Új Néplap, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-18 / 270. szám
2015. NOVEMBER 18., SZERDA MEGYEI TÜKÖR 11 Rendőrök szakmai versenye és továbbképzése JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0K A Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedés- rendészeti Osztálya hagyományteremtő céllal rendezte meg november 16-án szakmai versenyét és továbbképzését. A rendezvényen olyan közlekedésrendészeti és közrend- védelmi tiszthelyettesek vettek részt, akik napi szolgálatellátásuk során forgalomellenőrző feladatokat is végrehajtanak. A résztvevőket a megye rendőrkapitányságairól és a főkapitányság állományából delegálták a versenybe. A program első részében szakmai, elméleti versenyszámban mérték össze tudásukat a versenyzők. Ezt követően a járőrpárosok szituációs közlekedésrendészeti ellenőrzésen bizonyíthatták rátermettségüket. Egy rutinnak tűnő közúti közlekedési ellenőrzést kellett végrehajtaniuk, amelyben még fegyverhasználat is lehetséges volt. A nap eredményhirdetéssel és díjazással zárult, melyen részt vett Dr. Urbán Zoltán ezredes, megyei rendőrfőkapitány is.- A KRESZ-tesztlapot legjobban kitöltő rendőr Rőth Dániel törzsőrmester, a Tiszafüredi Rendőrkapitányság Közlekedés- rendészeti Alosztály járőre lett.- A szakmai kategória első helyét tudhatja magának a megyei rendőr-főkapitányság Forgalom- ellenőrző Alosztály járőrvezetője, Cseh Tibor törzsőrmester.- A legjobb járőrpárosnak járó oklevelet és ajándékot a Fegyvernek! Rendőrőrs két járőre, Csík Attila törzsőrmester és Varga Róbert törzsőrmester vihette haza.- Az összetett kategória képzeletbeli dobogójának legfelső fokára Cseh Tibor törzsőrmester állhatott fel. Komoly feladatok voltak Sokan őriznek a fiókokban fontos iratokat, fotókat Emlékeket gyűjtenek A Magyar Nemzeti Levéltár az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő kerek évfordulójára keresi a még meglévő történeti értékű magániratokat, melyeket szeretnének megőrizni és a köz javára közzétenni. A megyei levéltár is csatlakozott a felhíváshoz, amiről Csönge Attila igazgatót kérdeztük. Szathmáry István Kunhalom.1950@gmail.com- Várható, hogy évtizedekkel a forradalom és a megtorlás ideje után jelentős dokumentumok lapulhatnak magánkézben?- Minden bizonnyal. Az idősebb generáció tagjai sokszor féltve őriznek a fiókok mélyén olyan megsárgult iratokat, fényképeket, melyek egykori történelmi események emlékét őrzik. A levéltári megőrzés lehetőségének felajánlása épp azt a célt szolgálja, hogy e régi fényképek, képeslapok, levelek, egyéb iratok, amelyek történelmi szempontból jelentős események lenyomatait őrzik, ne a szemétdombon végezzék, hanem fennmaradjanak az utókor számára. Akár egy fényképfelvétel is rendkívül érdekes lehet, ha a megörökített kép a huszadik század valamely jelentős eseményéhez, háborúkhoz, forradalmakhoz, politikai eseményekhez köthető.- Tartanak-e még élő félelmektől, ami miatt esetleg sokan továbbra sem kívánják nyilvánosságra hozni meglévő emlékeiket?- A dokumentumok t felajánlása teljesen önkéntes. Mindenki maga mérlegelheti, mi az, amit felajánl az utókor számára, akár eredetiben, akár csak szkennelt másolat formájában. A levéltár feladata, hogy minél több olyan dokumentumot gyűjtsön és megőrizzen, melyből a történészek a történelem eseményeit jobban feltárhatják, megismerhetik. Ami a fiókokban rejtve marad, vagy anyagi szempontból értéktelen papírosként a kukában végzi, az elveszik a történészek számára és sosem árnyalja történelmi ismereteinket.- Van-e arra lehetőség, hogy az esetleg átadott, vagy lemásolt dokumentumok betekintését korlátozza tulajdonosuk?- Természetesen van rá mód, hogy valaki korlátozza az adott irathoz való hozzáférést, például csak tudományos kutatók számára tegye lehetővé a betekintést. A legfontosabb szempont a különböző dokumentumok megmentése a pusztulástól.- Várnak-e más információkat is, vagy most csupán a forradalom emlékeire fókuszálnak?- Kiváló kérdés. Való igaz, hogy a mostani felhívásunkhoz az 56-os forradalom közelgő évfordulója csak az apropót jelentette. A levéltár ezen túlmenően minden jelentősebb történelmi esemény kordokumentumait gyűjti. Ez lehet akár az első, vagy a második világháború, a kitelepítések időszaka, a politika- és gazdaságtörténet jelentősebb mozzanatai, jelentősebb személyek, épületek, nagy múltú vállalatok dokumentumai, gyakorlatilag bármi olyan irat, amiből megyénk történelme jobban megérthető. Természetesen nem válogatás nélkül gyűjtjük az iratokat, hanem azokat őrizzük meg az örökkévalóságnak, amelyek történelmi szempontból is értékelhető információkkal szolgálnak és túlmutatnak a legutóbbi nyaralás, vagy épp az unokákról készült fényképek szintjén. Tudjuk jól, hogy a háborúk idején rengeteg hivatalos irat elpusztult, éppen ezért a huszadik század első feléről sokszor igen foghíjasak a települési helytörténeti ismereteink. Ezen fehér foltok feltérképezését is nagyban segíthetik a magánkézben lévő iratok. Minél több információ van egy adott kép, vagy irat keletkezéséről, mikor, hol, kihez, vagy milyen eseményhez köthető, annál sokrétűbben használható. Bízom benne, hogy lesznek, akik ilyen régi dokumentumok felajánlásával segítik majd a történészek kutatómunkáját. Mindenki maga dönti el, mit bíz az utókorra - mondja Csönge Attila levéltár-igazgató HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Póczik Szilveszter tudományos főmunkatárs- A Jászok Egyesületének következő rendezvénye Dr. Póczik Szilveszter, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársának előadása lesz A cigányok történetének alapvonalai Magyarországon címmel. Sokan óvatoskodva kerülik a cigánykérdés kriminológiai megközelítését, Önnek pedig ez a szakterülete.- A cigánysággal kapcsolatos kérdések rendkívül sokrétűek. A probléma eredetét tekintve bevándorlási, etnikai és szociális természetű egyszerre. Az általunk cigányokként ismert és igen rétegzett népcsoportból aránytalanul sokan élnek mélyszegénységben, ami közvetve valóban összefügg a bűnelkövetés és áldozattá válás jelenségeivel.- Elválasztható-e a probléma a kriminológiai vonatkozásaitól?- A kriminológiai vonatkozások másodlagosak, elsődlegesen a többségi társadalom és a kisebbség integrációs kapacitásait, igényeinek, szükségleteinek és viselkedésformáinak egymástól való távolságát, illetve illeszkedését, valamint ezek történelmi alakulását kell vizsgálnunk, ha meg akarjuk érteni a probléma lényegét.- Milyen lehetőséget lát a cigány-magyar viszony rendezésére?- A valódi probléma a társadalom kettészakadása, a munka- nélküliség, szegénység és leszakadás tartósulása. Ezen nem segít a cigánykérdés propagandacélokra való felhasználása, például a „cigánybűnözés” fogalmának sulykolása. A megoldás az, ha a cigányság minél szélesebb része számára nyitjuk ki a középosztályba felemelkedés, elsősorban az oktatás kapuját. A besenyszögi férfi szerint a hosszú élet titka egyértelmű: a munka, a munka és persze a munka Hajdanán ezer nótát is ismert Makai Misi bácsi BESENYSZÖG Kilencvenötödik születésnapját ünnepelte a közelmúltban a besenyszögi Makai Mihály bácsi. Családja a művelődési központban köszöntötte őt.- Meglepetés volt, mert azt hittem, hogy valamelyik gyermekem családi házában ünnepiünk majd - kezdi Misi bácsi. - Végül a művelődési házba vittek, ahol várt rám a családom, köztük a kilenc dédunokám, hat unokám és négy gyermekem. Képzelje el, ösz- szesen huszonheten köszöntöttek, ami nagy örömet okozott számomra. A torta mellé kaptam egy tévét és egy ajándék- csomagot is. Persze a legnagyobb öröm az volt, hogy köztük lehettem - meséli boldogan Misi bácsi. - Öt éve, hogy meghalt a feleségem és azóta a besenyszögi Gondozási Központ Időskorúak Otthonában töltöm napjaim. A beszélgetés alatt kiderült, az évek alatt az otthonban is egy kis család kovácsolódott össze.- A közösség jó, szeretek beszélgetni a társakkal - állítja. - A délelőttöt reggelivel kezdjük, majd tornával folytatjuk, ahova jómagam is beállók mindig. Muszáj karban tartanom magam, nem szabad ellustulni. Délután szieszta van, olyankor szívesen ücsörgők a friss levegőn - árulja el a tisztes kort megért férfi. tünk is. Minden megtermett, ami szem-szájnak ingere: volt paradicsom, hagyma, paprika, sőt még fűszerpaprikát is termesztettem. Az egész családot elláttam belőle. Mára ebből semmi nem maradt, egyedüli hobbim a citera, amit olykor-olykor előveszek. Hatéves koromban ismerkedtem meg a hangszerrel, később fellépésekre is jártam. Hajdanán ezer nótát ismertem, manapság már csak pár zeneszám erejéig csendülnek fel rajta a dallamok, ugyanis az ujjaim már nem a régik, sajnos zsibbadnak - meséli Mihály bácsi, aki hozzáteszi, a hosszú élet titka számára egyértelmű: a munka, a munka és a munka. M. K. Makai Mihályt huszonhét családtagja köszöntötte Misi bácsi tősgyökeres besenyszögi. Élete nagy részében mezőgazdasággal foglalkozott. Hatvanévesen vonult nyugdíjba kereken harmincöt évvel ezelőtt. 1920-ban születtem Be- senyszögön. A hat osztály elvégzése után mezőgazdasággal foglalkoztam. Édesapámnak volt földje, amit a nyolc testvéremmel együtt műveltünk. Hatvanévesen, 1980-ban nyugdíjba vonultam. A munkával természetesen nem hagytam fel, a baromfikeltetőben lettem fűtő, ahol még tizenöt esztendőt lehúztam. Otthon sem tétlenkedtem sosem, voltak malacaink, illetve szép gyümölcsösünk és konyhaker-
