Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-27 / 49. szám
14. MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 27., SZOMBAT Grecsó Krisztiánt nem terheli a népszerűség, szívesen mesél olvasóinak Küzd a „lelki öregedés” ellen Fiatalos és laza, mégis ragaszkodik múltjához és a szülei értékeinek tovább- örökítéséhez. Sokak kedvence, Grecsó Krisztián minden beszélgetés alkalmával beavatja közönségét valami ismeretlenbe, életének egy-egy kedves pillanatába. Juhász Henrietta henrietta.juhasz@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Grecsó Krisztián író már visszatérő vendégnek számít egyes irodalmi esteken. Legutóbbi az egyiken Molnár Ferenccel, beszélgető- társával megvitatták a Jelmezbál című családregénye születésének körülményeit is. Az író elárulta közönségének, hogy sokszor merül el az otthoni fényképalbumokban és a régi iratokban. Nemrégiben pedig egy nagyon különleges papírra bukkant: dédnagyap- ja leszerelési dokumentumait találta meg. Amikor erről a hírről beszámolt az internetes közösségi oldalon is, egy levél érkezett hozzá válaszul Csíkszeredából: a rég elfeledett rokonok jelentkeztek, s még egy képet is küldtek, melynek köszönhetően Krisztián édesanyja láthatta a nagyapját. Ezek a családi események, az emberek, akikkel élete során találHIRDETÉS kozik, mind-mind ihletik művei keletkezésekor. Molnár Ferenc kérdésére, hogy miért fontos számára a mese, Grecsó Krisztián elmondta, szerinte a mese segít feldolgozni mindent, amit a hétköznapokban képtelenség.- Ahhoz, hogy elviseljem saját magam, látnom kell a saját történetszerűségem. Gondoljunk csak bele, hogy valójában a pszichológusok is így próbálnak meg segíteni az embereken: hallgatnak, a páciens pedig mesél. Elárulta, véleménye szerint mennyire fontos szerepe van a családnak - ahol mindenki főszereplő hiszen segítenek az emlékezésben, sokszor pedig a fájdalom elengedésében is.- A Megyek utánad című könyvem például egyebek mellett arról szól, hogyan tanulunk meg szeretni - mondta, majd később ki- emelte: nagyon fontos, hogy ő maga sose íródjon bele a történetekbe, ahogy fogalmazott: más kontójára játszik. Az irodalmi est népszerű vendége mesélt arról is, mi következhet abból, hogy a művészet demokratizálódott.- Életünk szinte állandóan rögzí- _ tett, sokan ,^18ВИкк vezetnek b 1 о - got, amibe bárki beleolvashat, aki rátalál. Visszakereshető vizuálisan minden, sugároznunk kell kifelé - osztotta meg közönségével véleményét a fiatal író. Ezt követően Molnár Ferenc az önéletrajzokról is kérdezte, Grecsó Krisztián pedig a szókeresés után - mely- lyel szintén fokozta az est hangulatát -, minden alkalommal egyenes és konkrét válaszokat adott. Beavatta olvasóit abba is, milyen élményekkel gazdagodott már az Élet Grecsó Krisztián örömmel tesz eleget a kérésnek: szívesen találkozik olvasóival, mesél életéről és Irodalomnál, ahol szerkesztő, ahogy abba is, miért fontos számára Móricz Zsigmond személye és munkássága.- Nézzük csak meg, menynyire izgalmas és őszinte volt ez az ember. Olyan dolgokat csinált, amikről még nem hallott a világ. Eladta például a nászütját: tudósított róla, persze a naplói és a tudósítások között ég és föld a különbség - mondta el észrevételeit. Természetesen szóba került a Rájátszás is: Grecsó szerint a verseskötet sajnos eltűnőben van, s manapság jobban él a vers, ha szavalják vagy éneklik, előadják őket. (A Rá- szásban a magyar pop-rock szcéna legismertebb alakjai és kortárs költők írják át egymás műveit, hogy slágereket hozzanak létre. Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítik a poéták egy-egy versét.)- A manapság nagyon divatos slam poetry is tökéletesen alkalmas, a fiatalok nagyon kedvelik, ám azt kevesen tudják, hogy valójában ez az egyik legősibb találmány a földön. A Rájátszás számunkra nem marketing, egyszerűen csak így látjuk: a verseknek most itt van a helye - tette hozzá. Testvére, Grecsó Zoltán táncművész is közreműködik a versek értelmezésében, elősegíti, hogy minden ilyen est különleges és egyedi legyen. A „lelki öregedés” mellett szóba került az is: az író szerint akkor vész el az ifjúság, ha már eltűnnek a régi barátok. Az elmaradhatatlan felolvasás után életének apró mozzanatairól is nyilatkozott.- A Lehel piacra járok vásárolni, ez az egyetlen igazi piac maradt meg szerintem. Olykor-olykor a közeli sörözőbe is betérek, természetesen szigorúan csak a történetekért. Itt találkoztam össze egyszer Tandori Dezsővel - említette meg, majd elárulta, a találkozás és beszélgetésük is újabb gondolatokat indítottak el benne. A szabadság szó hallatán a svédországi utazásra emlékezett, és azokra az emberekre, akik nem szorongtak.- Manapság már születésünk pillanatától szorongunk valami miatt - utalt ezzel arra, miért nem teljes a szabadságunk. Grecsó Krisztián nem akar elszakadni múltjától, sőt vallja, igazából ez a dolgunk, hogy újrateremtsük a szüléink életét. Töretlen a Szimfonik Harsona Együttes népszerűsége, melynek tagjait jól ismeri a koncertlátogató közönség Komolyzenét is belecsempésznek műsoraikba SZOLNOK Néhány éve egy új zenei formáció tűnt fel Szolnok életében, s azóta is töretlenül szárnyal előre. Ez a formáció nem más, mint a szimfonikus zenekar lelkes, fiatal zenészeiből megalakult Szimfonik Harsona Együttes, melynek tagjait már jól ismeri a koncertlátogató közönség, hiszen több alkalommal önálló műsorral is felléptek a zenekar bérletes hangversenyein. Az együttest azonban nem csak a komolyzene kedvelői ismerik, hiszen az elmúlt években a Cafe Frei meghívására rendszeresen felléptek Szolnok kedvenc kávéházában, színesítve produkcióival a szolnoki éjszakák zenei kínálatát. A zenekarról Mester Ádám művészeti vezetőt kérdeztem.- Mikor alakult meg az együttes, és mi céllal? M. Á.: 2012-ben négy fővel, harsonakvartettként, csupán örömzenélés céljából alakítottuk meg az együttest. Ám a 2012-es zene- akadémiai kamaravizsgám sikerességén és a vizsgabiztosok biztatásán felbuzdulva tovább folytattuk az együttzenélést. 2013- ban, a diplomakoncertemen is volt egy fellépésünk. Ekkor még nem volt egyéb célunk, mint a további közös muzsikálás.- Mindannyian a szimfonikus zenekar tagjai. Milyen hatással van a szimfonikus zenekari munkára a harsona együttes tevékenysége? M. Á.: A harsona együttes tevékenysége egyértelműen a szimfonikus zenekari munka javára válik, hiszen mi - még ha más zenei stílusban is - többet játszunk közösen. Éppen ezért Sokféle korosztálynak játszott már az együttes, s eddig mindegyiket sikerült megnyernie F ismerjük egymás rezdüléseit, ami nagyon fontos az együttze- nélésben. Nem véletlen mondják a szakmában, hogy a kamarazenélés „very important”.- Milyen stílusú zenéket játszotok? M. Á.: Igyekszünk a legszélesebb kínálatot nyújtani közönségünknek, éppen ezért mindenféle zenei stílusból szemezgetünk. Ami megtetszik, azt a saját arculatunkra szabjuk, hogy mindenki megtalálja a neki tetsző számokat.- Jellemzően melyik korosztály alkotja főként a harsona együttes közönségét? M. Á.: Játszottunk már tizenéveseknek, de gyakran fel-fel- bukkannak közönségünk körében az idősebb korosztály tagjai is. Örömmel mondhatom, hogy bármely korosztálynak játszottunk eddig, sikerült mindegyiket megnyernünk. Kérdésére a válaszom: 6-90 éves korig mindenki hallgatja a zenénket.- Az együttes komolyzenei darabokat is játszik. Fogékonyak-e a fiatalok az ily módon „tálalt” komolyzenére? M. Á.: Igyekszünk komolyzenét is belecsempészni műsorainkba, és azt tapasztalom, hogy van rá kereslet a fiatalok körében is. De nagyon vigyázni kell arra, hogy milyen köntösben tálaljuk ezeket a műveket. Véleményem szerint már az is nagy dolog, hogy a mostanság igencsak elterjedt, túlnyomórészt igénytelennek mondható gépi zene mellett az élő zene iránt is ilyen nagy igény mutatkozik.- Ki szokta hangszerelni a darabokat? Vagy ez közös munka? M. Á.: A hangszerelést általában egy emberünk szokta végezni, de gyakran kap segítséget. Az a jó a mi csapatunkban, hogy mindenki kiveszi a részét a munkából. Legyen az szervezés, pakolás, szállítás stb. Ki mihez ért, azt csinálja.- Van egy rajongói klubotok a Facebookon... M. Á.: Igen, kb. egy fél évvel ezelőtt hozta létre néhány lelkes hölgy. Ez egy nagyszerű dolog, ugyanis a klub tagjai reklámozzák a csapatot, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél többen megismerjék a Szimfonik Harsona Együttest. Bízunk benne, hogy a rajongói klubunk létszáma egyre több lesz.- Szoktatok-e koncertezni a Frei Cafén és a zenekari hangversenyeken kívül? Jártok-e vidékre? M. Á.: Szerencsére egyre több meghívást kapunk mindenfelé. A Cafe Freiből indultunk, de már eljutottunk Kisújszállástól Budapesten keresztül Németországig. Lassan az ország minden részéből kapunk meghívásokat, ami nagy örömmel tölt el bennünket.- Mik a hosszú távú céljaitok?- M. Á.: Szeretnénk többek között saját számokat írni, s azokkal meghódítani a közönséget. Szeretnénk nagy művészekkel közösen fellépni, bár erre volt példa, hiszen Varnus Xavérral és St. Martinnal már játszottunk együtt. A jövőre nézve vannak komoly terveink nagy előadókkal, de ezek egyelőre még nem publikusak.- Február 29-én lesz egy rézfúvó- sest a városházán, ahol ti is közreműködtök. Rajtatok kívül kik játszanak még ezen a koncerten? M. Á.: Úgy gondolom, hogy a hétfői rézfúvósest egy eléggé sokszínű produkció lesz. A szimfonikus zenekar minden rézfúvósa képviselteti magát ezen a koncerten, ami bizonyára igen impozáns látványt nyújt majd, ...és a műsorszámokról még nem is beszéltem, de most nem is fogok! Jöjjenek el, hallgassák meg a koncertet, és érezzék magukat nagyon jól! Kádár Edit
