Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-07 / 261. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. NOVEMBER 7., SZOMBAT HÍREK Táv-EKG-val segít a gyermekorvos BUDAPEST Már a gyermek- orvosok is használhatják a táv-EKG-t. Segítségével bárhol elvégezhető a diagnosztika, és a lelet akár egy mobiltelefonnal is beküldhető a szívcentrumba, ahol a kardiológus kiértékeli azt, és dönt a továb- bakról - közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. A sürgősségi ellátás és a mentőautók után egyre több háziorvos is csatlakozott a rendszerhez. A műszerrel még egy elvégzett szívműtét után is tud a kardiológus a távolból, a nap 24 órájában vigyázni a hazaengedett gyerekekre. MTI Lendületben van a magyar ipar BUDAPEST A magyar ipar trendszerűen növekszik az utóbbi két évben, a 7,8 százalékos szeptemberi növekedés jelzi, hogy továbbra is lendületben van - mondta az NGM helyettes államtitkára az Ml-nek. Lenner Áron Márk a KSH pénteki adatait kommentálva kiemelte, a feldolgozóipara húzóerő a járműipar vezérletével, a felzárkózó gyógyszeriparral és gumiiparral együtt. MW Czeslaw Kiszczak tábornok halála VARSÓ Elhunyt Varsóban 90 éves korában Czeslaw Kiszczak tábornok, volt lengyel kommunista belügyminiszter, az 1981- es szükségállapot bevezetésének egyik fő felelőse. Részt vett a több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó 1981-es hadiállapot bevezetésében, a sziléziai bányászsztrájkok véres leverésében. A rendszerváltozás után kétévi felfüggesztett börtönt kapott. Az ítélet szerint a tábornok a „Jaruzelski elnök által irányított titkos bűn- szövetkezet tagjaként" felelős volta hadiállapot bevezetéséért (tegyük hozzá, amivel a lengyel vezetés kivédte a szovjet megszállást). MTI/MW 1981: szükségállapot Varsóban OECD: nő a szakadék szegény és gazdag között Most van mélyponton IA nagy forráskivonások után már több pénz I jut az egészségügyre, de ezt a betegek még 5 nem nagyon érzik, ha orvoshoz fordulnak, A legtöbb országban az 1980- as évek óta nem volt annyira nagy a szakadék a gazdagok és a szegények között, mint most. Sokáig élnek a magyarok, de nem eléggé. Az egészségügyi ráfordítások terén viszont pozitív a trendváltás. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu EURÓPA A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban jelenleg a lakosság leggazdagabb 10 százaléka 9,6-szor annyi jövedelemre tesz szert, mint a legszegényebb 10 százalék. Az 1980-as években ez az arány 7:1 volt, az 1990- es években 8:1, majd a 2000-es években 9:l-re emelkedett - állapította meg az OECD az idei jelentésében. A legtöbb országban 30 éve most a legmélyebb a szakadék a gazdagok és a szegények között. Michael Förster, az OECD vezető elemzője a kutatást kommentálva elmondta, hogy ezt a szélesedő ollót a válság csak átmenetileg akasztotta meg. „Amikor egyenlőtlenségről beszélünk, nemcsak a jövedelemről kell szót ejteni, hanem a vagyonról is - hangsúlyozta Förster. - Az összes vagyon fele a leggazdagabb háztartások 10 százalékánál koncentrálódik, a másik felét szinte teljes egészében a következő 50 százalék birtokolja, míg a legkevésbé vagyonos 40 Trendváltás, de javítani kell az egészségügyi mutatókat A magyar egészségügyi ráfordításokban pozitív trendváltás történt, s ennek az iránynak az erősítésére és elmélyítésére van szükség ahhoz, hogy az ellátás javuljon - kommentálta az OECD Egészségügyi Körkép 2015 című kiadványát Cséfalvay Zoltán, a magyar képviselet vezetője. Amíg 2005 és 2009 között évente átlagosan 2,3 százalékkal csökkentek az egy főre eső egészségügyi kiadások, addig 2009 és 2013 között már évente átlagosan 0,8 százalékkal nőtt az egy főre jutó ráfordítás. De Magyarország még mind az egy főre jutó, mind pedig a GDP-arányos egészségügyi kiadásokat tekintve az OECD-át- lag alatt teljesít. (Évente 100-120 milliárd forint többletforrásra lenne szüksége az ágazatnak egy modem, korszerű ellátáshoz Sin- kó Eszter, a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző igazgatóhelyettese szerint. Egy másik közforgalomban lévő adat: az elmúlt három évben több mint 300 milliárdot vontak ki az egészség- ügyi rendszerből - MSZP, Tóbiás József elnök.) Egyébként a visegrádi országok értékei sem sokkal haladják meg a magyar adatot. százalék alig több mint 3 százalékon osztozik.” A szakértők szerint ezen a válság nem igazán változtatott, a jövedelmi egyenlőtlenség ugyanis mind a jó időkben, mind válság alatt nőtt. A válság alatt elsősorban a foglalkoztatottság csökkenése miatt nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Spanyolországban például a legszegényebb 10 százalék jövedelme éves szinten csaknem 13 százalékkal zuhant, míg a leggazdagabb 10 százaléké mindössze 1,5 százalékkal. Magyarországon 2007 és 2011 között éves szinten a top 10 százalék jövedelme 1, míg a legszegényebb réteg jövedelme 5 százalékot esett. Az OECD két fő okot lát a jövedelmi egyenlőtlenség növekedése mögött. Az egyik az új foglalkoztatási formák elterjedése, amelyek ugyan teremtenek új munkahelyeket, de növelik az egyenlőtlenséget, mert összességében rosszabb minőségű munkahelyek jöttek létre. A másik, hogy kevesebb az újraelosztást eredményező politikai döntés. „Nyugat-Európában ma már nemcsak a szociológusok, hanem jó néhány közgazdász is azon az állásponton van, hogy a szegények és a gazdagok közötti szakadékot ha nem is temetné be, de egy nagyobb árokká alakíthatná át az egyébként szakmailag erősen vitatott Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetése. A LÉT-pénz az egyik legmodernebb újraelosztási gondolat jelenleg - mondta lapunknak Morva Judit közgazdász. - Ráadásul abban az Európában, ahol egyre idősebb lesz a lakosság, egyre szélesebb rétegeket érinthet az elszegényedés. Nem látom azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek érdemben kezelnék azt a világtendenciát, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek.” Tudta-e?- A születéskor várható élettartam 75,7 év, ami - bár 6.5 évvel magasabb, mint 1970- ben - az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között.- Az egy főre jutó gyógyszerkiadás is az egyik legmagasabb Magyarországon, a lista második helyén áll az ország.- A magyar egészségügyi dolgozók a nemzeti átlagbérhez viszonyítva a legrosszabbul keresők közé tartoznak, ami csökkenti Magyarország megtartó erejét az egészségügyben,- Magyarországon az orvosok száma a lakossághoz viszonyítva megközelíti az OECD-át- lagot, viszont figyelmeztető jel. hogy az orvosok 40 százaléka 55 évnél idősebb (míg ebben az esetben az OECD-átlag 33 százalék). Vasárnapi horvát választások: szoros csata HORVÁTORSZÁG Az eddigi jelek alapján igen szoros küzdelem várható vasárnap a horvátországi parlamenti választásokon a jelenleg kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között, akik között a migránspolitikában is jelentős véleménykülönbség van. Az Ipsos Puls intézet tíz választókörzetben végíett legfrissebb felmérése szerint az SDP-nek 60, a HDZ-nek 57 mandátuma lesz a 151 fős horvát parlamentben. Nyolc képviselőt a nemzetiségek küldenek (egy-egy garantált mandátuma van a magyar és az olasz kisebbségnek), hármat pedig a horvát diaszpóra. A Jutarn- ji List napilapban közölt eredmények szerint azonban a HDZ vezet 64 mandátumnyi vokssal, a szocdemeknek pedig 58 képviselőjük lesz az új parlamentben. A harmadik legerősebb párt a felmérések szerint (12 mandátummal) a Híd Függetlenek Listája (Most) lesz, amely egyik párttal sem hajlandó koalícióra lépni. MW Victor Fontát kihallgatta az ügyészség BUKAREST Vádlottként hallgatta ki tegnap a román legfelsőbb bíróság Victor Ponta volt román kormányfőt a Turceni-Rovinari- (két hőerőmű neve) perben, amelyet többek között ellene és Dán Sóvá szociáldemokrata szenátor ellen indított a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával állították bíróság elé Pontát, aki szerdán mondott le a bukaresti tűzvész miatt indult nagyszabású tüntetéssorozat hatására. A DNA veszi át a Gabriel Oprea belügyminiszter konvojában korábban történt halálos baleset kivizsgálását, mivel felmerült a gyanú, hivatali visszaélést követett el, amikor igénybe vette a rendőri felvezetést. Közben Bukarestben újra tízezren vonultak utcára. A demonstrálok a közélet megtisztulását, a korrupció által érintett politikusok eltávolítását és a korrupció megfékezését követelték. MW Megint egérutat kaptak: több ezer egyetemistát, főiskolást érinthet Új határidők a diplomaszerzésre MAGYARORSZÁG A felsőoktatási államtitkárság törvénymódosítási tervezete szerint 2018. szeptemberig diplomát kellene szerezniük azoknak, akik 2005 előtt kezdték meg a tanulmányaikat, és még nem fejezték be - értesült az Index. A nyár végén elfogadott törvénymódosítás sok, az egyetemet még 2005 előtt elkezdő, egykori hallgatónak rendkívül szűk határidőt szabott volna. Ezek alapján aki 2016. szeptember 1-ig nem zárja le tanulmányait az egyetemen, főiskolán, azaz nem szerez abszolutóriumot (végbizonyítványt), annak meg kell szüntetni a hallgatói jogviszonyát, így diplomát sem szerezhetne. Az új tervezet szerint azon hallgatóknak, akiknek még abszolutóriumuk sincs, 2016 szeptemberéig kéne letenniük az ösz- szes vizsgát. Erről novemberben a parlament dönthet. A felsőoktatási intézmények több ezer olyan hallgatót tartanak nyilván, aki 2005 előtt megkezdte a tanulmányait, ám még mindig nem végzett. Többségük feltehetően már nem szeretne diplomát, de nyilatkozott a tanulmányai lezárásáról. A tervezet azoknak is haladékot ad, akiknek 2016-ig kellett volna szakdolgozatot benyújtaniuk és államvizsgázniuk. Az abszolutórium megszerzése után erre öt évük van, így nekik is 2018-ig kell ezt teljesíteniük. MW A célba érés előtt megállni és feladni nem célravezető Ingyenes védőoltás influenza ellen MAGYARORSZÁG Már sok háziorvosnál igényelhetik a veszélyeztetett csoportba tartozók a térítésmentes influenza elleni védőoltást. A többieknek 2-4 ezer forintba fog kerülni, de a beadásért az oltó-, illetve a háziorvos sem kérhet pénzt - emlékeztet a Pénzcentrum, hu. Az előző évekhez hasonlóan az idén is mintegy 1,3 millió adag oltóanyagot biztosítanak ingyen a rászorulóknak. A fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak a krónikus betegek, az egészségügyi-és szociális intézményben dolgozók és a kismamák. Újdonság: az előző szezontól már 60 éves kor felett jár az ingyenes oltás - ők a háziorvosuktól kérhetik a vakcinát. A többi igénylő recepttel a patikában veheti meg a védőoltást, az ára 2-4 ezer forint lesz. A tavalyi influenzaszezonban a 60 éven felüliek körében kevesebben oltatták magukat, pedig az oltóanyaggal a járvány és a szövődmények is többnyire megelőzhetők. A védettség 10-14 nap alatt alakul ki. A 2014/2015-ös nagy járvány idején több mint 500 ezren fordultak influenzaszerű panaszokkal orvoshoz. Magyarországon hatezerrel többen haltak meg az influenzaszezon négy hónapja alatt, és a halálesetek közvetetten az influenzára vezethetők vissza. MW
