Új Néplap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-18 / 14. szám

4 T1SZA-TÓ 2016. JANUÁR 18., HÉTFŐ Készenlétben a jégtörők A duzzasztómű téli ki­kötőjében két jégtörő hajó áll készenlétben. Folyamatos téli jeges üzemben várja a beve­tést a Jégvirág 7. és a Jégvirág 8. A jeges árvíz elleni védeke­zési feladatok esetében három fokozat rendelhető el. Az l-es a készenlétet jelenti 1-1 őrsze­mélyzettel a fedélzeten, s ezt hívják a hajók melegen tartá­sának. A ll-es már készültségi fokozat, amely a teljes hajósze­mélyzetet érinti és a gyakorla­ti menetkészség szintjét jelen­ti. A lll-as a jégtörési fokozat, amelyhez a megadott körzetbe elindulnak a hajók. Krízishelyzetben segítenek Készenléti telefont működtet az egész járást ellá­tó család- és gyermekjóléti köz­pont annak érdekében, hogy a krízishelyzetben lévőknek éj­jel-nappal segíteni tudjon. A köz­pont minden nap délután négy órától másnap reggel nyolc órá­ig, illetve hétvégén 0-24 órá­ban hívható ilyen esetekben. Befejeződött a felújítás ■ $ a • Több középület energe­tikai fejlesztése is megvalósult az utóbbi hónapok során a tele­pülésen, melynek köszönhető- „ en komoly megtakarítással szá­molnak az önkormányzatnál a havi rezsiszámlák kifizetésénél. Az érintett épületeket január 22-én adják át ünnepélyesen. Jégszobrászok találkoznak Jégszobrász találko­zót szerveznek a településen. Amennyiben az időjárás meg­felelő lesz a program lebonyo­lításához, január 23-án im­már második alkalommal vár­ják azokat, akik képesek a jég­tömbökből páratlan alkotáso­kat készíteni. A rendezvény­re látogatók akár jégtúrán is részt vehetnek a Tisza-tavon. ABÁDSZALÓ! Különleges világ tárul elénk, ha Steigauf Józsefné „birodalmába" lépünk Abádszalókon. Több mint ötszáz, gyönyörűen felöltöz­tetett baba néz szembe velünk a babamúzeum termeiben. Az ezerszínű magyar népviselet darabjait éppúgy bemutatja, mint a Föld szá­mos országának jellegzetes öltözeteit. A gyűjtemény folyamatosan bővül. Egyre szigorodik a büntetés, járőröznek az erdőkben Kevesebb a fatolvaj Lassan kiszorulnak a fatolva­jok a Tisza-tó körüli erdőkből. Egyre fokozottabb ellenőrzés hiúsítja meg az „ingyentüzelő­höz” való hozzájutást. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasl@mediaworks.hu TISZA-TÓ - Mondják meg, ugyan miből csináljak otthon me­leget, az asszony min főzzön ebédet a családnak? - panasz­kodik az alig huszonéves L. Aladár, akivel Tiszabura hatá­rában találkozunk. Kerékpá­ron tolja az összekötözött fa­ágakat, s ahogy mondja, meg­engedték neki, hogy „össze­szedje, ami lehullik”.- Az utóbbi időben már egyre kevesebb lehetőségünk van rá, hogy tüzelőt szedjünk, minden­honnan kiűznek bennünket. Munka nincs, pénz nincs, mi­vel fűtsek a gyerekekre? - teszi fel a kérdést a három gyerekes családapa, aztán gyorsan hátat fordít, mielőtt még faggatni kez­denénk, pontosan honnan gyűj­tötte össze a „lehulló” fát.- Az utóbbi időben egyre inkább kiszorulnak a fatolva­jok az erdőkből - magyaráz­za Menyhárt László polgárőr, aki Tiszabő térségében teljesít szolgálatot. - Az ártéri erdők­ben a vízirendőrök járőröz­nek, de a belső területeken is sokkal jobban odafigyelnek az erdészek és rendőrök, így nem sok esélyük marad a gyűjtöge- tőknek. A tározó másik oldalán is hasonló a helyzet. Sarud tér­ségében például az utóbbi idő­ben egyre kevesebb esetről ér­kezik hír.- Egyelőre nem sok gondot okoznak a fatolvajok, de hát az igazi hideg még csak most jön - mondta Tilcsik István, a tele­pülés polgármestere. - Sajnos a következő hetekben azért számítanunk kell ilyen ese­tekre, ráadásul sokan szerve­zetten, eladásra lopják a fát. Ők azok, akik alaposan fel­szerelkezve indulnak egy ilyen „útra”.. Utánfutós személyautó­val vagy kisteherautóval ér­keznek az erdőhöz, rövid idő alatt láncfűrésszel képesek akár egy egész fasort is kivág­ni. A vékonyabb ágakat, galy- lyakat hátrahagyják, majd gyorsan eltűnnek a helyszín­ről. Ezért aztán meglehetősen nehéz őket elkapni. Ráadásul ha belterületen érik tetten valamelyiküket, az illető mondhatja, hogy az is­merősétől hozta a fát. Bár az erdészek, rendőrök egyre nagyobb figyelmet for­dítanak a fatolvajokra és a sza­bályozás is egyre szigorodik, nyilvánvaló, hogy nem lehet minden fa mellé rendőrt állíta­ni. Sőt az erdőbirtokosok sok esetben szervezetten adnak lehetőséget arra, hogy a rá­szorulók a fakitermelés után megmaradó hulladék gallya­kat összegyűjtsék és haszno­sítsák. Úgy tűnik azonban, mindig maradnak olyanok, akik számára csábítóbbak az értékes fák. Milliós kárt okoznak Igazán emlékezetes marad az az eset. amikor nemrégiben több tonnás, méteres átmérő­jű fákat pusztítottak el vandál fatolvajok az ártéri erdőben Kö­telek és Nagykörű között. A Kö- zép-tiszavidéki Tájvédelmi Kör­zethez tartozó területen a Tisza partján ritkaságnak számító, a természet által több mint száz esztendeje nevelt tölgyeket vág­ták ki. több millió forintos kárt okozva, az eszmei értékről nem is beszélve. Ráadásul értelmet­lenül. hiszen a fa túlnyomó ré­szét el sem tudták vinni a rossz szándékkal érkezők. A legveszélyeztetettebbnek egy­részt azok az erdők számítanak, amelyek a lakóhelyekhez közel találhatók, aminek persze ép­pen az lenne az egyik funkció­ja, hogy tisztábbá tegye az adott település levegőjét. Másrészt azon faállományok is veszély ben vannak, amelyek környeze­tében sok szegény, szociálisan rászoruló ember él. Az erdőgaz­dálkodónak pedig nem csak az eltulajdonított fa okoz kárt, ha­nem a törvényben előírt felújítá­si kötelezettségből eredő több­letköltségek is terhelik a tulajdo­nosokat. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Bornemisza János, Poroszló polgármestere:- Poroszló a Tisza-tó egyik leg­népszerűbb településének szá­mít mostanság. Ön miként ér­tékeli az elmúlt esztendőt?- Egyfelől az önkormányzat gazdálkodását sikerült egyen­súlyban tartani, ennek kö­szönhető, hogy sikerült pél­dául a több mint ötven évvel ezelőtt készített temetőkerí­tést újra cserélni. Emellett hét utunkat sikerült újraburkol­ni, újraaszfaltozni. Ami miatt azonban Igazán kiemelkedő a 2015-ös évben, hogy az öko­centrumba több mint kétszáz­ezren látogattak el. Ezzel sike­rült teljesíteni az ez irányú vál­lalásunkat. Ráadásul az egyéb rendezvényeket nem számítva regisztráltunk egészen ponto­san 210 ezer 640 fizető látoga­tót a létesítményben.- Milyen tervekkel vágnak neki a 2016-os évnek?- Mindenképpen szeretnénk a másik temetőnk kerítését is ha­sonlóképpen felújítani, ez régi igénye a lakosoknak. Köztudo­mású, hogy megérkezett az épí­tési engedély az ökocentrum új akváriumának létesítéséhez, ez a következő évek nagy felada­ta lesz. Mint ahogy mindenkép­pen szeretnénk az orvosi ren­delőnket is felújítani, átalakíta­ni annak érdekében, hogy a po- roszlóiak és a környékbeli tele­pülések lakói számára elérhető­vé váljanak akár munkaegész­ségügyi vizsgálatok, vagy ép­pen a helyben történő vérvétel.- Mi számít a legfőbb problé­mának ebben az időszakban?- Továbbra Is a munkalehető­ségek hiánya okozza a legtöbb gondot. Ezt még a közmunka programok is csak részben tudják orvosolni. Bár Porosz­lón a környékbeli települések­hez képest még mindig ala­csonynak számít a munkanél­küliség, nagy szükség lenne a foglalkoztatás bővítésére. Már a szociális temetések részeként is hasznosítják Sírköveket is gyártanak Igaron Щ2АЮА8 A Tiszafüred mellet­ti kistelepülés különlegesnek számít a megyében. A közmun­kaprogramok indításakor a község vezetői úgy határoztak, Olyan tevékenységekbe vág­tak bele, amelyek valódi kurió­zumnak számítanak. Ilyen volt például a méhészkédés vagy a vályogvetés, melyek országos szinten is egyedülállónak vol­tak indulásukkor. Nemrégiben újabb egyedülálló kezdemé­nyezésként sírkőgyártásba fo­gott az önkormányzat.- Az önkormányzat szociális szövetkezete állítja elő ezeket a síremlékeket, amelyek egy­re keresettebbnek számítanak a helyiek körében - mondta el A szociális szövetkezet tagjai készítik a sírköveket Tiszaigaron Szilágyi László, Tiszaigar pol­gármestere.- Ehhez kapcsolódóan alkot­tunk egy helyi rendeletet is, mely szerint a település lakói­nak lehetőséget biztosítunk rá, hogy két éven keresztül, ka­matmentes részletekben tör- lesszék a sírkövek költségeit. Ugyanakkor az önkormány­zat a szociális temetések ré­szeként is hasznosítja ezeket a műkőből készült síremlékeket. Amint a polgármestertől meg­tudtuk, különösen Mindenszentek előtt voltak keresettek az általuk gyártott sírkövek, akkor gyakorlatilag a teljes készletük elfogyott. Szilvási Zsuzsa Kiemelt szerep jut a turizmusnak TISZA-TÓ A következő években szá­mos fejlesztés valósulhat meg a tá­rozó térségében. Az érintett me­gyék sok milliárd forintnyi terü­letfejlesztésre szánt pénz felett ren­delkeznek, Jász-Nagykun-Szolnok esetében 53,78 milliárd, Heves me­gye esetében 41,69 milliárd, Haj- dú-Bihar megyében 49,62 milliárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 93,06 milliárd forint a ke­ret. Remélhetőleg ennek az összeg­nek jelentős hányada kerül majd a Tisza-tó térségének településeire, így néhány év múlva elmondhat­juk, hogy kiválóan megközelíthe­tő, minőségi szálláshelyek sokasá­gával rendelkező, Ismert és kedvelt utazási célpont lesz a Tisza-tó. A jö­vőbeni profil kialakításakor ter­mészetesen figyelembe kell venni a meglévő adottságokat, ugyanak­kor a turizmusfejlesztési pályázati források tematikáját is. Egyértelmű, hogy a térség tu­risztikai vonzerejét növelni, gaz­dasági versenyképességét erősíte­ni csak minőségi szolgáltatások­kal, hatékony érdekérvényesítés­sel, közösen fellépve lehet. Komoly düemmát okoz annak eldöntése, hogy több kisebb terméket magá­ba foglaló mozaikos kínálati profil­ra vagy egy-két jól beazonosítha­tó vezető termékre alapozzanak a jövőben a térség szolgáltatói. Vél­hetően az utóbbit részesítik előny­ben, így például igazi kuriózum le­het például a Tisza-tónál megálmo­dott Természet Operaháza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents