Új Néplap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-27 / 251. szám

4 JÁSZSÁG 2015. OKTÓBER 27., KEDD Szorgalmazzák a rákötéseket HÍREK Nagy elismerésének tartja a Déryné-díjat Létrehozná a jászsági cigányzenekart JÁSZUDÁNY A településen nemrég átadott szennyvíz­csatorna-beruházás során megépült több mint harminc­nyolcezer méter gerincveze­ték, közel tizenhétezer mé­ter a házi bekötések hossza, a nyomóvezeték pedig mint­egy hat kilométer hosszban valósult meg. A rendszerhez kapcsolt szennyvíztisztító te­lep napi kapacitása összes­ségében négyszáznegyven köbméter szennyvíz megtisz­títása. Hasznos tudni, hogy a szennyvízcsatornára való rá­kötés egyébként törvényi kö­telezettség, aki ezt nem te­szi meg, arra talajterhelési bírságot vethet ki az önkor­mányzat. Történész tart előadást JÁSZSÁG A Jászok Egyesüle­te következő összejövetelét a találkozók szokásos helyszí­nén, nevezetesen a Pest me­gyei megyeházán tartja ked­den délután öt órakor. A most sorra kerülő rendezvényen ez alkalommal a Magyarrá lett Habsburgok - József ná­dor és leszármazottai cím­mel tart előadást Nánay Mi­hály, az ELTE történész dokto- randusza. Útépítések a csatornázás után PUSZTAMONOSTOR A település képviselő testülete döntést hozott arról, hogy a község belső úthálózatának fejlesz­tését azután folytatja majd, hogy a befejezéséhez közele­dő ivóvízminőség-javító prog­ramot követően, a remények szerint az elkövetkező eszten­dőkben megvalósuló szenny­vízcsatorna-beruházást is le­zárták. Ennek a döntésnek na­gyon racionális, ésszerű oka volt. Ebben az esetben ugyan­is nem kell majd az újonnan ki­épített utakat felbontani, majd azoknak a javítására újabb, akár jelentős anyagi forráso­kat fordítani. tésben, tapasztottunk, és kőmű­vesmunkát is vállaltunk. Min­denkinek dolgoznia kellett, aki pedig tanulni akart, annak még jobban, hogy elérje mindazt, amit kitűzött a maga számára. A cimbalmos, brácsás éle­tében nagy változást jelentett, amikor 1971-ben csatlakozott a Jászság Népi Együttes zene­karához. Amikor a Jászság Né­pi Együttesben kezdtem, alapító tagjai voltunk az együttes zene­karának zenésztársaimmal. Rengeteg elismerés, utazás, siker kapcsolódik ehhez az idő­szakhoz. Az idős zenész a mai napig rendkívül fontosnak tart­ja a hagyományőrzést, amit egy új zenekar létrehozásával sze­retne erősíteni. - Azt szeretném, hogy ha a jászsági népi együt­tes mintájára létrehozhatnánk egy Jászsági Cigányzene- kart is. Nagyon remélem, azt, hogy az ötletnek meg­lesz a támogatása, és ez­zel kapcsolatban vannak is már ígéreteink. Egye­lőre Zsiga István prímá­sommal közösen meg­kezdtük összegyűjteni azo­kat, akik szívesen részt ven­nének a zenekar létrehozásá­ban. A Jászság Népi Együttes már világszerte ismert és elis­mert munkát végez. Azt gon­dolom, hogy amíg élek, már nem szerezhet világhír­nevet egy jászsági ci­gányzenekar, de úgy vé­lem, hogy magas színvo­nalú játékával legalább or­Névjegy Fehér Ödön Jánoshidán szüle­tett egy cigányzenész család­ba. Édesapjával, nagybátyjai- val és testvéreivel vendéglők­ben muzsikáltak. Fiatalon Bu­dapestre került, ahol napköz­ben dolgozott, esténként pe­dig Tarjányi-Tóth Ida cimbalom- művész zeneiskolájába járt, ké­sőbb Bicskei Géza is tanította. 1971-től a Jászság Népi Együt­tes zenekarával dolgozott. En­gedéllyel rendelkező táncház­zenészekként több helyen mu­zsikáltak. Még Amerikába és Norvégiába is eljutott. Fehér Ödön az 1980-as évek végén visszatért a cigányzenéhez. ismerésre szert tehetne a zene­kar, ha sikerül létrehozni. Amíg csak tudok, ezen dolgozom az el­következőkben. A zenész azt is elárulta, miért ilyen fontos számára ez az új ze­nekar.- Gyerekkorom óta ismerem, játszom, korábban még énekel­tem is a magyar nótákat. Már pedig magyar nóta nincs ci­gányzene nélkül, ahogy cigány­zene sincs magyar nóta nélkül. Nem léteznek külön-külon. Azt kérem mindenkitől, hogy ne hagyjuk a cigányzenét kihal­ni, hiszen akkor előbb-utóbb a magyar nóta is elvész. A hagyo­mányok megőrzése miatt tar­tom fontosnak, hogy a jászsági cigányze- nekar létre­A nemrég Déryné-díjjal el­ismert cigányzenész, Fehér Ödön tiszteletére rendeztek nótaestet a hét végén Jászbe­rényben. Az idős cimbalmos a Zsiga István prímás vezette ze­nekarával mutatta be műsorát. Az ötéves kora óta fellépő ze­nész most azon dolgozik, hogy létrehozhassák a Jászsági Ci­gányzenekart. Banka Csaba csaba.banka@partner.mediaworks.hu Művelődési Központ által létre­hozott Déryné-díjról.- Nagyon örültem a Déry- né-díjnak, amit nemrég vehet­tem át. Rengetegen köszöntöt­tek és gratuláltak azután, hogy megkaptam az elismerést. Igazi meglepetés és nagy megtisztel­tetés volt számomra.- Ötéves korom óta lépek fel, muzsikálok zenekarokban, per­sze közben dolgozni kellett, mert akkor olyan volt a világ. A zené­lés mellett mindent meg kellett csinálni - és mindet meg is csi­náltunk apámmal és öcsémmel -, ami adódott, és amiből egy ki­csi pluszt lehetett szerezi a meg­élhetéshez. Kapáltunk, arat­tunk, részt vettünk a vályogve­JÁSZBERÉNY - A koncertre nagy örömmel készültem, mert ren­geteg ismerősömet, barátomat vártam a bemutatóra - mondta érdeklődésünkre Ferhér Ödön.- Nótaszerető magyar embe­reket, akik érdemesnek tartot­tak arra, hogy 80. születésna­pom apropóján szervezett nóta­estet megtekintsék, végig hall­gassák. A zenészként eltöltött évtize­dek egyik legnagyobb elismeré­seként beszélt néhány héttel ez­előtt átvett, a Jászberényi Vá­rosvédő és Szépítő Egye­sület, illetve a Déryné Egy túlélő sorstörténetét dolgozta fel a kiadvány JÁSZDÓZSA A szeretet és a hit ere­je címmel mutatták be hét végén a Jászdózsai Polgárőrség kiadvá­nyát, amely Erdős István ausch- witzítúlélő sorstörténetéről szól. Az eseményre a Svájcban élő Er­dős István is hazalátogatott szü­lőfalujába és köszöntötte bará­tait, ismerőseit, helyi civil szer­vezetek vezetőit, tagjait. Az élet- út-bemutatón Orosz Tibor, a pol­gárőrség vezetője méltatta Pista bácsi szülőfalujának közössége­iért tett önzetlen tevékenységét. A rendezvényen Kiss Erika új­ságíró, helytörténész előadásá­ban felidézte a jászsági zsidóság múltját, és átadott egy kötetet a közelmúltban megjelent, A jász­sági zsidóság emlékeiből című könyvéből. Erdős István sorstör­ténetét Illés Anita újságíró írta Családjában egyedül ő élte túl a borzalmakat. és szerkesztette Pista bácsi kéz­iratai, barátai visszaemlékezé­sei alapján.- A viharos 20. század sok csa­lád életében okozott olyan tragé­diákat, amelyekről nem beszél­nek. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy megnyíljanak. A nyomasz­tó múlt, a túl sokáig bennünk élő lelki terhek, sérelmek azonban betegséget okozhatnak, és ge­nerációkon át kihatnak az élet­re. A szembenézést segíti ez a könyv, az Erdős család lelki fáj­dalmainak feloldását és üzene­tet közvetít jelenünkre vonatko­zóan - mondta Illés Anita. A kiadványban Pista bácsi mesél boldog gyermekkoráról, iskolás éveiről, családja tragé­diájáról, az újrakezdésről és élete kiteljesedéséről is. Csa­ládjában egyedül ő élte túl az auschwitzi borzalmakat, a bu- chenwaldi koncentrációs tá­bort. Tizenhét évesen testi, lel­ki fájdalmakkal, megpróbál­tatásokkal gyötörve, család­ját elveszítve egyedül maradt, Svájcban egy számára idegen országban kezdett új életet. Családot alapított, két gyerme­ke van, sikeres mérnökké, ta­nárrá vált, ma is Svájcban él. Élete egyik fontos céljának tar­totta, hogy segítse szülőfalu­ját. Összefogással valósult meg 1999-ben régi nagy álma, az „Erdős” Otthon és 2008-ban az „Erdős” Park létrehozása. Civil vándordíját ítéltek oda a jubiláló Déryné Vegyeskarnak Bemutatóval ünnepeltek JÁSZBERÉNY A Déryné Vegyes­kar megalakulásának 55 éves évfordulója apropóján tartott jubileumi koncertet a Déryné Rendezvényházban. Az 1960- ban létrehozott kórus a kezde­tek óta több mint hatszáz be­mutató előadást tartott, és im­már évek óta hangversenykó­rus minősítéssel rendelkezik. Az együttes Munkásének­karként jött létre, majd 1971- ben vette fel a Vasas Kórus ne­vet. A megannyi hazai fellépés mellett külföldön, határainkon túl is megmutathatták tehet­ségüket a kórustagok. Számos kapcsolatot építettek ki hazai és határon túli karokkal. A kó­rus karnagya 2001 óta Ferencz Nagyon sokat tettek a hazai kórusművészetért Sándor, aki előtt huszonnyolc éven át Bedőné Bakki Katalin vezette az énekkar szakmai te­vékenységét. * A jubileumi műsor részeként vehették át „A Jászságért” Ala­pítvány által létrehozott, és a kuratórium döntése alapján a közösségnek idén odaítélt Jász­sági Civil Vándordíját. A Déryné Vegyeskar mun­kásságával, a magyar zenekul­túra ápolásával, határokon át­ívelő terjesztésével hozzájárul a magyar kórusművészet el­ismertségéhez, ezért méltó a Jászsági Civil Vándordíjra - fo­galmaztak a kuratórium tagjai az együttes tevékenységének méltatásakor. B. Cs. Vezetőképzésen a polgárőrök JÁSZKUNSÁG A Jász-Nagykun-Szol- nok megyei polgárőrök október 19-től 22-ig az Országos Polgár­őr Szövetség és a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem Rendészet­tudományi Kar által szervezett Polgárőr Akadémia csúcsvezető­képző tanfolyamán vettek részt Pilisszentkereszt Büntetésvég­rehajtás Oktatási központjában. Megyénkből Kisbódi Gáspár, Jászjákóhalma Polgárőr Egyesü­let elnöke, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Polgárőrszövetség el­nökségének tagja, Földi István, a Nagyiváni Polgárőr Egyesület el­nöke, a Tiszafüredi járás koordi­nátora, Kecse László, a Tiszaföld- vári Polgárőr Egyesület elnöke, Kunszentmárton járás koordiná­tora és Simon György, a Tiszasző- lősi Polgárőr Egyesület szolgálat- vezetője vett részt a magas szin­tű képzésen. A megye polgárőre­in kívül az ország más megyéiből, összesen 28 polgárőr vett részt az akadémián. A közszolgálati egye­tem előadói a polgárőr-egyesüle­tek jogállásával, gazdálkodásá­val, illetve rendészettel és bünte­tőjoggal kapcsolatos előadásokat tartottak, továbbá egész napos bűnmegelőzési tréningen vettek részt a polgárőrök. A képzés végén a polgárőrök az elsajátított tananyagból si­keres vizsgát tettek - tájékoz­tatta lapunkat Kisbódi Gáspár, a megyei szövetség elnökségi tagja. B. Cs. Ötéves kora óta lép fel különböző zenekarokkal Fehér Ödön. Szeretné "i“ létrehozni a Jászsági cigányzenekart.

Next

/
Thumbnails
Contents