Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-28 / 302. szám

0 GAZDASÁG 2015. DECEMBER 28., HÉTFŐ Előrejelzi a korrupciós kockázatokat a Red Flags kockázatértékelő szoftver Gyanús az EU-pályázatok fele Az 1191 aktuális Európai Uniós közbeszerzési hirdetmény kö­zül 678 gyanús a Red Flags koc­kázatértékelő szoftver szerint. De ez csak kockázatot jelez, nem korrupciós előkészületet. A rendszer célja a társadalmi odafigyelés, hogy nehezebb le­gyen lopni. így is garantált 15- 25 százaléknyi „veszteség”. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az új uniós költ­ségvetési ciklus elején különös jelentősége van annak, hogy miként lehet gátat szabni, vagy legalábbis akadályt gördíteni a rendszerszintű korrupció elé. (Egy hete arról írtunk, hogy az EU-tagállami össztermék 1 szá­zalékát emészti fel a korrup­ció). A Transparency Internati­onal (TI) a múlt hónapban éle­sítette a Red Flags (www.redf- lags.eu) nevű - a K-Monitorral és a PetaByte informatikai cég­gel közösen kifejlesztett - köz- beszerzési jelzőrendszert. Ez az eszköz az uniós adatbázisokban megjelenő dokumentumokat és információkat monitorozza, és ahol felvetődik a kockázat, azt a szoftver zászlóval jelöli meg. „A Red Flags egy olyan alkalmazás, amely segít megta­lálni korrupciós koc­kázatokat tartalma­zó közbeszerzési do­kumentumokat kü­lönféle algoritmusok, indikáto­rok alapján. Az, hogy egy köz- beszerzési dokumentum kocká­zatot tartalmaz, természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy az eljárás korrupt, inkább egy erős jelzés, hogy érdemes odafigyelni bizonyos részleteire” - mondta lapunk kérdésére Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi prog­ramok vezetője. Az alkalmazás célja, hogy segítse a korrupció megelőzését és feltárását, állam­polgárok, újságírók és természe­tesen a hatóságok számára. Az ol­dal folyamatosan bővül új funkci­ókkal, ezért érdemes rendszere­sen visszalátogatni és feliratkoz­ni az automatikus értesítőre. „Az unió által adott pénze­ket általában közbeszerzés út­ján költik el. Ez a legkockázato­sabb szakasz a korrupció szem­pontjából” - emelte ki Nagy Gab­riella. jellemző módszer a közbe­szerzési kiírások testreszabása, finomhangolása a piaci verseny korlátozása céljából. Figyelem­re méltó, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalá­si kockázatok nagy része az uni­ós források felhasználásáért fele­lős intézményrendszer keretein kívül - a kedvezményezett szer­vezeteknél - jelenik meg. Nagy Gabriel­la elmondta: az Eu­rópai Bizottság el­lenőrző szervei a túl- árazásokmegítélésé- nél alkalmaznak egy 15-25 százalékos tűréshatárt. „Bár ezzel a kis mértékű csa­lásokat tulajdonképpen elfogad­ják, az ennél szigorúbb megíté­lés nagyon sok, nehezen bizo­nyítható esetet okozna, ami szét­zilálná az ellenőrzési folyamatot” - mondta a szakértő. A hazai ha­A hazai fejlesztési programok ha­tékonysága általában alacsony a TI elemzése szerint. Magyaror­szág több mint egy évtized alatt az EU-átlag 2,7-szeresét fordí­tott a cégek állami támogatásá­ra, miközben versenyképessé­gi mutatói az EU-átlagnál jóval gyengébben alakultak. „A dön­tés, hogy mire költjük a fejlesz­tési pénzeket, szintén magában hordozza a korrupció veszélyét"- vélte Kállay László, a Corvi­tóságok sem törekszenek ennél szigorúbb normák alkalmazásá­ra, mint ezt a vállalatoknak nyúj­tott állami támogatások, a nagy infrastrukturális beruházások, vagy a kis önkormányzati fejlesz­tések esetei is mutatják. Az uniós ellenőrzések akkor eredményez­nek korrekciót, ha a túlórázások kirívóan magasak. A csalások rendszerszintű el­fogadását jól illusztrálja a kiste­lepüléseken megépített, kirívóan drága játszóterek esete. A csalá­sok leleplezése után a visszafize­tendő támogatást a központi költ­ségvetés megtérítette az önkor­mányzatoknak, mintegy legiti­málva az önrész beépítését és a kivitelező járadékát egyaránt be­építő túlórázássá! megvalósított csalást. A rendszerbe épült já­radék úgy is felfogható, mint a klasszikus definíció szerinti csa­nus Egyetem docense, a TI külső szakértője. 2014 és 2020 között az uniós források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre kell fordítani, miután 2007-2013 között csak a források 24 száza­lékát költöttük erre. Felmérések szerint a gazdaságfejlesztésre szánt pénzek, a cégeknek jutta­tott közvetlen támogatások csak nagyon alacsony hatékonysággal hasznosulnak, miközben korrup­ciós kitettségük magas. lás egy bizonyos szintjének elfo­gadását, amihez nincs szükség korrupciós tranzakcióra. A fel­hatalmazott személyek nem hoz­nak olyan döntéseket, amelyek lehetővé teszik a járadék meg­szerzését - maga a rendszer en­gedi meg a járadékszedést. A mostani ciklus közbeszerzé­si folyamatait remélhetőleg tisz­tító Red Flags-et 2012.3. negyed­évi adatokkal kezdték feltölteni, a szoftver azóta méri a korrup­ciós kockázatokat. Akkor 628 hirdetményből 378 szerepelt a gyanús mezőben. 2013. utol­só negyedévében volt a legtöbb élő hirdetmény, akkor 1403-ból 898-nél merültek föl veszélyek­re figyelmeztető szempontok. A mostani, 2015. utolsó negyedévi adatok alapján hét zászlós hir­detményekből négy van, ezek 2-3 éve kezdődtek. A hajdúszo­boszlói önkormányzat nyílt eljá­rásban tett közzé felhívást köz­úti tömegközlekedési szolgálta­tásra. A kockázatelemző szoft­ver szerint túl kevés értékelési részszempontot adtak meg, hi­ányzik az értékelés módszere, az ajánlatkérő szerepel a K-Mo- nitor „feketelistáján”, a szerző­dés időtartama túl hosszú, a gazdasági-pénzügyi és a mű­szaki-szakmai alkalmasságnál nem szerepelnek a minimum- követelmények, a kizáró okok­nál a megfelelő hivatkozások maradtak le. Egy kecskeméti út­építésnél a kartellgyanús terü­let önmagában eredményezett egy „rózsaszín zászlót”, és a be­szerzendő mennyiségben meg­engedett túlzó eltérés is feltűnő volt. Baja és Szolnok szintén épí­tési közbeszerzéssel, hasonló in­dokkal kapott hét vörös zászlót. Átlátható adatbázis készül Uniós pénzből, 612 millió forin­tos projekt keretében teszi át­láthatóbbá a fejlesztéspolitikai támogatások nyilvántartását a jövő márciustól induló orszá­gos támogatás-ellenőrzési rend­szer. Az egységes informatikai nyilvántartó rendszerről Kópiás Bence, a Kormányzati Informa­tikai Fejlesztési Ügynökség el­nökhelyettese számolt be koráb­ban. A magyar és az uniós forrá­sokat nyilvántartó rendszert hoz­tak létre, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzati döntéshozók és az ellenőrző szervek egy felü­leten követhessék nyomon a fel- használást. Az egységes nyilván­tartásból az átfedések, a támo­gatás-halmozódások is kiszűr­hetők lesznek. Az új rendszer se­gítségével egyszerűen és bizton­ságosan teljesíthetők lesznek az adatszolgáltatási kötelezett­ségek, a döntéshozók már a pá­lyázati szakaszban visszajelzést kaphatnak a rendszerben re­gisztrált egyéb igénylésekről, fo­lyamatban lévő és lezárt projek­tekről. Fékek és ellensúlyok A 2014-2020-as időszak ha­zánkban а П szerint nemcsak az új szervezeti rendszert, hanem a korrupciós kockázatokat is köz­pontosította. A Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség megszűnésével a fejlesztések operatív irányítását végző hatóságok a szakminisz­tériumokba kerültek, miközben a központi koordinációs felada­tokat a Miniszterelnökség látja el. Erősödött a közvetlen állami, kormányzati kontroll, mert min­den funkció a közigazgatáson belülre került. Az EU is korrupci­ós kockázatnak tekinti, hogy a kormány a hatalmát ellenőrizni hivatott, független intézmények, például a bírósági igazgatás és a számvevőszék élére „politikailag elkötelezett" személyeket neve­zett ki, ami megkérdőjelezi a de­mokratikus fékek és ellensúlyok működőképességét. A TI szerint a fékek és ellensúlyok rendsze­re a 2010 óta regnáló kormány alatt szétzilálódott. Gyanús hirdetmények aránya MW-grafika Forrás: redflags.eu A csalások rendszerszintű elfogadása is jellemző. A gazdaságfejlesztés is visszafelé sülhet el Fazekas Sándor szerint a nehézségek ellenére is jól teljesített a magyar mezőgazdaság ВЙв а BUDAPEST A nehéz körülmények ellenére is jól teljesített a magyar mezőgazdaság 2015-ben - nyi­latkozta a földművelésügyi mi­niszter az ágazat éves teljesít­ményét értékelve. Fazekas Sán­dor az MTI-nek elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság 2015- ben ugyan nem tudta megismé­telni a 2014-es év rekordteljesít­ményét, de a mostoha időjárá­si körülmények ellenére is ked­vező eredményeket tud felmu­tatni. Az ágazat kibocsátásának csökkenése a KSH korábbi becs­léseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. így várhatóan a ma­gyar mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben 2300 és 2400 milliárd forint között alakul majd, szem­ben a 2014-es 2450 milliárd fo­rint körülivel. Mindez megteremti annak le­hetőségét, hogy a magyar agrár- gazdaság kivitele 2015-ben is az előző évekhez hasonlóan 8 milli­árd euró körül alakuljon, és ak­800 milliárd forintos kifizetés Ebben az évben mintegy 800 mil­liárd forint forrást fizet ki a gaz­dálkodóknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)- közölte a hivatal elnöke az idei év munkáját értékelve. Gyuricza Csaba elmondta, ezt az összegű agrár- és vidékfejlesztési támoga­tást mintegy 160-170 jogcímre fi­zették ki. A kifizetés várhatóan 15-20 százalékkal haladja majd meg az előző évi szintet. Az idei kifizetések tartalmazzák az unió előző - 2007-2013-as - pénzügyi ciklusának lezárásából származó kifizetéseket is. így lehetőség lesz forrásvesztés nélkül lezárni az előző programozási időszakot. tívuma elérje a 3,0-3,5 milliárd eurót, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság 2015-ös vár­hatóan pozitív exportegyenlegé­hez. A tervezett 3 százalék kö­rüli GDP-növekedéshez a ma­gyar agrárium várhatóan mint­egy 0,3-0,4 százalékponttal já­rulhat hozzá. Fazekas szerint kiemelkedő­en alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, és a termelői árak csökkenése ellenére is bő­vült az állattenyésztés kibocsátá­sa is. így a kalászos gabonák ter­mésmennyisége eléri vagy jelen­tősen megközelíti a 2014-es ter­mésmennyiségeket. Az állatte­nyésztésben a nehéz piaci hely­zetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelő agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. így az ága­zatban nőtt az állomány és a ter­melés is. „A kedvező eredmények ha­tására 2015-ben tovább bővült a mezőgazdasági foglalkozta­tás is“ - hangoztatta Fazekas . Az év első három negyedévében mintegy 200 ezer ember dolgo­zott főállásban az ágazatban. Ez 30 ezer fővel több, mint a 2010- es esztendő azonos időszakában volt. MW/MTI Idén a kalászos gabonák termésmennyisége eléri a rekordévnek számító 4 I 2014-es értékeket. It й

Next

/
Thumbnails
Contents