Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-11 / 290. szám

2015. DECEMBER 11., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD у Szép csendben/ lefelezték azORÖ milliárdjait Lázár a kormányintlon a csúszó fizetésekről, Kükről Nem hibátlanok тшш Van, aki az ibizai felkapott luxusklubba jár kikapcsolódni BUDAPEST Nem épülhet fel az Or­szágos Roma Önkormányzat (ORÖ) „munkába vezető hídja”, mert a kormány az összes for­rást elvonta az uniós program­tól - tudta meg a RomNet. A 2,5 milliárd forintos elvonást szak­mai okokkal magyarázzák, de már az Európai Csalás Elleni Hi­vatal (OLAF) is vizsgálódik az ügyben. Az 5 milliárd forintos költségvetésű Híd a munka vilá­gába elnevezésű programot szá­mos korrupciós vád érte. A Magyar Közlönyben megje­lent kormányhatározat alapján a hírportál megkérdezte a szak­tárcákat, szerintük miért volt szükség a forráselvonásra. Balog Zoltán Emmi-miniszter tárcá­ja azt a választ adta, hogy a pro­jekt „szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt”. A NAV költségvetési csalás gya­núja miatt indított eljárást az ügyben. Arra a kérdésre, hogy a forráscsökkentés összefüggés­ben áll-e ezzel, a minisztérium úgy válaszolt: az adónyomozók által folytatott eljárás „teljes mér­tékben elkülönül” a támogató ál­tal folytatott vizsgálatoktól és a szakmai tevékenységektől. Ar­ról, hogy a konzorcium tagjai mire költöttek el 2,5 milliárdot, nem tudtak felvilágosítást adni, mert az elszámolások még nem történtek meg. Erre utalt Lázár János miniszter egy héttel ez­előtti nyilatkozata, amikor a ro­maprogrammal kapcsolatban úgy fogalmazott: el kell tudnia számolnia a közpénzzel Farkas Flóriánnak, az ORÖ korábbi ve­zetőjének, de a jelenlegi ORÖ-ve- zetésnek is megvan a lehetősége, hogy a kérdést tisztázza, в. T. Már tavasz óta A RomNet úgy tudja, a magyar nyomozó hatóságok és a mi­nisztériumok mellett az uniós pénzek elköltését felügyelő Eu­rópai Csalás Elleni Hivatal már tavasz óta vizsgálódik a Far­kas Flórián időszakához kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt, és az elmúlt hónapokban több do­kumentumot is bekértek. Hírek szerint sok pénzt költöttek túl drága irodabérletre, szolgálati autókra és még több olyan do­logra, ami nem feltétlenül szük­séges a Híd a munkába prog­ram sikeréhez. Elszámolástechnikai hiba tör­tént a decemberi bérek kifi­zetésénél, nem arról van szó, hogy nem akarnák kifizetni a béreket - mondta tegnap a csúszások miatt elnézést kérő Lázár János. Újra felhasználha­tóak a Norvég Alap pénzei. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Elnézést kérek azoktól, akiknél csúszik a bér kifi­zetése" - mondta Lázár János a teg­napi kormányinfón. A Miniszter- elnökség vezetője szerint elszámo- lástechnikai hiba történt. Nem ar­ról van szó, hogy a kormány nem tudná vagy akarná kifizetni a bé­reket. Elmondta, az Államkincs­tár 900 ezer ember bérszámfejté­sét végzi; havonta általában 6500 hibás szokott lenni, ez kevesebb, mint 1 százalék. „2190 hibás tétel volt az új rendszerrel, tehát a hibák száma visszaesett” - magyarázta Lázár. Megjegyezte, hogy decem­ber 10. volt a bérfizetési határidő, folyamatosan utalják a pénzeket. Az Országos Közszolgálati Ér­dekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén kifogásolták, hogy a köz- szolgálati szféra több száz ezer dol­gozója nem jut időben a pénzéhez. A tanárok Küket érintő bírálatai kapcsán Lázár azt mondta, a peda­gógusoknak tudomásul kell ven­niük, hogy a magyar állam a Kli- ken keresztül tartja fenn a közne­velés intézményeit. „Semmi okát nem látom annak, hogy a Kükben dolgozó pedagógusok, maguk­hoz ragadva a kezdeményezést, el­döntsék, ki a fenntartó” - mondta a „nehogy már a farok csóválja a kutyát” fordulatot is bevető Lázár. Ő sem tartja hibátlannak a Küket, dolgoznak az átalakításán. EU-KIFIZETÉSEK Meghaladták a 9 ezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források - mondta Lázár a 2007-2013-as EU-s ciklus­ról. A 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer miüiárd forint ér­tékben írtak ki pályázatot. A kor­mánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd fo­rint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy - amelyben Ma­gyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, az útépítő cégeken „vasalja be” a pénzt - és az M4-es leállított építése. Utóbbi esetben a Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút. „Mindenkinek magának kell vi­selnie a viselkedése következ­ményeit” - mondta Lázár János arról a videóról, amelyen a kor­mányzati körökhöz közel álló Ha­NORVÉG ALAP A tárcavezető megerősítette, a Norvég Civil Tá­mogatási Alapról megállapodtak a norvég kormánnyal. Újraindul a program, az alapból felhasználha­tó lesz 37-40 miüiárd forint, az el­számolási időszakot meghosszab­bítják. A 2014-2020-as időszaknál még vita van arról, ki ossza ki a pénzeket. Közölte, nincs ok bocsá­natkérésre, mert az Ökotárs Ala­pítvány szerinte alkalmatlan volt bony Árpád egy ibizai luxusklub­ban tűnik fel. A tárcavezető (aki azt hangoztatta, ő nem így töl­ti el a szabadidejét) a videó alap­ján nem látja indokoltnak Ha­a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála le­gyen a marsallbot. (Norvégia meg­erősítette: 19 hónap után feloldot­ta a Norvég Civü Támogatási Alap által Magyarországnak szánt pén­zek zárlatát - a szerk.) EGYESÜLT ÁLLAMOK „Nem fog­juk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem” - reagált az bony nemzetbiztonsági átvilágí­tását. Arra a kérdésre, kínos-e a kormánynak az. hogy Habony így viselkedik, azt mondta:, Kínos annak, aki így viselkedik.” amerikai nagykövet véleményére. Colleen Bell az új közbeszerzési törvény „rokoni elágazásait” tette szóvá. Lázár szerint igazságtalan és méltatlan a kritika. „Nem biz­tosítunk előnyt senkinek. Nem va­gyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet.” HÓMAN-SZOBOR „Magyaror­szágon demokrácia és vélemény- szabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról” - mondta Lá­zár a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor kapcsán, amely már elkészült. A miniszterelnökhöz érkeznek hazai és külföldi megkeresések ez ügyben, több társadalmi szer­vezet és magánszemély is a kor­mányfőhöz fordult, a kabinet mér­legeli ezeket, és majd megválaszol­ja a kérdéseket. Áder János: vigyáznunk kell a magyar kultúrára BUDAPEST Ha Európa vagy a ma­gyarság lemond szellemi örök­ségéről, nemcsak önmagát ve­szíti el, hanem az emberiség egy kiemelkedően fontos erő­forrását is - emelte ki Áder Já­nos köztársasági elnök a hatá­ron túli egyházi vezetők tiszte­letére adott ebéden a Sándor-pa­lotában. Úgy fogalmazott: 2015 a migrációs válság vélhetően kezdő éveként vonul be a tör­ténelemkönyvekbe. „Látjuk a háborús menekültet, akinek el kellett hagynia szülőföldjét, aki biztonságban szeretné tud­ni szeretteit és aki idegen föl­dön szorongva, félelemmel néz a jövő felé. Látjuk és együtt ér­zünk vele. És látjuk a migrán- sok százezreit, akiket a jobb megélhetés vágya csal ide, aki­ben a szorongás és a szegénység akár a befogadó iránti gyűlölet­té is válhat” - fogalmazott. „Európának szembe kell néznie mindazzal a bajjal, amit a jólét utáni vágya és önzé­se kiváltott...” A keresztény szolidaritás ér­zése és az európai, keresztény gyökerű kultúra sorsa miatti ag­godalom birkózik. Mint mondta: közben szembe kell néznie Eu­rópának mindazzal, amit a jólét iránti vágya, önzése előidézett. A demográfiai válsággal, az el­öregedéssel, a munkaerőhiány­nyal, a valóságra való figyelem helyett az ideológiák vezérelte gondolkodással. A kontinensnek azzal is szembe kell néznie, aho­gyan őshonos kultúráival, nem­zeteivel, nemzetállamaival bánt, figyelmen kívül hagyva, hogy az európai kultúra azért lehetett páratlanul sikeres, mert nem­zetek, nyelvek, gondolkodásmó­dok sokféleségére épült. Ennek a gazdagságnak része a magyar kultúra is - fogalma­zott Áder. Ha elvész, ha Európa vagy a magyarság lemond szel­lemi örökségéről, az emberiség egy kiemelkedőén fontos erőfor­rását veszíti el. Ezért kell vigyáz­ni a magyarságunkra itthon és a világ bármely pontján. Az ál­lamfő szerint a határon túli egy­házi vezetők e tekintetben felbe­csülhetetlen munkát végeztek, amiért sohasem lehetünk elég hálásak. MTI/MW 75 ezer hektárt adtak el eddig Szerdáig az árveréseken össze­sen 75 ezer hektár földet adtak el, 100 milliárd forint értékben - közölte Lázár János. A Miniszter- elnökség vezetője elmondta, van­nak olyan megyék, ahol az álla­mi területek 80-90 százalékát ér­tékesítették, a gazdák hiteligé­nye messze 200 milliárd forint fe­lett van. A nyílt árverések decem­ber 31-ig folytatódnak, s január elején értékelik a földeladásokat, amelyek várhatóan folytatódnak január végén, februárban. A nem értékesített nagyobb táblák ese­tében lehetőséget biztosítanak, hogy kisebb parcellákban tudják megvásárolni a gazdák. MAGYARORSZÁG „A hazai közbe­szerzéseken elköltött pénz 40 százalékát a magyar, 60 százalé­kát pedig a többi uniós tagország adófizetői teremtik elő - mond­ta Martin József Péter, a Trans­parency International ügyveze­tő igazgatója a korrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencia első napján. - Köz­pénzről van szó, ezért mindany- nyiunk érdeke, hogy a magyar állam hatékonyan, a célnak meg­felelően és szabályosan költse el ezeket a forrásokat.” Martin hoz­zátette: a Transparency Interna­tional nemrég megjelent kuta­tása feltárta, az EU-projekteket rendszerszintűén túlárazzák. A konferencián Colleen Bell amerikai nagykövet kifejtette: „Sokan úgy gondolják, hogy lehe­tetlen egy olyan mélyen gyökere­ző problémát felszámolni, mint a korrupció. Valójában ehhez csu­pán éber választókra és oknyo­mozó újságírókra van szükség.” Kifogásolta többek között, hogy nem nyilvános a paksi szerző­dés több pontja, és a „rokonok vi­lágát” felidéző közbeszerzési tör­vény sem: „Nem döntéshozók ro­konaival kellene versenyezniük a vállalatoknak.” Margarete Hofmann, az Euró­pai Csalás EUeni Hivatal szakpoli­tikai igazgatója elmondta, sokszor hiányzik az összhang a csalások elleni fellépésért felelős különbö­ző tagállami intézmények között. Martin József Péter: túlárazzák az EU-beruházásokat - Colleen Bell: nem rokonokkal kéne versenyezni Zéró tolerancia már van, az eredmény kevés Martin József Péter, a TI igazgatója: az EU-pénz is közpénz... Brüsszelből nézve úgy tűnik, az uniós hatóságok és a nemzeti kor­mányok nem mindig ugyanabból a kottából játszanának. A közbeszerzések monito­rozására alkalmas eszközt, a Red-Flagst is bemutatták az el­ső napon. „Már mintegy 15 ezer közbeszerzési hirdetményt vizs­gáltunk át, és több mint 8 ezer korrupciós jelzést észleltünk” - ismertette Koncsik Anita, az esz­köz fejlesztésében közreműködő К-Monitor jogásza. „A korrupció elleni egyre ered­ményesebb büntetőjogi fellépést tükrözik az elmúlt évek statisz­tikai adatai” - mondta Polt Péter legfőbb ügyész a konferencia má­sodik napján. Hozzátette: 2010­ben 482, 2011-ben 740, 2012-ben 828, 2013-ban 1105, míg a múlt évben 3268 volt az összes kor­rupciós cselekmény száma. A nö­vekedés oka döntően az eredmé­nyesebb felderítésben keresendő - magyarázta. „Európa legszigorúbb közbe­szerzési törvénye Magyarorszá­gon van, valamint új párt- és kampányfinanszírozási törvény is segíti a korrupció visszaszorí­tását - mondta Pintér Sándor bel­ügyminiszter. - Zéró toleranciát hirdetett a kormány a korrupció ellen, a cél az, hogy Magyaror­szág a korrupció szempontjából a legkevésbé fertőzött ország le­gyen” - hangsúlyozta a belügyi tárcavezető. Csejk Miklós HHHHlLázár János | HPI és Kovács Zoltán 1 I kormányszóvivő a heti I ■ kormányinfóra I tartanak i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents