­teni a régi vadászbálok hangula­tát. így élesztették fel a hagyo­mányt nyolc éve. A Hozam Klub­ban olyan ismert vendégek nyi­tották már meg ezt az eseményt, mint dr. Kovács Sándor, az Or­szágos Magyar Vadászkamara (OMVK) megyei területi szerve­zetének elnöke, dr. Kemény Dé­nes, a Magyar Vízilabda Szö­vetség elnöke, Sólymos Tóni ze­nész, Riskó Géza újságíró, Vass Lajos akkori operaházi főigazga­tó, Pechtol János OMVK-titkár. A bálon több vadásztársaság is képviseltette magát.- Számomra és vadásztársa­inknak szerencsés volt az el­múlt vadász évad - mondta dr. Pataki Mihály, aki szintén jelen volt az eseményen. A volt iskola- igazgató, oktatási szakember a 80-as években lett vadász az ak­kori Kőolaj Vadásztársaságnál. - Én főleg az apróvadak vonatko­zásában tudok nyilatkozni - tet­te hozzá. - Nagyon szép volt a fá­cánállomány, jól repültek, élve­zet volt lőni rájuk. Sajnos a nyúl- állomány már nem volt ennyi­re gazdag. Kevesebb volt, ennek ellenére sikeres lövéseink vol­tak. Ugyancsak sikeresnek volt mondható a vadréce vadászat, viszonylag jó volt a röptetett fél­vad kacsavadászat. Nagyvadak közül én legfőképp őzre vadász­tam. Az őzbakvadászat is ered­ményesnek tekinthető, szép tró­Az Abony Vadászkürt Együttes játszotta el a minap megrendezett bálon a vadászok himnuszát JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK Szak­ember szerint az áradó Tisza mi­att nagyon jó csukaívás várha­tó idén. Horgászok úgy emlékez­nek, három éve nem teltek meg a tocsogók vízzel - tudtuk meg a 68 éves szolnoki Pintér Ferenctől, aki nyolc éves kora óta horgászik, így alig várják, hogy végre a víz visszahúzódjon és megközelít­hessék a gödröket, hogy bőséges halzsákmánnyal térjenek haza. Egyes vélemények szerint baj is lehet majd ebből, mert ha ezek majd kiszáradnak a halak ezré­vel pusztulhatnak el. Korábban ugyanis a halászok sokat tettek azért, hogy az itt megrekedt ha­lak visszakerüljenek az élővi­zekbe. A horgászoknak ugyanis a halászok szerint jelenleg nin­csenek eszközei arra, hogy eze­ket a halakat visszatelepítsék az élővízbe. A Halász Kft.-nél pél­dául kimutatható, hogy mennyi értékű ivadékot juttatott vissza, volt olyan év, mikor több mil­lió forint értékű ivadékot vittek a kis gödrökből az élő folyóba. Horgászok azonban ezt kétked­ve véleményezik. T. A. feákat tudtak begyűjteni, én fő­leg külföldi vadászok trófeáit lát­tam. Öt-hatszáz grammos vagy még afölöttiek is voltak. Nekem volt szerencsém egy 300 gram­mos trófeát lőni. Egy ilyennek az elejtése mindig nagy élményt je­lent. Az alföldi őzbakok mindig szépnek mondhatóak. A nagy­vadak vonatkozásában, gím- és dámszarvasra nekem nem volt alkalmam lőni, de remélem, lesz még. Rókát kettőt lőttem, és egy vadászaton egy vadásztár­sam toportyánt, azaz aranysa­kált ejtett el Tiszasülyön. Ez az állat csúcsragadozó és okoz még majd gondokat a vadászterülete­ken. Ahogy én meg tudom ítél­ni, miután nem volt kemény tél, A vadászbál háziasszonya, Nagy-Bana Zsanett volt. A szép­ségiparban ismert hölgy több va­dászaton is járt már baráti köré­vel, nemrégiben is részt vett ilyen eseményen kísérőként, de haj­tásban is tapasztalatokat szerez­hetett. Volt már verőfényes nap­sütésben és hóviharban is, mind­kettőnek megvan a varázsa. Volt, a vadak jól át tudtak telelni - fej­tette ki. - Egyébként is a vadász- társaságok ápolják, gondozzák, etetik a vadat. Valószínűleg jó kondícióban várják a tavaszt a megyei vadállomány - mondta.- Osztom vadásztársam véle­ményét, valóban jó évre számí­tunk - fogalmaz Ondrék Róbert. - A nyúl például jól mutatkozik, sokat látunk belőle, sajnos pont a vadászati idény kezdetére, szeptemberre szokott valamiért eltűnni. A vadak jó kondícióban vannak. Fácánból majd a má­jus-júniusi időszak dönti el, mi lesz az állománnyal. A fészkelé- si időszakban nem mindegy, mi­lyen lesz az időjárás. A nagy me­leg és az aszály rontja a szapo­amikor szarvasra, volt, amikor vaddisznóra vadásztak. Nem­csak itt, a megyében, hanem az Őrségben vagy éppen Szom­bathely környékén is megfordult már. És hogy nem sajnálja a pus- kacsővégre kapott állatokat? Úgy véli, ha egy igazán jó vadász megy ki a terepre, akkor tudja, hogy mit kell, mit lehet kilőni. rodási esélyeket. Az elmúlt két év nem volt gazdag apróvadban, sok helyen csökkent, vagy stag­nált az állománylétszám. A tendencia az, hogy csökken az apróvadállomány. Ezzel nem nagyon tudunk pillanatnyilag mit kezdeni. Még úgy sem, hogy neveléssel pótoljuk a természetes állományt: több megyei vadász- társaság helyez ki ezres nagy­ságrendben fácánt a vadászterü­letére. A csökkenést rá lehet fog­ni a vegyszerezésre, a ragadozó madarak védelmére, az időjárás­ra. Szerencsére viszont az őzállo­mány nő, hogy valami pozitívu­mot is említsek - mondta.- Idén jelentős változás előtt állunk, hiszen 2017. február 28- al lejárnak a vadászati szerződé­sek, újraalakulnak a vadászterü­letek és nem tíz évre, hanem im­máron húszra. Ennek van most az előkészülete, mivel a földtulaj­donosok határozzák majd meg, hogy melyik vadásztársaság va­dászhat a területén. Ez egy több­lépcsős folyamat lesz, most min­den vadásztársaság aktivizál­ja magát, próbálnak minél jobb kapcsolatokat kiépíteni a földtu­lajdonosokkal, ami teljesen ért­hető - tette hozzá. Az est háziasszonya is jár vadászatra Vadállomány­becslési jelentés 2015-ben megyénkben Gímszarvas 8 ff •* & ч Mezei nyúl 55 252 Fácán — ff. - . Fogoly AranysaHáL»^^m&$ шШрВЯНЯНШЯ lObzág^iadgaWálkodásrÁdattáS Legnagyobb fogása egy hatvan kilogramm körüli harcsa volt, amit visszaengedett a vízbe Kora tavasztól a víz mellett ül, és figyeli a botot SZOLNOK Horgász ül hosszú méla lesben a belvárosi Zagy- va-híd alatt, a Zagyva bal part­ján, nem messze a Tisza-torko- lattól. Szokoli Miklós I960 óta teszi próbára a halak idegeit, 55 éve ösztönzi őket kapásra csalijaival.- Ezen az oldalon keszeg­félével próbálkozom, ha a tor­kolatban horgászom, ott har­csára van esély, de az ezelőt­ti napon nem jártam szeren­csével - mondja és hozzáteszi, hogy pár napja szép keszege­ket fogott, de vissza is enged­te őket a vízbe. - Régóta csi­nálom, ismerem a vizeket - mondja a 72 éves férfi. - 1962- ben, mikor itt az országos ver­seny volt, második helyezést értem el mindjárt első felnőtt megméretésemen. Korábban ahány ifjúsági versenyen in­dultam, annyit nyertem. De Jász Kupa, Körös Kupa és még ki tudja hány kupát nyertem nagyon sokszor ezen kívül. Annyi a titok, hogy meg kell állapítani a vízről, hogy mire van esély és arra kell horgász­ni. Mindig megvan, hogy mi­lyen vízen milyen csalival mi­lyen halat lehet fogni - avat be a „szakma” rejtélyeibe. A „mes­ter” - nem túlzás ezt mondani, amúgy is festőként dolgozott - legnagyobb fogása egy 60 ki­ló körüli harcsa volt, 174 cen­ti és átlagos átmérője 93 cen­Szokoli Miklós a Zagyva bal partján éppen keszegre horgászik ti volt. Harmatgilisztával fogta a tiszai vasúidnál, a Millér-ki- folyónál 1978-ban. Nem tud­ták lemérni, mert mire a gá­ton beértek vele a közeli zöld­séges boltba, az bezárt. - Visz- szaeresztettük a Zagyvába - emlékszik vissza, hozzátéve: ő már akkor négy süllőt fogott.- Tiszapüspökiben van hét­végi nyaralónk, ott szeretek na­gyon horgászni. Óriási különb­ség mondjuk a Tiszán fogni egy 5 kilós pontyot, mint például az Alcsi-szigeti Holt-Tiszán. Mert a tiszai hal sokkal erősebb, sok­kal ügyesebb, és sokkal nehe­zebb őket kifogni is - fejti ki. - Biztos vagyok benne - mutat a torkolat irányába egy vízben álló fára -, hogy ha valaki oda kikötne csónakkal, lenne har­csakapása. Három éve 16 ki­lós harcsát is kivettem, ott, a túloldalon. Ennek az a hátrá­nya megvolt, hogy két nap múl­va már nem tudtam oda leülni, annyian voltak. De ezért nem bosszankodom, mert én is oda megyek, ahol halat lehet fog­ni. Általában már februárban kiváltom az engedélyt, és ami­kor csak lehet, lent vagyok a víz mellett - mondja és kérdé­sünkre, miszerint mit szól ah­hoz, hogy immáron nem lehet halászni a vizeken, hozzáteszi, őt nem zavarták volna a halá­szok, ha nem látja, mit csinál­nak. Tóth András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents