Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-26 / 48. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Spórolnak az alternatív fűtéssel Az önkormányzat évi három-négymillió forin­tos gázszámlát spórol meg azzal, hogy a településen összegyűjtött ágakat, cserjé­ket ledarálják, s gáz helyett azzal fűtik a városi intézmé­nyeket, a polgármesteri hi­vatalt, az óvodát és a könyv­tárat. Képünkön Holló Pál kazánfűtő a Kenderesi Vá­rosi Könyvtárban lévő speci­ális kazánba tölti be az ap- rítékot. (de) Könyveket kapott az intézmény KISÚJSZÁLLÁS Az Arany Já­nos Városi Könyvtár a Má- rai V. program segítségével háromszázezer forint érték­ben kapott felnőtteknek és gyerekeknek szóló könyve­ket, melyeket a könyvtáro­sok már be is leltároztak, így száznál is több az új könyv, amelyek között van­nak szakkönyvek, ismeret- terjesztő kötetek, szépiro­dalmi művek, meseköny­vek, krimik. Ezek már köl- csönözhetőek is. (de) Kisújszálláson is emlékeztek KISÚJSZÁLLÁS - A jöven­dő nemzedékek előtt köte­lességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosíta­ni, hogy azok soha nem is­métlődhetnek - ezzel a Mi­lán Kundera-idézettel hív­ták megemlékezésre a kis­újszállásiakat. A kommu­nizmus áldozatainak em­léknapja alkalmából szerda délután a református temp­lom előtti 1956-os emlék­műnél tartottak városi meg­emlékezést. Az eseményen beszédet Toldi Attila iskola- igazgató mondott, közremű­ködött Arai Katalin tanárnő és Szálkai János zenetanár. A megemlékezés végén a je­lenlévők koszorúkat, virágo­kat helyeztek el az emlék­műnél, ezzel is kifejezve az áldozatok iránti szolidaritá­sukat. (de) KISÚJSZÁLLÁSA Kumánia Galériában Baán Katalin fotóművész Örömóda című kiállítása nyílt meg tegnap. A művész egész életét a fotózás töltötte ki. Legnagyobb mesterének édesapját, Baán Lajos festőművészt tartja. Ma már digitális technikával is fotóz, de fotómontázsai még filmre készülnek. Folyamatosan szerepel országos fotópályázatokon, kiállításokon. Több díjat is kapott már. A Magyar Fotóművészeti Alkotó- csoportok Országos Szövetsége alelnöke. Képünkön Baán Katalain (balra) Tóth Tünde festőművésszel a kiállítás képeit válogatja. A víz megnehezíti a fakitermelést végzők dolgát is Bajról mesél az erdő Az a tapasztalatom, hogy a vi­déki ember kevesebbet ér, mint mondjuk egy gólya - jelentet­te ki lapunknak Luzsi József. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövet­ségének (MEGOSZ) vezetője szerint azzal, hogy csak fél évig lehet fát kitermelni tájvédelmi területről, jelentős veszteség éri a gazdákat, a fafeldolgozó­kat, és magát az államot is. Rá­adásul most ez az időtartam az árvíz és a sok csapadék miatt jelentősen le is rövidült... Tóth András andras.toth@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG - Egymillió köb­méternyi fa nem kerül kiterme­lésre a különböző korlátozások miatt országos szinten - mondta lapunknak Luzsi József. - Ez pe­dig számtalan vidéki munkahe­lyet jelent, mert hiszen ezt ki le­hetne termelni, el lehetne adni, fel lehetne dolgozni. Ha több fa kerülne a piacra, az egyben azt is jelentené, hogy olcsóbb lenne, továbbá több lenne belőle az ál­lam áfa-bevétele is. Ez többmil- liárd forintot jelent - tette hozzá. De miért is nem vágnak ki egy­millió köbméter fát? Azért, mert ez a famennyiség természevédel- mi területen él, és a korlátozások miatt március 15-től szeptemberig nem lehet kitermelni. Erre mondta Luzsi József, hogy egy gólya többet ér, mint a vidéki ember, a munka- lehetősége, megélhetó'sége. Mármost ahogy lenni szokott, a szegény embert az ág is húz­za. Luzsi József elmondta, hogy je­lenleg árvíz és jelentős csapadék sújtja a gazdákat, így most kiter­melni sem tudják azt a fát az el­öntött, felázott területen, amit el­vileg ki lehetne termelni. - Ebben a hat hónapban kell ezeken a te­rületeken gazdálkodni, márpe­Luzsi József erdész dig ez az idő erre kevés, ez nor­mális időben is kevés, nemhogy most, ebben a jócskán vizes idő­szakban. Elképesztő az egészben, hogy a termelés a saját tulajdo­nú területeken jelentősen korláto­zott! Azt, hogy mekkora területről van szó, jól jelzi az is, hogy a két­millió hektárnyi erdőből 800 ezer valamilyen fokú természetvédel­mi korlátozás alá esik. Itt kellene most dolgozni, fát kitermelni, mi­közben nem lehet a földre sem rá­menni. Márpedig szigorú szabá­lyok vonatkoznak mindenre, még azt is meghatározzák, hogy mek­kora keréknyomot lehet hagyni. Most képzeljük el, ilyen felázott talajon minden sokkal költsége­sebb, több üzemanyag fogy, több' szabályra kell ügyelni, holott nyá­ron a száraz időben nemhogy tízcentis kerék-, de semmilyen nyom nem maradna a gépjármű­vek után - fejtette ki a szakember.- Károk, jövedelemkiesések, többletköltségek vannak tehát, amiért semmilyen kompenzáció nem jár. A Közép-Tisza vidékén tízezer hektárnyi az érintett terü­let, amit most nem lehet megköze­líteni, mert árvíz van és olyan sár, hogy ki sem lehet menni. Ilyen időszakban termelni lehetetlen, ezért is lesz fontos majd az a tár­sadalmi vita, amit hamarosan Szolnokon rendeznek többek kö­zött erről a helyzetről is. Itt renge­teg konfliktushelyzet kerülhet fel­színre - tette hozzá a szakember. Nagy veszteség éri az erdőgazdálkodót Szintén súlyos problémát jelent az árvíz az állami erdőkben is, ahol több fakitermelő brigád munka nélkül maradt az időjárás miatt. A NefagZrt. erdeinek jelentős része közvetlenül a Tisza mentén fek­szik, melyek többsége ráadásul Kiskörétől Szolnokig védett terü­let. Ezekből az erdőkből a fakiter­melők március 15-tö! szintén ki szorulnak.- Ez a tiszai áradás nagyon érzé­kenyen érint bennünket. Tiszapüs- pökí környékén, Besenyszög-Szó- ropuszta területen termeltünk, amit azonban már két hete be kellett fejeznünk. Próbáltuk a fát menteni, de a sok eső miatt a sa­ras utakon ez sem volt hatékony"- mondta el az Erdó-Mező.hu kér­désére Donkó Károly, a NEFAG Zrt, szolnoki erdészeti igazgatója. Segítik a helyi civileket a városban KISÚJSZÁLLÁS A településen működő civil- és sportszerve­zetek, intézmények, egyesüle­tek a rendezvényeikkel, kiad­ványaikkal, a fiatalok táboroz­tatásával, közösségi progra­mok szervezésével mind-mind olyan komoly értéket és hagyo­mányt teremtenek, amely fon­tos eleme a város kulturális életének. Az önkormányzat és a város vezetése elismeri ezt az értéket, ezért kiemelt fel­adatának tekinti a helyi szer­vezetek, intézmények támoga­tását, pályázatokon keresztül. Erre az évre is biztosítottak tá­mogatást a helyi civil szerveze­teknek táborok, rendezvények szervezésére. D. E. Miklósiak. idén a „bölcs baglyok’’ KISÚJSZÁLLÁS A Móricz Zsig- mond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola idén is meg­hirdette általános iskolások­nak szóló műveletségi verse­nyét, a Bölcs bagoly versenyt, melyre szép számmal jelent­keztek a 7. és 8. osztályos diá­kokból álló négyfős csapatok. Mint megtudtuk, az Arany Já­nos Általános Iskolai tagintéz­mény mellett törökszentmik­lósi, bucsai, fegyverneki csa­patok versenyeztek. A 14 csa­pat egy írásbeli és egy online fordulót követően a napokban szóbeli fordulóban mérte össze tudását, melyen az előző fordu­lók legjobb 11 csapata vehetett részt. A versenyt Nt. Szilágyi Gá­bor elnök-lelkész nyitotta meg, majd egy teszt megírása és kü­lönböző szaktárgyi feladatok vártak a diákokra. A vetélkedő a tornateremben folytatódott, ahol zenefelismerés, matekdo­minó, fele sem igaz, ki, hol, mi­ért, ismerj fel és reklámok cí­mű feladatok megoldásával gyűjthettek pontokat a csapa­tok. A jó hangulatú versenyt a Törökszentmiklósi Bethlen Gábor Református Általános Iskola Bethlenesek nevű csa­patának sikerével zárult, ők állhatták a képzeletbeli dobo­gó legfelső fokára. A résztvevő csapatok mindegyike ajándék- csomagot, a legjobbak pedig könyvjutalmat kaptak. D. E. Igazán különleges állatok is élnek a nagykunkapitány portáján Már várják a tavaszt a tanyán KISÚJSZÁLLÁS Horváth György kisújszállási nagykunkapi­tány tanyáján legalább két tu­cat fajta állat él. Vannak itt lo­vak, kecskék, juhok, galambok, díszbaromfik, őshonos barom- fik, csüngőhasú vietnámi ma­lac is szaladgál a tanya körül. A páván, fácánon, hattyúkon, díszrécéken, a szürkemarhán, szamarakon, mosómedvén, lá­mán át nem is tudja a házigaz­da felsorolni, mi látható még ná­la. Most, legújabb szerzemény­ként, emuk kerültek a portára.- Mindhárom nagyon kezes, szelíd. Félszabad tartásban van­nak, ha akarnak, bemennek a fe­dett helyre. A takarmányozásuk csak annyiban más, hogy darált lucernát is kapnak szárazon. Vi­zet bőven kell nekik adni, de nagy edénybe, mert kanalas me­rítéssel isznak. Az állatok általá­ban jól viselik a telet, de a mos­tani hőingadozás meglátszik raj­tuk. A havat különösen szerették, a mínusz 5 fokban a lovak is kijöt­tek, hemperegtek, fürödtek a hó­ban. A nyirkos időben az emuk le­ülnek a sarokba, órákig nem mo­zognak, tollazatuk is átnedvese­dik, s azt látom, hogy szomorú­ak. Egyedül a csüngőhasú ma­lacok járják a tanya környékét, keresik a makkot. Lassan indul a tavaszi szaporulat, kezdődik a bárányokkal, utána jön a szürke­marha, a ló, majd a többi állat - so­rolja Horváth György. D. E. Az emuk nagyon kezesek, szelídek - mondja Horváth György Tájkép készül a kupakokból KISÚJSZÁLLÁS A Városvédő és Szépítő Egyesület nyáron rende­zi meg a 30. Városszépítő táborát. A tábor felnőtt és gyermek részt­vevői az elmúlt években több mil­lió forintnyi társadalmi munkát végeztek városuk szépítéséért. Most szeretnének egy 3 méter­szer 2 méteres tájképet készíteni műanyag kupakokból. Lesznek rajta fák, virágok, madarak, kék ég, fehér felhő, napsugár és zöld fű. Kettős hasznosítás a cél, egy emlék a kerek számú tábor miatt, valamint a Piculás Civilház mel­léképületének csúnya hátsó falát eltakarni. Erre, ha az idő enge­di, áprilisban kerül sor. A napok­ban két délután a Piculás Civil­ház udvarán található volt szol­gálati lakásban, illetve a fürdő­szobájában hét iskolai közösségi szolgálatot vállaló móriczos diák részvételével hat zsák összegyűj­tött műanyag kupakot szín sze­rint szétválogattak, átmostak és előkészítették a felragasztáshoz. A következő alkalommal a ró­zsaszínű kupakok egy részét be­fújják barnára, mert ilyen színű kupak nincs, s a fa kérge, ága pe­dig barna. A munka közben per­sze a diákok jót beszélgettek Fe­kete Istvánná és Kecze Jánosné vezetésével, akik a Kisújszállási Városvédő és Szépítő Egyesület tagjaiként sokat tesznek azért, hogy segítsék a középiskolásokat abban, hogy teljesíthessék az 50 óra közösségi szolgálatot. D. E.

Next

/
Thumbnails
Contents