Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-18 / 296. szám
2015. DECEMBER 18., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD "J Z' _ Húzóágazatok: az energiaiparban lehet a legtöbb pénzt keresni Vendéglátás: 130 ezerforintos a bérszínvonal Kft "ГгШ&гвВВ тт\ LI; TT ш № i ИВи / в Legjobban az energetika és az infokommunikáció, leggyengébben a vendéglátás fizet az Opten elemzése szerint. Papíron majd négyszeres a különbség, de a valóságban aligha. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az ágazati bérstatisztika élén első ránézésre nincsenek komoly meglepetések, a listavezető energiaszolgáltató cégek mellett az infokommunikációs (IT) szektor, a bányászat, a pénzintézeti szektor és a tanácsadó cégek állnak. Ez derül ki az Opten céginformációs szolgáltató társas vállalkozások mérlegadataira támaszkodó elemzéséből. „Az információk a vállalati beszámolókból származnak, de, mint tudjuk, ezek néha nem pontosan képezik le a valós foglalkoztatási viszonyokat” - mondta Pertics Richárd üzletág-igazgató. Hozzátette: célszerű korrigálni az adatokat a munkáltatói gyakorlattal, a szürke- és feketefoglalkoztatás gyakoriságával. Jelentős különbségek tapasztalhatóak az ágazatok személyi jellegű ráfordításai tekintetében. Az energiaszektor havi 500 ezer forint feletti átlagos bruttó bérrel vezeti a rangsort. A lista végén a vendéglátó- ipar kullog 130 ezer forintos havi bruttó járandósággal, ami csak részben magyarázható a szezonalitással. Valószínűbb a jövedelemeltitkolás. „Súlyos üzleti és etikai gondok vannak a szektorban” - mondta Pertics Richárd. - Ha figyelembe vesz- szük az ágazatra jellemző magas fel- számolási rátát az egyébként fellendülőben levő szektorban, arra kell következtetnünk, hogy a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya itt kirívóan magas lehet.” Az Opten szerint ezt alátámasztja az is, hogy a vendéglátás valamennyi céginformációs mutató tekintetében átvette a legfertőzöttebb ágazatnak járó nem túl hízelgő címet a meg- tisztulóban levő építőipartól. Az energiaszolgáltató szektor az elmúlt évek állami bevásárlásait megelőzően igazi „multifellegvárnak” számított. A viszonylag kis számú társaság által ténylegesen foglalkoztatottak között magas volt a bejelentett alkalmazottak aránya, miközben a cégek jövedelemtermelő képessége is lehetővé tette a munkabérek felfutását. Az elmúlt évek államosításai és a „rezsicsökkentés” után a jövedelmezőség csökkent, ennek megfelelően az átlagos személyi jellegű ráfordítás 2012 után visszaesett. 2014-ben már kismértékű emelkedés látszott. A béreket érdemes összevetni az árbevétel- és jövedelem- termelő képességgel. így kiderül, mennyire hatékony az adott ágazat, mennyi a hozzáadott érték az egyes szektorokban. Ez a mutató előrevetíti a jövőbeli bérviszonyok alakulását, a magasabb eredmény stabilabb munkahelyeket és növekvő béreket jelenthet. Az egy főre jutó árbevétel szoros összefüggést mutat a szektor egy főre vetített GDP-hoz- zájárulásával, így az összevetésben jól szereplő területek a magyar gazdaság igazi húzóágazatainak tekinthetők, értékelt az Opten üzletág-igazgatója. Ágazat Bruttó átlagbér (2014, ezer Ft) Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 506 Információ, kommunikáció 408 Bányászat 348 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 309 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 280 Közigazgatás, védelem, kötelező tb 273 Szállítás, raktározás 269 Feldolgozóipar 253 Művészet, szórakoztatás, szabadidő 246 Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás 237 Oktatás 231 Kereskedelem, gépjárműjavítás 203 Humán-egészségűgyi, szociális ellátás 186 Ingatlanügyletek 181 Építőipar 181 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 177 Adminisztratív és szolgáltatás támogatása 163 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 130 Forrás: Opten „Tragikus a munkaerőpiaci helyzet a vendéglátásban, az ágazatjó részénél sajnos reális a 130 ezer forintos átlagbér” - válaszolta lapunknak Böröcz Lajos. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára nem vitatja, a jövedelemeltitkolás sem jelentéktelen. A szektor szereplőinek 95 százaléka a mikrovállalkozás, mintegy 14 ezer a számuk. Egy 2-3 fős kis családi büfében pedig nehéz megmondani, miként foglalkoztatják a munkaerőt. Böröcz Lajos a sereghajtó bér- színvonal okaként több dolgot említ. Minden kedvező jel ellenére még mindig alacsony a fizetőképes kereslet, a külföldiek jó része kispénzű buliturista. A pénzügyi szabályok is rontják a versenyképességet. A vendéglátásban 16 százalékos az áfa uniós átlagban, míg hazánkban 27 százalék. A szálláskiadásban az EU-s 9,5 százalék áll a magyar 18 százalékkal szemben. Egy kávé 3 euróba kerül Luxemburgban és 3 százalék az áfája, nálunk legfeljebb egy euró és csaknem a harmada áfa. Az alacsony béreket az is magyarázza, hogy a szektorban csak 4 százaléknyian vannak a diplomások. Magas a fiatalok aránya, a 2-3-szoros külföldi munkabér ígérete már elvitte a szakma jelentős részét. A multik 2,8 százalékot emelnek A Magyarországon működő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra„ derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara bérezési tanulmányából. A multik az idén 3,7 százalékkal emelték a béreket a tervezett 5 százalékkal szemben. A kamara szerint az alacsony infláció mérsékli a béremelési nyomást, és hatással van a vállalatok jövőre tervezett béremelésére is. A bérszínvonalat és a tervezett -növekedést leginkább a beosztás és a képzettség, a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja. A vezérigazgatók és ügyvezetők éves jövedelme az idén átlagosan 20,4 millió forint volt, míg a fizikai és szakmunkások mintegy 2,3 millió forintot kerestek. Budapesten a bérek 22 százalékkal magasabbak, míg a Dél-Du- nántúlon 14 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál. Felmérések szerint a vendéglátás a legfertőzöttebb. Csökken a Diákhitell kamata, 3.9 százalékra BUDAPEST A szabad felhasználású Diákhitell kamata 2016 első fél évére 14 éves fennállásának legalacsonyabb szintjére, 3.9 százalékra csökken - jelentette be tegnap a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. Bu- gár Csaba elmondta, hogy 2010 óta a kamat mértéke 9,5 százalékról majdnem a felére, 4,9 százalékra csökkent 2015 második fél évéig. Most újabb 1 százalékpontos csökkentésről döntöttek. A kötött felhasználású Diákhitel2 jövő januártól június végéig érvényes teljes kamata 5,15 százalék lesz, amelyből a hitelfelvevők számára felszámított kamat továbbra is mindössze fix 2,0 százalék. Az ezen felüli kamatrészt a magyar állam kamattámogatás formájában állja a hitelfelvevő helyett. A két hitel kamata másfél év múlva egy szinten lehet. Idén több mint 10 ezren vették fel a diákhitelt. MW Lauder üdvözli Orbán döntését JERUZSÁLEM Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke üdvözölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon állás- foglalását, amely szerint nem támogatják adófizetők pénzéből, hogy Hóman Bálintnak, a Horthy-korszak oktatás- és vallásügyi miniszterének szobrot állítsanak Székesfehérváron. „Nagyon későn jöttek Orbán miniszterelnök egyértelmű kijelentései ebben az ügyben, de mindenképpen üdvözlendők. Köszönöm neki, hogy egyértelművé tette kormánya álláspontját: nem jár tisztelet azoknak, akik előkészítették a terepet a hatszázezer magyar zsidó ellen a náci Németország által 1944-ben elkövetett tömeggyilkossághoz” - írta Lauder a Világkongresszus honlapján megjelent, szerdai keltezésű közleményében. Hóman Bálint történész és egyetemi tanár 1931-től több kormányban is vállalt miniszteri tárcát: jelentős szerepe volt az 1930-as évek végén megkezdődött zsidóellenes törvények elfogadásában. MTI/MW Tanyatender: 360 pályázat nyert az idei 1,4 milliárd forintos alapból - Az önkormányzatokat is érdekli Jövőre is folytatódik a fejlesztési program MAGYARORSZÁG Karácsonyi jó hír a tanyán élőknek, hogy 360 pályázat nyert az idei 1,4 milliárd forintos fejlesztési alapból támogatást - mondta a szakminiszter. A fél évtizedes tanyafejlesztési program jövőre is folytatódik, 1,2 milliárd forint jut rá. Komoly az érdeklődés az önkormányzatok részéről is - mondta Fazekas Sándor. A program többlet- lehetőséget jelent a tanyán élőknek termékeik piacra juttatásához, gazdálkodásuk, infrastrukturális lehetőségeik fejlesztéséhez, és megvalósulhatnak a közlekedési fejlesztések is. Örvendetesen növekszik a tanyán élők száma, ami jelenleg 300 ezer fő - mondta Fazekas. Többen költöztek ki: 300 ezer ember él tanyákon a miniszter szerint V. Németh Zsolt államtitkár elmondta: az idén pályázni lehetett települési és térségi fejlesztések támogatására, 500 millió forintos kerettel. A villamos- energia-ellátás fejlesztésére az önkormányzatok 50 millió forintig terjedő támogatást igényelhettek 90 százalékos támogatási aránnyal. A 100 százalékos támogatású vízminőség-vizsgálatokra 5 millió forint volt a legmagasabb pályázható összeg, míg a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére 2-4 millió forintot lehetett igényelni, 90 százalékos támogatással. A tanyagazdaságok fejlesztésére mintegy 400 millió jutott. Támogatást kaphattak a gazdálkodók az állatállomány kialakítására, bővítésére, szaporítóanyagra; továbbá a lakó- és gazdasági épületek felújítására, az egészséges ivóvíz biztosítására. Az igényelhető támogatás felső összege 3 millió forint volt, 75 százalékos támogatási aránnyal. A fiatal gazdák támogatásának mértéke elérhette a 90 százalékot. A tanyagazdaságok indító támogatására mintegy 150 millió forint állt rendelkezésre. A villamos energia fejlesztésére egyénileg is pályázhattak. Erre 157 millió jutott. Az igényelhető támogatás maximális mértéke pedig itt 10 millió forint volt, 100 százalékos támogatással. A kormány azt szeretné, ha 2020 végéig valamennyi tanyán lenne áram - mondta V. Németh Zsolt államtitkár. MTI/MW Eddig az idén volt a legtöbb Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója ismertette: az idén érkezett a legtöbb pályázat, 1735, amelyekből 360-at bíráltak el pozitívan. A támogatottak listáját elektronikusan teszik közzé, de a nyerteseket írásban is értesítik. A program ötéves működése során 1440 pályázatot támogattak.
