Új Néplap, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-10 / 289. szám

ABONY ÉS KÖRNYÉKE 11 2015. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Jogsija még nincs az országos ezüstérmes sportolónak Dpi PfelöDta Ш a g®pDtepQáffifis] HÍREK Új épületbe került az abonyi Karitasz ABONY Nemrégen költözött új épületbe a Katolikus Karitasz abonyi csoportja. Az asszonyok (merthogy csak női tagjai van­nak a Karitasznak) maguk ol­dották meg a költözést az egy­ház közösségi házából, ahon­nan kiszorultak. Az egykor or­vosi rendelőként majd zeneis­kolaként működő ingatlant az önkormányzat ajánlotta fel a segítő csoportnak. Nyertek is, vettek is tűzifát a községben ÚJSZILVÁS Szociális tűzifát kap­nak az újszilvási segítségre szorulók. A településen 165 er­dei köbméter keményfát oszta­nak ki, melynek egy részét az önkormányzat saját költségből kipótolta. A tüzelőt 165 család kapja, azaz mindenki egy-egy erdei köbmétert, melyet tervek szerint még karácsony előtt ki­osztanak. Fából, agyagból készültek a szobrok ABONY Egészen december leg­végéig látogatható az Abony- ban élő és alkotó Blaskó Sán­dor szobrászművész kiállítá­sa a Református Egyházközség gyülekezeti termében. A Csend­ből élni című tárlatot az első ad­venti gyertya gyújtásakor nyi­tották meg. Az alkotó munkája Abony és környéke számos köz­terein látható. Leginkább fából és agyagból készülnek művei, melyeknek többsége festett ke­rámia-, ill. faszobor. 2013-ban Blaskó Sándort a Magyar Mű­vészetért Díjjal tüntették ki. Gondozásra fogják használni a kisbuszt újszilvás Megérkezett a köz­ségbe az új tanyagondnoki jár­mű. Petrányi Csaba polgár- mester elmondta, 450 ember él a település külterületén, ha­talmas területen. A kilenc sze­mélyes kisbuszt elsősorban bevásárlásra, vízhordásra, házi segítségnyújtásra használják. Egy balatoni nyaralással kezdő­dött minden. Ma már magyar bajnoki ezüstérmes gokartos az abonyi ifjú Tóth Sándor. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu ABONY - Balatonlellén vakációz­tunk. Amikor már elég volt a für­désből, meglátogattuk a helyi go­kartpályát, gondoltuk, kipróbál­juk ezt a négykerekűt - meséli ifj. Tóth Sándor, vagy ahogy a csa­ládban becézik, Sanci. - Kaptam a tesómmal egy gyerekgokartot, apa meg egy nagyot. Versenyez­tünk. Nagyon lemaradtam, a jár­gány alig ment, pedig nyomtam a gázt. Persze, hogy én marad­tam alul. El is ment a kedvem az egésztől! - mondja a fiatalember.- Nem hagyott nyugodni a do­log, még ott, a Balcsinál vissza­mentem a pályára, és elkértem a felnőtt gokartot, amivel pálya­csúcsot döntöttem. Azt hiszem, itt dőlt el véglegesen, hogy ne­kem ez a sport nem csak jó szó­rakozás, hanem életcél is lesz. Érdekesség, hogy nemcsak apa és fia, de Sanci édesanyja és hú­ga is beleszeretett e járművekbe.- Amikor hazamentünk, rá nem sokkal meglátogattuk a cse- mői pályát, ahol a család minden tagja nekikezdett gokartozni. Jól ment a dolog, hamarosan már egy gyerekversenyen álltam rajt­hoz, ahol a második lettem. Jelen­leg már három saját gépünk van lent a pályán. Ez a vetélkedés az első volt, de nem az utolsó. Sanci, ha tehette, elstartolt gokartjával, a célvonal­nál pedig csak kevesen tudtak nála előbb beérni. A tizenöt éves fiú sikert sikerre halmozott.- Most még a junior kategóriá­ban indulok, de hamarosan már a felnőttek között bizonyíthatok, talán a félprofi kategóriában. Van egy álmom is, én szeretnék len­ni az egyik autó- és motorsport­tal foglalkozó cég arca és egyben versenyzője is, amire van is esé­lyem - mondja büszkén a most elsős középiskolás diák, aki­nek furcsa, de még jogosítványa sincs, hiszen túl fiatal hozzá.- Talán nem lesz probléma vé­gigmenni a rutinpályán, ha majd elérkezek odáig... - nevet Sanci. Kérdésünkre, előtte szeretné-e megszerezni motorra a jogsit, édesapja válaszol:- Nem engedem, hogy mo­torozzon! - mondja határozot­tan az idősebbik Sándor. Szerin­te ugyanis a motorozás rendkí­vül veszélyes. Nem mintha a go­kart nem lenne az, a borda-zúzó- dás állítólag mindennapos dolog a versenyzőknél.- Furcsa, de anyáék sokkal agresszívabbak, mint mi, fiúk. A férfiak igenis szabályosabban közlekednek a pályán, mint a nők! - állítja Sanci, aki azt is el­árulja, a gokart nem versenyau­tó, „csak” 70-80 km/h-s sebes­séggel halad, bár a profik 270- nel is száguldhatnak. Ahhoz per­sze gép is kell, amit Sanci most csak kölcsön kap, versenyek előtt ugyanis kisorsolják, kinek, melyik gokart jut.- Gyakorlatilag a szerencsén múlik, melyik gép jut nekem. A múltkor egyszerűen megállt alattam a járgány, így nem let­tem első. Hiába is reklamálunk ilyenkor a szervezőknél, csak széttárják kezüket. Olyan ez, mint a lovassportban a díjugra­tás - magyarázzák a fiúk. Kiderül az is, a gokarthoz ref­lex, magabiztosság, valamint tö­kéletes szem-, kéz- és lábkoor­dináció szükségeltetik, szeren­csére ezekből az adottságokból nincs hiány ifj. Tóth Sándornál, aki saját bevallása szerint a leg­jobb gokartos szeretne lenni az országban. És erre minden esé­lye megvan. A bajoroktól is érkezik egy Mikulás a kicsikhez ÚJSZILVÁS Duplán örülhetnek az újszilvási gyerekek: őket kétszer is meglátogatja a Mikulás idén. Természetesen december 6-án már átadta az első ajándékokat, de most szombaton még egyszer elmegy a kicsikhez, hogy meg­lepje őket. Petrányi Csaba pol­gármester elmondta, december 12-én a Télapó egyenesen Né­metországból érkezik, méghozzá a bajorországi Nandlstadtból. Ez a település Újszilvás testvérváro­sa, melynek polgármestere azzal az ötlettel jelentkezett, hogy szí­vesen elvállalja a „testvérnél” a I Mikulás szerepét. Petrányi Csa- I ' ba szerint nem okoz majd gondot a nyelvi akadály, remekül tud­nak ugyanis a gyerekek és a né­met településvezető is mutogat­ni. Szerinte a „nagy találkozás” ezáltal még vidámabb lehet.- Kapcsolatunk a várossal évekre visszanyúlik. Hol mi uta­zunk Németországba, hol mi lát­juk vendégül őket. Évente egy­szer magyar napot szervezünk Nandlstadtban, ahol megmutat­juk hagyományainkat, kultúrán­kat és persze a hazai ízeket, külö­nös tekintettel a pálinkára - me­séli a polgármester, hozzáfűzve, gyermekeket is táboroztatnak, minden második esztendőben huszonöt diák utazik ki a „test­vérekhez”, a következő évben pe­dig az újszilvási családok látnak vendégül német tanulókat. Petrányi Csabától megtudjuk, jövőre egy tűzoltóautót kapnak a kinti várostól, ezzel az adomány­nyal végre megalakulhat az Újszil­vási Önkéntes Tűzoltóság. Jelenleg Ceglédről járnak át a szerkocsik, az út azonban húsz perc is lehet a községig, ennyi idő alatt akár por­rá is éghet bárki otthona. J. ZS. Petrányi Csaba polgármester Tilos szalonnát enni verseny előtt Bár a gokart egy könnyed, nem túl sok fizikai kondíciót igényiő sportnak tűnik, a látszat bizony csal. Egy negyedórás verseny alatt akár egy-két kilót is ledob­hat magáról a versenyző. Célsze­rű tehát odafigyelve táplálkozni, edzetten beülni az ülésbe.- A verseny előtt nem lehet zsí ros, csípős ételt enni és szénsavas italt inni, ezt mindig betartom. El­lenben a fehérjedús ételek, zöld­ségek, gyümölcsök bármikor jö­hetnek! - mondja ifj. Tóth Sándor, akit édesapja a versenyei előtt ki­lenckor mindig ágyba parancsol, a szigorú szülő szerint ugyanis a fáradtság egyenlő a kudarccal. Minél több a kirakott kuka, annál több a hulladék Szemétlepte megálló ABONY Hulladéklerakóvá vált az Abony és Szolnok közötti hely­közi járat buszmegállója. A Ma­gyar Közút Nonprofit Zrt. sze­rint minél több kukát helyez­nek ki, annál több - nem a köz­úti közlekedés során keletkező - hulladékot raknak ki illegáli­san a lakosok. A közút kommu­nikációs szakembere úgy véli, a megnövekedett szemétszállí­tási díjak hatására nőtt meg a közutak mellé elhelyezett hul­ladék mennyisége.- A szemét elszállítását kö­vetően másnapra megtelnek a kihelyezett konténerek. Tavaly a megyei közutak mellől csak­nem háromszáz tonna szemetet gyűjtöttünk össze, és szállítot­tunk el. J. ZS. Ez a buszmegálló nem a szeméthalmok tárolására lenne hivatott A véradók azonnal segítenek a helybéli betegnek Műtét is múlhat rajtuk ABONY Véradókat köszöntöttek a településen. A Magyar Vöröske­reszt VII. Kongresszusa 1987-ben döntött úgy, hogy legyen a vér­adóknak is egy napja. Ezzel lehe­tőséget adott a véradók társadalmi megbecsülésének és annak intéz­ményes kifejezésére. Hazánkban 1988-tól ünnepeljük a véradókat. A Magyar Vöröskereszt ceglédi szervezete és az abonyi Városunk Fejlődéséért Egyesület ebben az évben december 2-ára szervezte az abonyi véradó napot a Kultú­ra Házában. Az ünnepségen részt vett többek között Túriné Tóth Csilla, a ceglédi szervezet területi vezetője, Varga Sándorné, a Váro­sunk Fejlődéséért Egyesület Elnö­ke és Pető Istvánná abonyi véradó­szervező. Az ünnepségen a több­szörös véradóknak adtak át kitün­tetéseket. Köszöntötték a tízsze­res, huszonötszörös, negyvensze­Egy százszoros véradót is köszöntöttek. rés és az ötvenszeres véradókat. Hatvanszoros véradó is akadt, Bá- rányné Sárközi Margit, nyolvan- szoros véradó Komáromi László, százszoros pedig Andrási István. Az eseményen Varga Sándor­né méltatta a véradók önzetlen­ségét, elmondta, a véradás nagy- szerűsége a szolidaritásban rej­lik, abban, hogy a vérre bármi­kor és bárkinek szüksége lehet és az életét jelentheti. Pető Istvánná elmondta, az abo­nyi véradók nem egyszer segítet­tek sürgősségi műtétek esetén Is.- Ha egy helybéli lakosnak hir­telen vérre van szüksége műtét­jéhez, véradóink közül többen azonnal beutaznak Szolnokra, hogy célzottan az abonyi beteg­nek adjanak vért, az ország bár­melyik részén is legyen az orvosi beavatkozás. Minden évben leg­alább három-négy alkalommal tudnak segíteni ilyen módon. Komáromi László szerint az önzetlen segítségnél nem létezik szebb dolog a világon.- Annak örülök, ha másokon tudok segíteni. Engem is műtöt­ték kétszer, és bár vérre nem volt szükségem, bármikor szorulha­tok én is segítségre. J. ZS. Tóth Sándor rendkívül büszke fiára, Sandra. I J Az abonyi apa ugyanakkor tudja, csak szigorral lehet egyengetni az ifin (JnU:irtrtcn:ilr»ntri i ifi fit :i cil/or f r • I r •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents