Új Néplap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-06 / 234. szám

4 KÖRKÉP 2015. OKTÓBER 6., KEDD Akadémikusok üzenetét hozta JÁSZÁROKSZÁLLÁS A Magyar Tu­dományos Akadémia koráb­bi elnöke, Vizi E. Szilveszter lá­togatott a napokban Jászárok- szállásra, a Deák Ferenc Gim­názium, Közgazdasági és In­formatikai Szakközépiskolá­ba a Fáy András Alapítvány el­nökeként. Az iskola diákjaihoz szólva elmondta, a két aka­démikus, Deák Ferenc és Fáy András életének és munkás­ságának üzenete érvényes a XXI. században is. Eszerint életünket bölcsen és okosan, a jövő kihívásaira odafigyelve kell szervezni, miközben nem szabad megfeledkeznünk a gazdaságosságról és a takaré­kosságról. A vértanúk előtt hajtanak fejet JÁSZBERÉNY A Városvédő és Szépítő Egyesület ebben az évben is megemlékezik az ara­di vértanúkról és az első fe­lelős magyar miniszterel­nök, gróf Batthyány Lajos ha­lálának évfordulójáról. A hő­sök tiszteletére új emlékfa­sort létesítettek Jászberény­ben a Kapitánykertnél a Zagy­va mentén. Rendezik a környezetét JÁSZÁROKSZÁLLÁS Az első vi­lágháborús emlékművet az elmúlt években rendbe tet­ték a város lakói együttműkö­désben az önkormányzattal. A felújításhoz kapcsolódó he­lyi összefogásról korábban ol­vashattak lapunkban. A na­pokban megkezdődött az em­lékmű felújításánpk utolsó fá­zisa is azzal, hogy a szobor környezetének rendbetéte­léhez is hozzáláttak. Már ko­rábban elkészült a park ren­dezését szolgáló terv, aminek megvalósítása a minap meg­kezdődött. A szobor köré ba­zaltburkolat kerül, és díszbur­kolatot kap a parkon átveze­tő út is. Görgei Artúr tört'Pálcát az utolsó mártír élete fölött Zichy Ödön halálútja Útfelújítás és bővítés november végéig Élt egykoron egy gróf Zichy Ödön, akit az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc idején Görgei Artúr kivégezte­tett. A tragikus vég máig nem hagyja nyugodni a leszárma­zottakat. Mi vezetett a legsú­lyosabb ítéletig, melyet 167 éve hajtottak végre? László Erzsébet erzsebet.laszlo@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A Zichy família ma élő leszármazottai, s a családdal rokonságban álló, az Argentíná­ban élő (Szabadkígyósról szárma­zó) Wenckheim László felesége, Csáky Ilona nemrégiben is feltet­te a kérdést Hankó József szabad- kígyósi helytörténet-kutatónak, miként vett tragikus fordulatot Zi­chy Ödön sorsa, akinek élete fölött honfitársa, Görgei Artúr tört pál­cát. Annak az embernek, aki a ki­végzése előtt is kifejezte hűségét szülőföldjéhez: „Szeretem a hazá­mat. Remélem, én leszek a forra­dalom utolsó mártírja.”- A történelemkönyvek feltár­ják Zichy forradalomban és sza­badságharcban vállalt szerepét, emellett történészekkel is be­széltem - merült a beszélgetés­be Hankó József. Zichy Ödön 1809-ben szüle­tett. Politikai pályája 1839-től is­mert. Mérsékelt konzervatív, el­lenzéki oldalon állt, 1845-től Fej­ér megye főispánja, helytartója. Országgyűlési képviselővé 1847- ben választották, az ellenzéki so­rokban ült, de 1848. április 7-én lemondott mandátumáról, mert nem bízott a Batthyány-kor- mányban (annak ellenére, hogy a miniszterelnök a sógora volt, hiszen testvérét, Zichy Antóniát vette feleségül Batthyány Lajos). Zichy Ödön Székesfehérváron tartózkodott, amikor Jellasics el­foglalta a várost. A helybéliek Zi- chyhez folyamodtak kérésük­kel, hogy tárgyaljon Jellasiccsal, mert katonái fosztogatják a lakos­ságot. A gróf ezért többször meg­fordult a horvát hadsereg fejénél. Zichy Kálózra, a család birtoká­ra, kastélyába akart menni, mert vészesen közeledett Roth vezérőr­nagy tízezres horvát serege, hogy Jellasics csapatait kiegészítse. A gróf a birtokát és Kálózt féltette, ezért menlevelet kért Jellasicstól. Amikor megkapta, inasával hintó­ba pakoltatta ruháit, holmijait, és így határozott: „Lemegyek Kálóz­nyán elmondta elfogóinak: azért megy Kálózra, hogy megvéd­je a falut a horvát vezér seregé­től. Utólag a történészek hibá­nak tartják, hogy a bíróság nem hallgatta ki a gróf inasát. Gör­gei azzal vádolta Zichyt, hogy a gróf bizonyosan járt a két hor­vát tiszt szobájában, megtalálta az iratokat, és magával vitte. Ám ez sincs bizonyítva. A két vádpont miatt, Görgei javaslatára, a bíróság kötél ál­tali halálbüntetésre ítélte Zichy Ödönt. Az ítélet ellen nem lehe­tett fellebbezni, s még aznap este fél kilenckor végrehajtották Ló­rév kompkikötőjénél. A magyar katonák ezután elmentek Ká­lózra, és átkutatták a Zichy-kas- télyt. Az aranytárgyakat lefoglal­ták és egy ládában elvitték Szol­nokra, onnan Debrecenbe. Kivégzése előtt Koller János adonyi plébános adott szentséget Zichy Ödönre, s egyben lejegyez­te a gróf végrendeletét. Az elítélt 40 ezer forintot hagyott barátnő­jére, Kandillára. Óráját a püspök öccse gyerekének adományoz­ta. Az egyháznak kétezer forin­tot adott, hogy minden évben, a kivégzés napján tartsanak misét a kálózi kápolnában. Végül azt kérte, Kálózon, a katolikus temp­lomban temessék el. Az akasztás másnapján Kol­lár János el akarta temettetni a halottat, ám nem engedték, így a kivégzéstől nem messze, a rév mellett temették el a grófot. A ládát 1849 márciusában fel­nyitották, a kisebb aranytárgya­kat egybeolvasztották, s a hábo­rú költségeinek fedezésére fordí­tották. Jókai Mór az esti lapban lopás­sal vádolta meg az aranyat őrző Madarász Lászlót. Madarász erre megsértődött, lemondott, és Ame­rikába ment. Zichy gyémánt ing­gombjai valahogy Törökországba kerültek egy magángyűjtemény­be, majd állami gyűjteménybe, később a török állam visszaadta Zichy Jenőnek, Ödön testvérének. Görgeit később túlkapással vádolták Zichy kivégzése miatt azért, mert bizonyítékkal nem, legfeljebb gyanúval rendelkez­tek arról, hogy ő lehetett az ösz- szekötő Jellasics és Roth között. Zichy Ödön kivégzésének helyén ma egy neogótikus ká­polna áll. Emlékezésül egy hir­telen hozott ítélet hazaszerető ál­dozatának. ra, onnan Pozsonyba”. Kálóz előtt, Soponyán, Görgei Hunyadi alaku­latának katonái állították meg, Zi­chyt igazoltatták, a hintót átkutat­ták, melynek során 43 röpiratot találtak. Ezeket V. Ferdinánd csá­szár írta alá 1848. szeptember 22- én, és küldette el Mensdorff gróf­fal, őfelsége tudtával. A 43 röpiratot lefoglalták, a gró­fot, aki unokatestvérével, Pállal utazott, őrizetbe vették és bekísér­ték a katonai parancsnokságra, Görgeit pedig futár útján értesítet­ték. Elfogói rásütötték Zichyre az áruló bélyeget, ezért a jobbágyság haragra gerjedt, meg akarták öl­ni. A grófot Adonyba itt találkozott Görgei- halászbárkán Csepel téré mentek, ott, Ló­állt Görgei hadpa- noksága. Görgei fel adata éppen az volt, hogy Jella­sics csapata­it ne engedje a Duna közelé­vitték, vei. Egy szige- réven rancs­be, nehogy' Bu­dát körbeke­rítse. Másnap, szeptember 30-án Görgei létrehozott egy bírósá­got, melyben az egyik katonai bíráskodó Karcsai Károly volt, az elnök pedig Görgei Artúr. Két vádpontban hallgatták ki Zi­chy Ödönt és unokatestvérét; az egyik a tiltott röpiratterjesztés, a másik a hazaárulás volt. A gróf azzal védekezett, hogy a lakosság kérésére tárgyalt Jel­lasiccsal. Menlevelet kért, hogy mehessen a falujába. A védeke­zést nem fogadták el, arra keres­tek bizonyítékot, hányszor tár­gyalt Zichy Jellasiccsal, katonai szempontból. Akik Zichyt Sopo­nyán elfogták, elmondták, a röp- iratokat a gróf székesfehérvári villájában elszállásolt horvát ka­tonák felejtették ott. Amikor az inas összecsomagolt, a röpirato- kat is a holmikhoz tette. A bíróság a hazaárulást bi­zonyítottnak találta, mond­ván, Zichy Ödön nem kö­zölte a magyar haderővel, hogy 10 ezer katona kö­zeleg délről Roth vezérőr­nagy vezetésével. A vád már akkor is megdőlni látszott, hi­szen Zichy Sopo­JÁSZFÉNYSZARU Ütemesen zajlik a városban több, a városi útvonala­kat tehermentesítő közút építése, illetve felújítása, valamint több Jászfényszaruba vezető közleke­dési utat is megépítenek még no­vember végéig. A polgármeste­ri hivatal munkatársa, Tanczikó Attila érdeklődésünkre elmond­ta, hogy a felújítások egy része annak köszönhető, hogy egy el­nyert támogatást költséghatéko- nyan tudta felhasználni a tele­pülés. Nevezetesen a város ösz- szességében 2 milliárd 1,8 mil­lió forint támogatást, nyert a te­lepülés úgynevezett északi elke­rülő útjának megépítésére, va­lamint a Jászfényszarutól Zsám- bék irányába vezető, 3106-os út megyehatárig tartó szakaszá­nak felújítására. Az már koráb­ban látszott, hogy az elnyert tá­mogatás költségtakarékos fel- használásával forrásokat sikerül megtakarítani. Ennek megfelelő­en kérték a szerződések módosí­tását, hogy az említett összegből további felújításokat és útépítése­ket hajthassanak végre. Az összegből még lehetőség nyílik arra is, hogy összesen 15 utcában építsenek meg, illetve újítsanak fel útburkolatot. Az engedélyt megkapták, aminek következtében várható­an november végére további uta­kat is rendbe tehetnek. Neveze­tesen felújítják a Jászfényszaru és Boldog közötti 3126-os köz­utat teljes hosszában, elkészül az úgynevezett Sóstó dűlőn egy útalap, ami a Szent István úttól egészen a 32-es számú főútvona­lig hózódik majd - így egyfajta tehérmentesítője lehet a városba vezető útszakasznak is. Az ösz- szegből még lehetőség nyílik ar­ra is, hogy összesen 15 utcában építsenek meg, illetve újítsanak fel útburkolatot. A munkálatok­kal párhuzamosan ezekben az utcákban cserélik - illetve ahol korábban már cserélték, ott fe­lülvizsgálják - az út alatt húzódó vízvezetéket, rendbe beteszik az adott utcában a járdákat. A kivi­telezéssel november végére sze­retnének végezni, hogy még eb­ben az évben az elszámolásokat is le lehessen zárni. B. Cs. Felszerelték az összes lámpatestet a városban Megtakarítást várnak JÁSZBERÉNY Lezárult Jászberény­ben a közvilágítás korszerűsítésé­nek kivitelezési szakasza - tudtuk meg a jászberényi polgármesteri hivatal munkatársaitól. A fejlesz­tés részeként a város összes közté­ri lámpatestének mintegy kéthar­madát cserélték le. A beruházás összességében 410 millió forint­ba került, amiből 2800 lámpatest cseréjét oldották meg. A tájékozta­tás szerint az új, LED-izzók mint­egy ötven százalékkal kevesebb villamos energiát használnak fel, mint elődeik, így csökkenhet a rá­fordítás költsége is. Dr. Szabó Ta­más polgármester szerint a mosta­ni cserével is már mintegy 20 mil­lió forintos megtakarítás érhető el éves szinten. B. Cs. Heteken át zajlott a munka, a fényforrások cseréje A tervek szerint decemberig lezajlanak az árverések Fordítani a tendencián JÁSZBERÉNY Az állami földek egy részének elárverezése kapcsán heves viták zajlanak az ország­ban. Az ellenzők szerint nem más zajlik majd a licitek során, mint az állami földek átjátszá­sa a kormányhoz közeli birtoko­soknak. A kritikát megfogalma­zók szerint épp azok maradnak majd ki a lehetőségből, akinek eredetileg szánták volna a föl­deket. A napokban dr. Nagy Ist­ván, a Földművelésügyi Minisz­térium parlamenti államtitkára tartott tájékoztatót Jászberény­ben. Elmondása szerint alapta­lan vádaskodásról van szó a föld­eladást kifogásolók részéről. Alapvető szándék az állami földek értékesítésekor az, hogy azok jussanak földterülethez, akik tartósan a mezőgazdaság­ból szeretnének megélni - ma­gyarázta a kormányzati szándé­kokat az államtitkár.- Jelenleg hazánkban mint­egy 102 ezer földműves él - fo­galmazott dr. Nagy István -, akiknek száma évről évre csök­ken. Úgy véltük, most jött el az a lélektani pillanat, amikor még megfordítható a tendencia. Az államtitkár egyenesen tör­ténelmi lehetőségként szólt a föl­delárverezések folyamatáról, és elővette az 1945-ös, sokat vita­tott földreform „a föld azé, aki megműveli” politikai fordulatát, hozzátéve, hogy a II. világhábo­rú befejezése óta a gazdák leg­főbb törekvése, hogy földhöz jus­sanak. Úgy vélte, hogy a decem­berig tartó földlicitek folyamata a saját tulajdonon alapuló gaz­daság erősítését célozza. Az el­következő hetekben 380 ezer hektár állami tulajdonú szán­tó és legelő kerül kalapács alá. Az ötvenezer helyrajzi számon bejegyzett birtoktest közül 41 ezer darab tíz hektárnál kisebb birtokot takar. A földeket három hektár alatt az eddig szokásos módon, hirdetmény útján adják el, míg a három hektár felettiek­re lehet majd licitálni. Az állam­titkár számításai szerint hektá­ronként átlagosan egymillió fo­rintos kikiáltási áron indulhat majd az árverés. Banka Csaba Mindössze 39 évet élt ^ gróf Zichy Ödön. ЯНК ^ Görgei javasolta a kivégzését

Next

/
Thumbnails
Contents