Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-28 / 279. szám

2015. NOVEMBER 28., SZOMBAT SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE 11 Bírónak állna az ifjú tehetséges sportoló SZOLNOK A tizennyolc éves szolno­ki Farkas Györgyi a közelmúltban tette le a feketöves vizsgát, első dános lett. Karateedzőjétől, Fur- kó Kálmántól ezért szóbeli elis­merést kapott, jó tanuló jó sporto­lónak minősítette. - Bár oklevelet nem kaptam, csak szóbeli elisme­rést, de ez is nagyon jól esett - em- büszkélkedik Farkas Györgyi.- Nyilván ez annak köszönhető, hogy a Verseghy Ferenc Gimná­ziumban mindvégig kitűnő vol­tam, számos tanulmányi versenyt megnyertem, ráadásul a sportot sem hanyagoltam el sosem. Györgyi tízévesen kezdett ka- ratézni. A választást kissé fiús beállítottsága indokolta.- 2006-ban kezdtem karatéz- ni, anyukám ajánlására. Szerin­te ugyanis a személyiségemhez és a testalkatomhoz is ez a sport illik. Mindig is kicsit fiús voltam, nem kifejezetten az a babázós tí­pus. Már az első edzés hangula­ta is magával ragadott, így nem volt kérdés, hogy maradok. Az el­ső versenyem 2007-ben volt, ahol sikerült a dobogó legalsó fokára állnom. Büszke voltam magam­ra, így sorra jártam a versenye­ket. Legbüszkébb a diákolimpia országos harmadik helyezésem­re vagyok. Viszont elérkezett az a pont az életemben, amikor vá­lasztanom kellett: az iskola vagy a sport. Előbbi mellett döntöt­tem, így ma már csak hobbiszin­ten művelem a karatét. A fiatal lánynak komoly tervei vannak a jövőt illetően.- Jelenleg az ELTE jogász sza­kára járok és ha minden jól megy, akkor egyszer bíró leszek. Általános iskolában az osztály- főnökünk elvitte az osztályun­kat egy tárgyalásra. Az volt az a pont, amikor eldöntöttem, hogy bíró leszek. Bár most a saját bő­römön tapasztalom, hogy nem könnyű, de megcsinálom - szö­gezi le határozottan. Farkas Györgyi A matuzsálem japán akácokat megmetszették Csak visszavágnak A nehéz munkát szakszerűen végzik el Visszavágják Rákóczifalva fő- útjának százéves japán akáca­it. Néhány lakos szerint a visz- szametszés túlzott mértékű, ráadásul attól is tartanak, e matuzsálem fák közül párat ki is vágnak majd. A polgármeste­ri hivatal cáfolja mindezt. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu RÁKÓCZIFALVA Elkezdődött a vá­rosban az öreg, balesetveszé­lyes, beteg fák metszése. A la­kosok közül jónéhányan nemtet­szésüknek adtak hangot, mond­ván, túlzottá visszametszés.- Értelmét nem látom a mun­kálatoknak. Flogy néznek ki ezek a növények így? Csak egy csonk maradt - morgolódott egy, a Rákóczi úton sétáló férfi. Az erősen visszametszett japán akácok most valóban nem csi­nosak, csak remélni lehet, hogy tavasszal kihajtanak, új, egész­séges ágakat növesztve.- Emlékszem, amikor lány voltam, már ezen fák árnyéka alatt sétáltam - emlékszik visz- sza az ötven-hatvan évvel ez­előtt történtekre a szintén hely­béli Ilonka néni. - Más szóra­kozás nem is igazán volt akkor­tájt, mehettünk cukrászdába vagy beszélgethettünk itt a ba­rátnőkkel meg az udvarlókkal, fel- s alá sétálva. A szóban forgó fák Ilonka né­ni szerint már akkor óriásiak voltak és gyönyörűek. Azóta jócskán megöregedhettek.- Pár évvel ezelőtt aztán úgy hallottuk, veszélybe ke­rült e fák élete. Ki is akarták vágni őket, de aztán csak visz- szametszették őket. Szépen ki- lombosodtak végül, bízom ben­ne, most is így lesz - fűzi hozzá Ilonka néni. Zajzon Dénesné, a Rákóczi- falvai Díszfaiskola vezetője la­punknak elmesélte, négy évvel ezelőtt valóban visszametszet­ték már egyszer a főúton lévő akácokat.- Ezek a fák akár száz évesek is lehetnek. Négy évvel ezelőtt az akkori városvezetés állító­lag szakvéleményt kért egy kül­ső cégtől, vajon balesetveszélye­sek-e. Megállapították, hogy sok fa törzsében bizony üregek van­nak, így egy nagyobb szélben akár ketté is törhetnek az aká­cok, a gyengébb, de vaskosabb ágak a járdára zuhanhatnak. Szóba került az is, hogy talán ki kellene vágni e japán akáco­kat. Én azonban azt javasoltam az előző polgármesternek, ad­junk még egy esélyt a fáknak, metsszük vissza őket, hátha így meg lehet hosszabbítani életü­ket. Rábólintottak javaslatomra, ezek után alaposan visszavág­tuk a növényeket. A fák pedig szerencsére gyönyörűen kihaj­tottak, újra visszalombosodtak. A japán akácoknak amúgy sem árt a visszametszés - állítja a szakember, hozzáfűzve, négy-öt évente érdemes ezt megismétel­ni. Megtudjuk, hasonló beavat­kozások máshol is történtek me- gyeszerte sikeresen, például Szolnokon, a Mária utcában. A város polgármestere, Kosa Lajos hozzátette, a visszavágá­sokkal épp az a cél, hogy meg­hosszabbítsák az akácok élet­tartamát. Hangsúlyozta ugyan­akkor, pusztán metszések­ről van szó, nem fakivágásról! A mostani munkálatokkal a ter­vek szerint december második felére végeznek. Készül a kemence ZAGYVARÉKAS Faluhelyen szin­te a semmiből meg lehet ol­dani a fűtést - hangoztatja a rékasi Kurucz Gyula, aki a ta­valy indított háztáji klub kap­csán tervezett mintagazda­ság területen álló épületbe készíttetett egy új kemencét. Magát a kemencét Gyula 83 éves édesanyja építette a le­vélcserépből, a tapasztáshoz sóval kevert sárga agyagot használt. A külső simításokat Gyula végzi. Kialakítanak még egy padkát is, és két-három meszelés is hátravan. A ke­mencében a hagyományos kenyér- és lángossütést is be­mutathatják. Kigyulladtak tegnap az adventi fények RÁKÓCZIÚJFALU Pontban fél öt­kor felkapcsolták pénteken a díszkivilágítást a telepü­lés központjában, a Művelő­dési Ház előtt és megszen­telték az adventi koszorút is. Bartus Gábor alpolgármes­ter elmondta, természetesen meggyújtották az első adven­ti gyertyát is, utána a Mese­vár óvoda műsorát hallgathat­ták és nézhették meg az ér­deklődők. Egészséges ételekkel ismerkedtek MARTFŰ A gyümölcsökkel és azok táplálkozás-élettani ha­tásaival ismerkedtek a minap a gyerekek, óvodástól közép- iskolás korig. Az előadást és a bemutatót a közétkezteté­si feladatokat ellátó Gyermek- jóléti és Szociális Szolgálta­tó Központ konyhájának mun­katársainak lehetett köszönni. Az új közétkeztetési normák szerint napi két adag zöldség és gyümölcs színesíti a men­za kínálatát, amiből legalább egy adag nyersen kerül az asz­talra. JönaPET-palackok hulláma a Tiszán Több mint százéves a tűzoltó egyesület Mini kiállítás látható SZOLNOK Sajnos nem először fordul elő, hogy a Tiszán levo­nuló árhullám nagy mennyi­ségű, külföldi eredetű kom­munális hulladékot sodor ma­gával. Laczi Zoltán, a Közép-Ti- sza-Yidékí Vízügyi Igazgató­ság sajtóreferense elmondta, a Tisza szolnoki szakaszán jelentős szennyezettség még nem tapasztalható, azonban a szórványosan megjelenő „sze­méttutajok” látványa nem ép­pen szívderítő jelenség. A mostani - éppen Tiszaug térségében - tetőző, az ukraj­nai heves esőzések következ­tében kialakult árhullám főleg PET-palackokat szállít. A Kis­körei vízlépcsőnél a fel- és al- víz összenyitására nem lesz szükség, mivel a hidrológiai körülmények nem indokolják a duzzasztás megszüntetését. A jelenlegi vízhozam, illetve táblaállás mellett a hulladék még átjut a táblák alatt az al- vízre, de később a folyón érke­ző összes hulladék és uszadék fel fog torlódni a duzzasztómű előtt, aminek kiemelése a mű­tárgy biztonságos üzemelése, a folyó vízminőségének védel­me és az esztétikai szempon­tok miatt is szükséges. A Tisza vízállása tegnap reggel egyébként Szolnoknál négyszáznyolcvanegy centi­méter volt. J. Zs. RÁKÓCZIFALVA A Katasztrófavé­delem Központi Múzeumának kamarakiállítása januárig lát­ható a városban. A minitárlat három hónapra érkezett Falvá­ra, a Macimúzeumba. Máté Pál, a Rákóczifalvai Tűzoltó Egye­sület elnöke elmondta, tűzol­tósággal kapcsolatos képeket és három szobrot hoztak le a te­lepülésre. Megtudtuk azt is, hogy a he­lyi egyesület 1906 óta műkö­dik Rákóczifalván, az első lo­vas vontatású szerkocsijuk is megvan még. S bár 1992-ben az egyesület megszűnt, 2003 no­vemberében újra megalakult, így 2006-ban a százéves évfor­dulót is megünnepelhették. Napelemeket szereltek fel a középületekre RÁKÓCZIÚJFALU Napelemeket sze­reltek több közintézmény tete­jére is a községben. Papp János polgármester elmondta, a Mű­velődési Ház, az óvoda, a pol­gármesteri hivatal és az orvo­si rendelő tetőszerkezetén lát­hatók az energiatermelő táb­lák. Ezek beszerzését és felsze­relését pályázati pénzből fe­dezte az önkormányzat, tizen­nyolcmillió forintból és csak­nem két hónappal ezelőtt már át is adták. A településvezető hozzátette, bár a beüzemelés óta nem telt el sok idő, de már most látható, hogy az adott épületek energia­felhasználásának nagy részét fedezik a jövőben a napelemek.

Next

/
Thumbnails
Contents