Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-19 / 271. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK HÍREK Az üstöt is elvitték, de lebuktak ■ EN D ER ES Lopás vétség elköveté­sének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás két kenderesi férfi el­len. A húsz illetve huszonegy éves férfiak a hét elején jutottak be egy kenderesi családi ház udvarára, ahonnan a nyitott verandáról, il­letve a melléképületből eltulajdo­nítottak különféle kéziszerszámo­kat egy lószerszámot egy üstöt egy fű részt és egy horgászbotot. A rendőrök gyorsan elfogták a duót (ún) Nagy tenni akarással készülnek JÁSZJÁKÓHALMA A negyvenhárom éve alakult községi népdalkor ro­ham léptekkel próbál felzárkóz­ni méltó helyére, miután volt veze­tőjével néhányan eltávoztak belő­le. A Déryné-díjas Kövér István ve­zeti jelenleg a dalkört kinek veze­tésével nagy tenni akarással ké­szülnek a térségi megméretés­re. Mindeközben beléptek a KÓ- TÁ-ba, az országos szakmai szer­vezetbe. (ta) SZOLNOK A Széchenyi István Gimnázium sportcsarnokában a megyeszékhely sportegyesületei mutatkoztak be a tegnapi nyílt napon. Az érdeklődők kipróbálhatták a különböző sportszereket, szakmai tanácsokat kaphattak és egészségügyi szűrővizsgá­laton is részt vehettek. Felvételünkön az ergométerekkel ismerkednek a tanulók. Vidék kontra város: a saját termés az egyik, a nagy választék a másik oldalon Hol lehet Dicsőbb az életünk? Vajon városban vagy kistelepü­lésen olcsóbb az élet? Sokan úgy vélik, faluhelyen olcsóbban élhetik mindennapjaikat, bár ezzel ellentétes tapasztalatok­kal is találkozunk. Munkatársainktól ujneplep@ujneplap.hu JÁSZKUNSÁG - A megyeszékhelyen nagy előny, hogy számos üzlet ta­lálható, így válogathat az ember az akciókból - hangsúlyozza a Nagy család. - A piac az, ami nem olcsó, de vannak vidéki rokonaink, is­merőseink, így mi termelői áron vagy ingyen hozzájutunk a zöld­féléhez. Ami egyértelműen drá­gítja az életünket, az a közös költ­ség, mert liftes tízemeletesben la­kunk, és a távfűtés is drágább, mintha rőzsével, fával csinálnánk meleget. És városon sokféle prog­ram van, mozi, színház, étterem, az ember könnyen elcsábul, így nehéz spórolni - mutat rá Nagy Jó­zsef. Szelevényen jól bevált „rend­szert” alakítottak ki a falubeli­ek, hogyan lehet a lehető legke­vesebb pénzből megélni. Bak Im- réné nyugdíjas részletesen beszá­molt minderről. Elmondta példá­ul, hogy péktermékért mindig megvárják a „kenyeres kocsit”, mely hétfőn, szerdán és pénteken érkezik a községbe. Míg itt egy ki­ló szeletelt kenyér 180 forintba ke­rült, addig a helyi boltban 240-300 forintot is elkérnek ezért. Ha kávét szeretnének, vagy a sarki magán­boltba vagy a postára (!) kerékpá­roznak, ott ugyanis a legolcsóbb. Faluhelyen megterem a zöld­ség-gyümölcs, ha saját nincsen, mennek a termelői piacra, ahol akár a saját szomszédtól is besze­rezhetik a hiányzó termékeket.- Karcagon olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy min­denféle üzlet, szolgáltatás megta­lálható a gyógyszertártól a vasbol­ton, műszaki áruházakon a ruhá­zati boltokon át a telefonos cége­kig - mondja a háromgyermekes Nagy Józsefné. - Több multi élel­miszerláncnak van itt üzlete, így nem kell máshova utazni nagybe­vásárlásra. A multik akcióit figyel­ve havonta több száz, akár ezer fo­rintot is tudok spórolni az élelmi­szeren. A szolnoki Kiss László szerint vidéken csak annak olcsóbb az élet, aki tud gazdálkodni.- Egy évtizedig laktunk falu­helyen, öt éve jöttünk vissza Szol­nokra, így van összehasonlítá­si alapom - magyarázza. - Azért költöztünk ki, mert pár évig spó­rolni akartunk nyaralóvásárlásra. Igaz ugyan, hogy a kertben.a fele­ségem egy csomó zöldségfélét meg tudott termelni, volt néhány tojó­tyúk is, ám a megtakarítást ellen­súlyozták olyan költségek, amivel előtte nem számoltunk. A munka miatt majd' mindennap bejártam Szolnokra, ha este még vissza kel­lett mennem, az pluszban vitte a benzint. A nagybevásárlásokat is megérte a városban intézni, a kis­bolt drágább volt, amit egy szá­zassal is drágábban adtak, mint a nagy bevásárlóközpontokban, és felét se kaptuk meg, amit venni akartunk. Kiváltottam az egyéni vállalkozóit is, az falusi házat ad­tam meg székhelynek, a helyi adó meg többre jött ki, mint Szolnokon - bosszankodott László. - De leg­többe maga a ház fenntartása ke­rült! Egy városi társasházban ha tetőt, vakolást javítanak, a költség megoszlik, fizetjük a közösből. A családi házban meg mindent ne­künk kellett kigazdálkodnunk...- Ahogy az éremnek, úgy en­nek a dolognak is két oldala van - véleményezi a nagykörűi László. - Sok mindenben előnyt élvezünk, de sok mindenben hátrányt szen­vedünk. Mivel a legtöbb lakos ma­gának termeli a zöldségeket, gyü­mölcsöket, sőt van aki a tejet és saj­tot is maga állítja elő, így ezekre az élelmiszerekre nem kell költeni­ük. Aki nem termel, az is olcsób­ban hozzájuthat a termelőktől. Vi­szont, ha a másik oldalt vizsgál­juk, bár van ruházati boltunk, de választék nincs. Ha ruházkodni szeretnénk, akkor a nagyvárosba utazunk. Ha nagy bevásárlást sze­retnénk, akkor mindenképp a vá­rosban intézzük el, ott sokkal több minden kapható, ráadásul sok he­lyen olcsóbban, mint Nagykörű­ben - szögezi le László. Ami az albérlet árakat illeti, ki­sebb településen olcsóbban hozzá lehet jutni, mint nagy városokban.- Nagykörűben az önkormány­zat szokott házat kiadni albérlők­nek, melynek ára függ az ingatlan nagyságától és a komfortosságától - tudjuk meg a polgármesteri hi­vatal ügyintézőjétől. - Nagyjából 10-35 ezer forint körül mozog a ha­vi ára. A magánszemélyek között jelenleg körülbelül négyen adják ki a lakásukat, ők is havi 20-30 ezer forint közötti áron. Több faluban pedig - a nagy­városokkal ellentétben - akár már hatszámjegyű összegért is meg lehet venni egy házat... Néhány település közüzemi alapdíjai Település(ek) víz csatornadíj hulladékszállítás* Szolnok 302,0 m3/Ft 302,0 mJ/Ft 2504 Ft/hó Újszász 302,0 m5/Ft 236,0 m У Ft 2504 Ft/hó Hunyadfálva 324,0 m3/Ft 352,8 m3/Ft 2504 Ft/hó Abádszalók 306,0 m3/Ft 156,6 m3/Ft 342,3 Ft/ürítés Karcag 302,4 m3/Ft 313,2 m3/Ft 1229 Ft/hó ь___________________ FORRÁS: Új Néplap-gy űjtés; * 120 literes edény ____________________* Megkérdeztük: vidéken vagy városban olcsóbb az élet? FAZEKAS KÁROLY, SZOLNOK:- Azt gondolom, hogy a város­ban, mivel több üzlet, bevásárló- központ van, mindenki meg tud­ja találni a számára legolcsóbb, de ugyanakkor minőségi termé­keket. Munkahely szempontjából mindenképp a város mellett ten­ném le a voksomat. Vidéken vi­szont előnyben vannak a lakosok Sokan megtermelik maguknak, amit szeretnének, és arra már nem Ls kell költeni. JÄGER CSILLA, JÁSZBERÉNY:- Óriási különbség szerintem nincs. Azt gondolom, hogy a vá­rosban azért lehet olcsóbb a min­dennapos bevásárlás, mert több üzlet közül választhatnak az emberek, megkereshetik, hogy egy-egy termék hol olcsóbb. A kis­településeken viszont úgy vélem, a rezsin tudnak spórolni az em­berek Talán a víz- és csatornadíj lehet olcsóbb, vagy épp a fűtésen tudnak többet megtakarítani GULYÁS LÁSZLÓNÉ, SZOLNOK:- Egyértelműen a vidéki élet az ol­csóbb. Ott a lehetőségek adottak, a lakosok maguk termelik meg a zöldséget, gyümölcsöt Sőt, legtöb­ben állatot is tartanak, és a saj­tot, valamint a tejet és túrót is ma­guknak állítják elő. így olcsón és egészségesen élnek. Természete­sen, amit boltba kell megvenniük, az lehet kicsit drágább, ugyanis nincs annyi üzlet, hogy lehessen válogatni, hol mi az olcsóbb. KOVÁCS PÁL, KARCAG:- A kis falvakban azért olcsóbb az élet, mert a kertekben meg lehet a zöldséget, gyümölcsöt termelni, sertést, tyúkot nevel­ni, de minden másért a város­ba kell utazni. Egy nagyváros­ban igaz, hogy olcsóbban tu­dok vásárolni, mert több az áruház, bolt, s megnézhetemt mi hol olcsóbb, de a lakásre­zsi magasabb - így van ez me­gyénkben is. Végeznek a répával, már bujkál a búza JÁSZKUNSÁG Nagy mértékben aka­dályozta a napraforgó és főleg a kukorica betakarítását, hogy ok­tóber első felében szinte egyha­vi csapadék esett - tájékozta­tott a megyei kormányhivatal nö- vény-és talajvédelmi osztálya. Az őszi gabonák vetése is lehetetlen­né vált. Október második felében szárazabbra fordult az idő, novem­ber első két hetében pedig az átla­gostól melegebb hőmérséklet volt, de talajmenti fagyok is előfordul­tak. Október végén indulhatott új­ra a munka a földeken. Összessé­gében november első két hete a még aratatlan napraforgók és a kukorica betakarításról és az őszi kalászosok vetéséről szólt, kihasz­nálva minden pillanatot. Novem­ber közepére nagy energia ráfor­dításokkal sikerült is az elmara­dásokat pótolni. Ennek köszönhetően végéhez közeledik a kukorica, napraforgó és cukorrépa betakarítása, folya­matban vannak a szántások. A káposztarepce esetében azon­ban november első napjaiban a ta­lajmenti fagyok látszólag megállí­tották a növekedést. Az október el­ső hetében elvetett őszi búza táb­lák három-négy levelesek. Az ok­tóber végén vetettek most bujkál­nak. Sőt még a napokban is ve­tettek a frissen betakarított nap­raforgó és kukorica után. ló hír, hogy a lucerna esetében a mezei pocok fertőzés az elmúlt hónap­hoz képest nem változott. ÚN

Next

/
Thumbnails
Contents