Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-29 / 24. szám

2016. JANUÁR 29., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 15 4 HIRDETÉS A 2016-os Jasz-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma Díj jelöltjei Demján Sándor 2003-ban hozta létre a Prima Primissima Alapítványt. Azóta a különböző' kategóriákban országos díja­kat adnak át az adott terület legjobbjának megválasztott személyeknek. A VOSZ megyei elnöksége idén is szeretné meg­szervezni immár tizenkettedik alka­lommal a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Prima Díjak átadását. Az alábbi harminc személy került be az úgyne­vezett középdöntőbe. A nyertesek nettó egymillió forintot kapnak. Voksolni csak az Új Néplapban megjelent szavazószel­vénnyel lehet. A szavazólapokat a VOSZ- hoz (5000 Szolnok, Óvoda út 2.) vagy lapunk szerkesztőségébe (5000 Szolnok, Mészáros L. u. 2.) kell eljuttatni. Szavazni 2016. május 31-éig lehet. A szavazólap az Új Néplapban addig többször megjelenik majd. A beérkező voksok alapján dől el a közönségdíj sorsa. Az itt bemutatott har­minc jelölt közül a már döntőbe jutott tízről, illetve később a Prima díjasokról a tanácsadó testület dönt. Magyar irodalom BENEDEK SZABOLCS (1973) Szolnokon nőtt fel, harminc­éves koráig a me­gyeszékhelyet te­kintette otthoná­nak, ma is rend­szeresen látogat­ja. A városban szerzett élmé­nyek rendszeresen fölbukkan­nak az alkotásaiban. Első írá­sait az Új Néplap közölte. Eddig összesen tizenkilenc kötete je­lent meg. Az Eső egyik szer­kesztője. Hat esztendeje, 2010- ben József Attila-díjat kapott. OARVASI LÁSZLÓ Tö­rökszent miklósi születésű író. ír tár­a cát, novellát, elbe­szélést és regényt. Drámáit több ma­gyar színház ját­szotta, de volt bemutatója Párizs­ban és Avignonban is. Műveit sok nyelvre lefordították. Egyik regé­nye Németországban Brücke- díjat kapott, a Virágzabáló című regénye Rotary-díjat nyert 2009- ben, s az év regénye lett. József Attila és Babérkoszorú-díjas is. LÁZÁR BALÁZS szín művész, költő 1975-ben született Szolnokon. A Szín­ház- és Filmművé­szeti Egyetemen szerezte diplomá­ját, azóta publikál irodalmi fo­lyóiratokban, a kezdetektől je­len van a szolnoki Esőben. Eddig öt verseskötete jelent meg. 2001- től a Vígszínházban és több fő­városi és vidéki színházban is játszik. A Magyar írószövetség tagja. Magyar színház- és filmművészet GOMBOS JUDIT pá­lyája kezdetétől a Szolnoki Sziglige­ti Színház társula­tának tagja. Rend­kívüli karakter- színésszé fejlődött az évek során. A lényéből áradó szeretet, asszo- nyi bölcsesség és derű a színpadon szerencsésen párosul olaszos tem­peramentumával. Művészete az utóbbi években kiteljesedett, nem véletlenül lett örökös tagja a Szol­noki Szigligeti Színháznak. Kiváló kolléga, az ifjabb generációk istá­polója, példamutató munkát végez. MÉSZÁROS ISTVÁN a Szigligeti szín­ház művésze, az ország egyik leg­kiemelkedőbb és legismertebb ka­rakterszínésze. 1999-ben ér­demelte ki a Jászai Mari-díjat. Népszerűsége pályára kerülé­se óta töretlen. Bár még csak 48 esztendős, személyét máris le­gendák lengik körül. Sokoldalú művész, rendszeresen ír drámá­kat, publikál a Magyar Teátrum folyóiratban. Regénye is megje­lent könyv alakban. LUGOSI CLAUDIA ge­nerációjának egyik legerede­tibb tagja, Szine- tár Miklós tanít­ványa. A zenés műfaj kiváló ismerője, számta­lan emlékezetes szerep megfor- málója. Az évek múltával har­monikusan lett a társulat egyik vezető karakterszínésznője. 1995 óta tagja a Szolnoki Szigli­geti Színház társulatának. Magyar képzőművészet VEREBES GYÖRGY (1965, Zenta). 1989-ben diplo­mázott a Magyar Képzőművésze­ti Főiskolán. Szá­mos kiállításon vett részt itthon és külföldön. 2003-tól a Szolno­ki Művésztelep művészeti veze­tője. A Szolnok Képzőművészeti Társaság kitalálója és alapítója. A Magyar Festészet Napja Ala­pítvány alelnöke. 2011-ben Ka­posvári Gyula-, 2015-ben Supka Magdolna-díjat kapott. RÉVÉSZ MÁRTA népi iparművész, 1989- től foglalkozik vertcsipke-készí- téssel, ennek for­télyait még édes­anyjától leste el. 2007-ben meg­nyitotta Cserkeszőlőn az ország jelenleg egyetlen vertcsipke-be- mutatótermét, ahol tanulható is a vertcsipke-készítés. 2012-ben vert csipkével díszített ruhája bejutott a Gombold újra 2.0 De­sign és hagyomány pályázat leg­jobb 10 munkája közé, tagja a Nemzeti Divat Ligának. SZABÓ GYÖRGY szob­rászművész 1947. december 19-én született Nagykőrö­sön. A Magyar Kép­zőművészeti Főis­kolán 1968-72 között végezte ta­nulmányait. A MAOE, az MKISZ, a Szobrász Társaság, az Érem­művészek Szövetsége, a Szolno­ki Képzőművészeti Társaság és a FIDEM tagja. Számos szakmai elismerés mellett 2011-ben meg­kapta a Munkácsy-díjat. 2007 óta él és alkot a Szolnoki Művésztele­pen. Szolnokon köztéri szobra áll. Magyartudomány DR, PETHŐ LÁSZLÓ Jászberényben élő, Pro Űrbe címmel kitüntetett szoci­ológus. Az ELTE nyugdíjas egye­temi docense, aki óraadóként a mai napig is tanít. Település-, család-és oktatásszo­ciológiai kutatásokkal foglalko­zik. A 23 év óta megjelenő Jász­ság Évkönyv alapító-szerkesztő­je. Számos könyvet adott közre. Megannyi tanítványa dolgozik a közoktatásban, a kulturális élet­ben és a médiában. DR. BARIRA JÚLIA PhD. turkológus, etnográfus, a szol­noki Damjanich múzeum nyugal­mazott néprajzi osztályvezetője. Számos alka­lommal végzett néprajzi kuta­tást Kazakisztánban és Törökor­szágban. Szervezője az UNESCO keretében megvalósuló török­magyar néprajzkutató program­nak. Száznál több tanulmányt és 11 könyvet jegyez. Karcagon él. DR. GRÚBER KÁROLY, a Hetényi kórház baleseti sebésze­tének osztályveze­tő főorvosa 1982- től dolgozik első munkahelyén, a megyei kórház­ban. 1992-ben az ország legfia­talabb osztályvezetőjeként ke­rült erre a posztra. Néhány év­vel ezelőtt Pro Sanitate kitünte­tésben részesült, de korábban a megye egészségügyi díját is át­vehette, míg az általa vezetett osztály megyedíjat kapott. Magyar oktatás és köznevelés SURÁNYI ISTVÁN nagykörűi nyu­galmazott, köz- tiszteletben ál- ló pedagógus, nA Ш igazgatóhelyet­tes, 2010-ig a helyi művésze­ti alapiskola vezetője. A Nagy­körű-Kőtelek Általános Iskola és Óvoda, Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény művésze­ti vezetőjeként kimagasló szín­vonalú oktató-nevelő munkájá­ért, a tehetséggondozásban el­ért eredményeiért korábban megyei pedagógiai díjban is részesült. PÓKÁSZ ENDRE Jász apátin született 1949. augusztus 15-én. Magyar-tör- ténelem szakos ta­nárként két tanin­tézményben tanított: a kunhegye- si gimnáziumban, majd nyugdíjba vonulásáig a szolnoki Pálfy János Szakközépiskolában. Az oktatás­ban szakértőként, érettségi elnök­ként is dolgozott. Szervezett hon­foglalási tábort, vezetett irodalmi fórumokat, szerkesztett szolnoki iskolai történelmi könyvet is. KOVÁCSNÉ BOROS ZSUZSA a szolno­ki Varga Katalin Gimnázium pe­dagógusa, 31 éve dolgozik a szak­mában. Ebben a gimnáziumban 2000 óta tanít, magyart, történel­met, illetve tánc és drámát. Tanít­ványai évek óta számos szakmai tanulmányi, illetve művészeti versenyen a legjobb eredménye­ket érik el, az iskolában a diák­közösségi tevékenységekben ak­tívan és sikeresen vesz részt. Magyar építészet és építőművészét BAJZÁT« BÉLA jászal- sószentgyörgyi szü­lők gyermekeként született, 1959-ben. Felsőfokú tanulmá­nyait az Ybl Mik­lós Építőipari Műszaki Főiskolán végezte. 1993-ban megalapította a Bau-Komplex Kft.-t. Néhány je­lentősebb munkája, melynek kivi­telezésében vezetőként részt vett: budapesti szállodák (IBIS Ráday, Metropol), Tiszavirág-híd térépíté­si munkák (Szolnok): Agóra Ter­minál (Szolnok), RepTár (Szolnok). farkas RENÁTA épí­tészmérnök a Buda­pesti Műszaki Egye­temen végzett épí­tészmérnökként, majd Franciaország­ban tanult építészetet, urbaniszti­kát. A megye több településén fő­építészi feladatokat lát el. Megalapí­tása óta tagja a Magyar Építész Ka­marának, évekig volt a megyei épí­tész kamara etikai-fegyelmi bizott­ságának elnöke. Alapító és elnöksé­gi tagja a megyei építész egyletnek. PÁLINKÁS ISTVÁN épí­tész, megyénk több településének fő­építészi feladata­it ellátja. Az elmúlt évek során számos nagyívű fejlesztés kötődik nevéhez. Többek között a Szolnoki Főiskola Campus épüle­te terveinek elkészítése, a szajoli általános iskola bővítésének kivi­teli tervei vagy éppen a Szolnoki Ipari Parkban megvalósítandó cit- romsavgyár építési engedélyköte­les létesítményeinek építési enge­délyezési terveinek elkészítése. Magyar sajtó DARÓCZI ERZSÉBET az Új Néplap karcagi újságírójaként 25 éve kiemelt figyel- met fordít a Nagy- kunságban élők gondjainak, sikereinek bemuta­tására. Több civil szervezetben te­vékenykedik. A Karcagi Kalendá­rium mellett több kötet szerkesz­tője. Megkapta szülővárosa kultu­rális díját és a megye sajtódíját. SZAfflMARY ISTVÁN újságíró, 1950- ben, Debrecenben született. Iskoláit Karcagon végezte, majd a jászberényi főiskolán szerzett diplomát. Több mint negyed- százada a szolnoki Új Néplap munkatársa. Mellette a Magyar Nemzetben publikál. A Szolnok Könyve egyik szerzője. Város­történeti cikksorozatában Szol­nok történetét tárja fel és osztja meg az olvasókkal. TÁLAS LÁSZLÓ 1972- ben született Kar­cagon. Két évti­zede dolgozik a Szolnok Tv-nél szerkesztő-ripor­terként. Hírszer­kesztő, műsorvezető, de tanít is. A megyei sajtódíj mellett számos, köztük országos elis­merés birtokosa. Magyar népművészet CHLUMETZKY ILDIKÓ művészi hitvallá­sa és célja, hogy kerámiáival meg­hitt hangulatot és ünnepet varázsol­jon a hétköznapokba. Alkotásai főként használati tárgyak, me­lyekben egyszerre ötvöződik a modern kor és a hagyomány. Ha­zánk egyik leghíresebb fazekas központjában, Mezőtúron tanul­ta a mesterséget, majd 1978-ban megalapította Szolnok első faze­kasműhelyét. Idén ünnepli szak­mai pályafutása 40. évfordulóját. CZUPP PÁL kunhe- gyesi fafaragó né­pi iparművész, au­todidakta módon lett ismert művész. Negyed százados munkássága során több mint száz kiállításon vett részt. Mint­egy 1200 alkotást jegyez, köztük a tavaly átadott kétpói történelmi emlékpark életnagyságú alakja­it honfoglaló vezéreinkről. Al­kotóművészetével elsősorban a kunsági embereknek kíván ma­radandó emléket állítani. BÚSl LAJOS mező­túri fazekas népi iparművész, a nép­művészet mestere. Munkáiban a me­zőtúri szín- és for­mavilágot ötvözi a gömöri faze­kasság stílusjegyeivel. A díszítés­sel, a máz színével a harmóniára törekszik, technikailag a magas színvonalú túri fazekas munká­kat tekinti példának. Megyénk egyik legnevesebb fazekasának művei az ország és Európa szá­mos pontjára eljutottak, kiállítá­sokon sikeresen szerepeltek. Magyar zeneművészet RACZ MARTONT a Malko Nemzetközi Karmesterverseny Talent Prize külön- díjának és a Kál­mán Imre Nemzet­közi Operett Karmesterverseny I. díjának elnyerése óta a fiatal ma­gyar karmester-generáció egyik legszínesebb egyéniségének tart­ják. 2001 óta a Szolnoki Szigligeti Színház zeneigazgatója, 2005-től a fertőd-eszterházai Esterházy- kastély koncertjeinek és feszti­váljainak művészeti vezetője. IZAKI MASZAHIRO Szolnok város fő-zeneigazgató- ja 1960-ban szüle­tett Fukuokában. A hazai közönség 1995-ben ismerhette meg a ja­pán származású művészt, ami­kor megnyerte a Magyar Tele­vízió VIII. Nemzetközi Karmes­terversenyét. Nyolcadik eszten­deje művészeti vezetője és veze­tő karmestere a Szolnoki Szim­fonikus Zenekarnak. 2015-ben Magyar Arany Érdem kereszt ki­tüntetésben részesült. KACSÓ HANGA BOR­BÁLA népdalénekes 1996-ban született Szolnokon, az isko­láit itt kezdte, ké­sőbb Vácon tanult a Konziban, innen felvételizett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­temre, jelenleg elsőéves. Sokan a Fölszállott a páva című televíziós műsorból ismerték meg, ma már számtalan lehetőséget kap, hogy az ének által közvetítsen üzene­tet. A népzene számára egy éltető közeg, amibe hazatér a lelke. Magyar sport KŐVÁRI LÁSZLÖNÉ (született: Szakáll Mariann) 1942. május 19-én szü­letett Békésen. A Testnevelési Fő­iskolán testnevelő tanári diplo­mát szerzett. Szolnok több álta­lános és középiskolájában taní­totta a testnevelést. Volt sportis­kola-igazgató és városi sportfel­ügyelő is. Nyugdíjazását követő­en is aktív, jelenleg elnöke a Vá­rosi Diáksport Egyesületnek. A SZOLNOKI HONVÉD EJTŐERNYŐS SPORT­EGYESÜLET 2001- ben vált önálló klubbá. Sportolói (képünkön: Asz­talos István világbajnok) a vi­lág élvonalához tartoznak, az el­múlt években világ- és Eb-címe­ket, a világkupákon dobogós he­lyezéseket értek el. Jelen vannak országos légi bemutató rendezvé­nyeken. Fő tevékenységük a sport népszerűsítése, utánpótlás-neve­lés, versenysport, oktatás, képzés. ШШЮ HOLLÓY TAMÁS: 1937. február 17-én szü­letett Budapesten. A Testnevelési Fő­iskolán végzett, mint testnevelő tanár. Súlyemelő magyar baj­nok, súlyemelő-szakedző, súly­emelő nemzetközi versenybíró. Sportvezető, 17 évig volt a Szol­noki MÁV-MTE ügyvezető elnö­ke. Most a Szolnoki Dózsa-Köz- gép Vízilabda SC klubigazga­tója. Több állami és megyei ki­tüntetést kapott az elmúlt évti­zedekben.

Next

/
Thumbnails
Contents