Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-02 / 282. szám

2015. DECEMBER 2., SZERDA MEGYEI KORKÉP Jakobiczné Pályi Hajnalkát az első édes (íz)élményei a csa­ládi tűzhely melegénél érték. A kuncsorbai kislány édes­anyja - a rendszeres sütés-fő­zés mellett - minden kará­csony előtt házilag készítette a szaloncukrot, és más apróbb édességet is, miközben édes­apja a kenyeret sütötte. Ma már hátrányos helyzetű gyere­keknek tanítja a cukrászszak­ma csínját-bínját. Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu SZOLNOK Hajnalka a húgával együtt nagyon sokat segí­tett a kuncsorbai szülői portán: teheneket le geltettek, kapáltak, naphosz- szat varr­tak. Édes­apjuk azon­ban jobb sorsra tar­totta őket érdemes­nek, Haj­nit példá­ul a kony­hai tudomá­nyok, első­sorban a cuk­rászismeretek felé terelgette.- Jól tette, kö­szönet is ér­te neki, hiszen olyan szak­mát tanultam ki, ami ■■■'■ végtére a hobbim is, hiszen na­gyon szeretem. De talán édes­apám nem tudhatta pontosan, hogy az a képesítés, melyez nem sok noszogatással hozzá­segített, mennyire talpalós, lá­bat nem kímélő, szabad- és ün­nepnapokat nem ismerő elfog­laltság - mesél hivatásának kezdetéről Hajnalka.- Az általános iskola elvég­zése után a szolnoki kereske­delmi és vendéglátóipari szak­iskolában cukrászatot kezd­tem tanulni. Eleinte csak az vi­selt meg egy kicsit, hogy haj­naltájt keltem, és későn este ér­tem haza. Aztán a gyakorlati napokon már az is, hogy az alapanyagokat hoztuk, vittük, folyamatosan cipeked- tünk. Viszont mindenért kár­pótolt, hogy olyan emberektől tanulhattam a szakmát, mint a Tisza Szállóban Kovács Ga­bi bácsi, vagy a Marcipán Cuk­rászdában Móra Laci bácsi. A rend, a fegyelem, a kitartás és a munkabírás otthonról hozott erényéhez ezeken a helyeken szereztem meg a pontosságra, a precizitásra és a szépségre való törekvés készségét - han­goztatja a cukrászmester, aki számos neves hazai műhely­ben fordult meg, ahol rengeteg gyakorlati tapasztalatot, és a szakmában maga is nevet szer­zett. A rendszerváltás idejé­ben nyílt meg Szolnokon a Ka­uri Cukrászda, ahová a tulajdo­nos Hajdú Lilla hívta, s amelyet 2009-ig vezetett. Szabadkezet kaptam, megvalósíthattam az ötletei­met, s a tulajdonos csak egyet kért tőlem. És miközben ve­zettem a cukrászdát, folya­matosan képeztem magam, de ezt teszem még ma is! Hazai és külföldi tanulmányutak- ra, különböző kurzusok­ra járok. Amikor 2009- ben eljöttem onnan, két iskolába is bead­tam oktatónak a pá­lyázatomat. Végül a „Kérő" és a Sipos Orbán közűi az utóbbit választot­tam. Azóta hát­rányos hely­zetű gyere- / Nem mindig édes az élet Hajni néhány éve beleszerelmese- dett a csokoládébonbon-készítés- be, és a cukoralapú figurák gyár­tásába. Az alapokat ezen a téren is az »öreg szakiktól” leste, tanul­ta el. A cukrászmester számos szakrendezvény nélkülözhetet­len „tartozéka” - aki arra járt, az Aba-Novák Agórában tartott szol­noki rendezvényen is, a maga ál­tal, vagy a tanítványaival közösen megmunkált, szemnek és száj­nak is ingere műalkotásokkal kápráztatta el a Csokoládéfeszti­vál látogatóit. Hajni azért is büsz­ke a diákjaira, mert közülük so­kan nagyon nehéz körülmények között élnek, de vállalják, hogy egy nehéz szakma elsajátításával és sok-sok munkával jobb élet­helyzetet teremtenek maguknak és családtagjaiknak. keknek tanítom a cukrász­szakmát. Sokan nagyon tehet­ségesek, de a legnehezebb azt megtanítani nekik, hogy ha már ezt a szakmát választot­ták, legyenek kitartóak, kre­atívak és pontosak, készítse- I nek tökéleteset. Tulajdonkép­pen azt várom el tőlük, amit diákkorom óta magamtól is megkövetelek. Lehet, hogy ez Sok, de hivatás- tudat és a munka sze- retete nélkül sen­ki sem lehet cuk­rász! - véli Ja­kobiczné Pá- Hajnal- ka. A tanítás mellett azért sütni is marad ideje: Hajnalka nemrég egy szolnoki rendezvényen készítette ezt a „süteménykölteményt” Щ Kiszolgáltatva Szathmáry István ujneplap@ujneplap.hu A z embert sújtó nyavalyák közül valószínűleg előkelő he­lyen áll a kiszolgáltatottság érzése. Kevesen vagyunk, akik ne tapasztaltuk volna még ennek az átkát. Különö­sen akkor nyomasztó szembesülni vele, amikor betegen, türel- . metlenül, fájdalmaktól gyötörve várunk mások szolgálatára. Ne­hezen tudnak telni a percek, órák valami félhomályos folyosón ülve, vagy fekve, újabb vizsgálatra, hazaszállításra várva. A legrosszabb az egészben, hogy általában nem a körülöttünk levők tehetnek az egészről, így sokszor még panaszkodni sem ér­demes nekik. Megoldani nem tudják a problémánkat, legfeljebb egy pohár vízre, néhány szóra telhet az erejükből, hiszen ők ma­guk is ugyanannak a helyzetnek a kiszolgáltatottjai. Nem ben­nük, hanem magában a rendszerben van a hiba, s teljesen mind­egy, hogy egy elhíresült mondást idézve rövid, vagy keresztben van a lepedő az ágyon. Min­denképpen leiógunk róla. Mi lenne a megoldás? Ha egyszerűsíteni akarom a dol­got, annyit mondanék, hogy azt kéne ilyen helyzetbe hozni, aki az egészet kitalálta. Sajnos komolyfa fordítva a szót sincs jobb ötlet az áldatlan állapot orvoslására. Minél magasabbról, vagy­is intézkedési szintről nézik, a lényeg, a beteg, a kiszolgáltatott ember látszik a legkevésbé. Számsorrá, könyvelési tétellé válik, amit úgy kezelnek, hogy anyagilag meddig éri meg foglalkozni vele. Arra meg sajnos a dolgok jelenlegi rendje szerint nem sok esély van, hogy a más bőrén takarékoskodók egyszer saját ma­guk szembesüljenek munkájuk eredményével. Pedig valószínű­leg ez lenne a megoldás kulcsa. Adakozás helyett magával vitte a ládát Azt kéne ilyen helyzetbe hozni, aki az egészet kitalálta. SZOLNOK Lopás vétség elkövetés­nek megalapozott gyanúja miatt indult eljárás egy szolnoki la­kos ellen. Az ötvenhat éves férfi még november 16-án reggel sé­tált be egy szolnoki bankba, ahol a jegykiadó automata mellett el­helyezett alapítványi gyűjtőlá­dát magához vette, és azzal távo­zott. A ládában több ezer forint készpénz volt. Az adományokkal meglé­pő férfi most hétfőn ismétel­ten megjelent a bankban, ahol a biztonsági őr - a korábban elemzett kamerafelvétel alap­ján - felismerte, majd vissza­tartotta a rendőrök kiérkezésé­ig. A járőrök a ládatolvajt elő­állították a szolnoki kapitány­ságra, ahol a nyomozók gyanú­sítottként hallgatták ki. ÚN Idén is várják a cipősdobozokat UJSZASZ A tavalyi igen jól si­került „Együtt minden könnyebb!” karácsonyi akció nyomán idén is szerveznek ado- /' mánygyűjtést, ahol a felajánlásokat ci- pősdobozba csomagolva karácsonyi ajándék gyanánt osztják szét a nehéz sorsú hely­béliek közt - tudtuk meg Far­kas Józsefnétől, az akciót szer­vező SZKTT Zagyva Menti in­tegrált Központjának vezetőjé­től. A leendő ajándékok gyűjté­se javában folyik. Az egyháztól már kaptak nagy mennyiségű ruhaneműt, melyekből a megfelelő dara­bokat a rászoruló családok egy-egy tagja fogja előzete­sen összeválogatni. Ezt azon­ban csak a karácsonyi rendez­vényen kapják meg, ahol a ci- pősdobozos csomagok is gaz­dára találnak. к. в. Ellenállók vártak a békefenntartókra SZOLNOK Egyhetes alapfelkészíté­sen vett részt a Nemzeti Közszol­gálati Egyetem tizenegy honvéd tisztjelöltje a napokban Szolno­kon, az MH Béketámogató Kikép­ző Központban - adta hírül a Hon­védelem .hu. A harmad- és negyedéves tiszt­jelöltek a hét első napjaiban elmé­leti foglalkozásokon ismerkedtek meg többek közt az ENSZ béke- fenntartó tevékenységével, a mű­veleti területen történő angol nyel­vű rádiózással és a menetbiztosí­tás alapjaival. Elsajátították a mű­veleti területen megkövetelt visel­kedési szabályokat, az improvizált robbanószerkezetek elleni védeke­zés alapjait, gyakorolták a tárgya­lástechnikát és az úgynevezett tol­mácskezelést is. Később pedig a tanteremben tanultakat a terepen gyakorolták. A vizsgajellegű záró­feladatot - egy komplex járőrgya­korlat keretében - a Szolnok-Be- senyszög-Újszász háromszögben hajtották végre. Járőröztek, adato­kat gyűjtöttek, belefutottak egy il­legálisan felállított ellenőrző pont­ba és ellenőrzést hajtottak végre a szolnoki repülőmúzeumban és a hadkiegészítési szakgyűjtemény­ben. Ez utóbbira azért volt szük­ség, mert egy elképzelt helyzet ke­retében a békefenntartók részére jelzés érkezett, hogy az ezeken a helyeken tárolt fegyverek és re­pülőgépek egy részét az ellenál­lók megpróbálják ismét használ­ható állapotba hozni. ÚN Korábbi képviselők is ünnepeltek BESENYSZÖG Az önkormányzatiság huszonötödik évfordulóját ünne­pelték tegnap Besenyszögön. Ba­logh Zoltán polgármester elmond­ta, az eseményre az elmúlt két és fél évtizedben dolgozó önkor­mányzati képviselőket is meghív­ták. Korábban még tizenkét tagú volt a testület, ma már csak heten képviselik a várost. Az ünnepsé­gen nem lehetett jelen a település első polgármestere, Boros Emil, aki sajnos már elhunyt. A jelen­legi településvezető, Balogh Zol­tán 1998 óta a város első embere. Az önkormányzat munkájáról el­mondta, nem volt egyszerű az el­múlt időszak, de megfelelő, kor­rekt tájékoztatással helyes dönté­seket tudtak hozni. J. ZS. SZEMÉLYI HÍREK Sarudi Pál, a büszke apa aPit SZOLNOK A kenus vi- I lágbajnok, Sarudi ли». Pál felesége, Ágnes dl^ a hetekben egy kis- ШшШЛ fiúnak adott életet. Sarudi Márkó Tibor köszöni szé­pen, jól van, szépen fejlődik. Azt azonban egyelőre még nem tud­ja senki sem a családban, hogy vajon a kis csöppség is követi-e az élsportban édesapját... (vcs) Szöulban állították ki az alkotását KARCAG A Magyar Foltvarró Céh kar­cagi tagjának, dr. Nyíri Lászlónénak Szöulban látható egy alkotása a Kékfestő quil- tek kiállításon. A Magyar kincs pályázatra készített művek Do- lányi Anna és Bihari Zsóka köz­reműködésének köszönhetően láthatóak Dél-Koreában. (de) Idén is ő lesz az újfalui Mikulás RÁKÖCZIÚJFALU Évek jgggpm-.i óta a település je- W-, lenlegi alpolgár- mestere, a művelő­dési ház vezetője, Bartus Gábor ölti magára a Mi­kulás-jelmezt Rákócziújfaluban. A kicsik előtt egyelőre még ma­radjon titokban, de úgy látszik, így lesz ez idén is, sőt, a Télapó ebben az esztendőben még házhoz is fog menni a gyerekek nagy örömére. (jzs) Óriási fát állítottak a főtéren TISZASÜLY Még soha nem állítot­tak akkora karácsonyfát a Ti- szasülyön, mint az idén - újsá­golt Balatoni Mária, a helyi mű­velődési ház és könyvtár veze­tője. A minap húsz-harminc he­lyi apuka és nagypapa munkál­kodott a nyolc méteres fenyőfa helyszínre szállításán és felállí­tásán, ami a méreteket tekintve nem volt egyszerű feladat. A ka­rácsonyfa feldíszítését is a szü­lők végezték, otthonról hozták a díszeket, még saját maguk is készítettek otthon található tár­gyakból - például sörös dobozt is becsomagoltak színes papírok­ba. A fa természetesen világítást is kapott, az égőkről szintén egy szülő gondoskodott. К. B. Hajnalka azt tanítja, amit tanult: hivatástudatot

Next

/
Thumbnails
Contents