Új Néplap, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-09 / 237. szám
g GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 9., PÉNTEK Hiperalacsony infláció - már nem sokáig tarthat BUDAPEST Meglepő mértékben csökkentek az árak szeptemberben - derül ki a KSH legfrissebb adatközléséből. A régóta 0 százalék körüli infláció ezúttal 0,4 százalékos értéket mutatott, összehasonlítva a tavalyi őszkezdettel. Az idei augusztusi árszintnél pedig 0,6 százalékkal voltak leljebb a fogyasztói árak. Mindez természetesen a statisztikusok által összeállított, átlagos fogyasztói kosár összárára érvényes, vagyis aki azt tapasztalta, hogy a szeszes italok és a dohányáruk egyre drágábbak (konkrétan 3,9 százalékkal), nem tévedett. Utóbbi két termékcsoportért kellett a legmélyebben a zsebekbe nyúlni. Ezzel szemben az üzemanyagok ára a fenti tizedszázalékoknál jóval nagyobb mértékben, az egész évet tekintve 17 százalékkal lettek olcsóbbak. Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője szerint az éves csökkenést egyértelműen az üzemanyagok árának esése okozta, de a ház- tartásienergia-árak mérséklődése is benne van. Ez a brutális árcsökkenés volt képes ellensúlyozni bizonyos élelmiszerek markáns drágulását: 16,3 százalékkal a burgonya, a friss zöldség és gyümölcs, 8,3 százalékkal az étolaj és 5,3 százalékkal a tojás lett drágább. Jobban kifejezi a valós - vagyis a családok által is érezhető - folyamatokat a maginflációnak nevezett jelzőszám, amelynek kalkulálásakor szándékosan kihagyják az olyan egyedi hatásokat, mint a nemzetközi olajár-csökkenés vagy a kormányzati rezsicsökkentés. Ezek nélkül 1,3 százalékos inflációt kaptak a KSH szakemberei - vagyis az árak emelkedését mérték. TD Átugrik pluszba? Közgazdászok arra számítanak, hogy még az idén a negatív tartományból plusz 3 százalék közelébe ugrik a pénzromlás üteme. Bár a növekvő infláció rosszul hangzik, valójában azt mutatja, hogy a gazdaság magához tért, a családok egyre több pénzből gazdálkodhatnak, így egyre többet is vásárolnak - ez utóbbi pedig felfelé hajtja az árakat. A kabinet és a kormánypártok szerint sikernek tekinthető a magánnyugdíj-pénztári befizetések államosítása és a 3000 milliárdos vagyon nagyobbik részének államadósság-csökkentésre fordítása. Az ellenzék azonban úgy látja: teljes a kudarc, miközben a pénznek is nyoma veszett. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST Összességében 2500 milliárd forinttal mérséklődött az államadósság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékenysége által - jelentette be tegnap a parlamentben Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára. Tállai az alap 2011-től 2015-ig tartó üzleti évéről beszámolva elmondta, a magánkasszáktól átvett 3000 milliárd forintnyi vagyon felhasználásával több mint 2000 milliárd forint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, és csaknem 500 milliárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe. Ez összességében majd 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökkenéssel ér fel - mutatott rá. A számok ellentmondani látszanak Tállainak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2010 áprilisában, a második Orbán-kormány hatalomra kerülésekor 19,3 ezer milliárd forint volt a magyar állam nominális adósság- állománya. Ugyanez az adat ma 25 ezer milliárd. Ugyanez a bruttó hazai össztermék tükrében: 2010 első negyedévében 80,5 százalékon állt az adósságráta, most 79,6 százalékon van a mutató. Az államtitkári 10 százalékpontos csökkenés eredménye 70,5 százalék lenne. Az ellenzék sem Tállai statisztikáit olvasta: a jobbikos Volner János és az LMP-s Sallai R. Benedek is a kormánytag fejére olvasta az ÁKK adatait. Volner szerint a kormány felélt 3000 milliárd forintnyi vagyont, és kudarcot vallott az adósságcsökkentésben. A kormány „elhitette az emberekkel, hogy elsődleges cél az állam- adósság elleni harc, de megbukott abban" - kontrázott Sallai. Velük szemben az MSZP elnöke, Tóbiás József alapvetően az Európai Bizottságot okolta, amiért a kormány kénytelen volt elvonni a nyugdíjbefizetéseket. Szerinte a Bizottság nem engedélyezte a költségvetési hiány csökkentését a nyugdíjbeNominális államadósság (milliárd forint)_________ MW-grafka Forrás: Államadósság Kezelő Központ 2010. OKTÓBER: Orbán Viktor bejelentette: 2010. november 1-jé- től 2011. december 31-ig az állami nyugdíjalapba terelik az addig a magánnyugdíjpénztárakba fizetett pénzt. 2010. DECEMBER: kormányhatározat: 2011. május 31-ig kell kidolgozni az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés szabályait. fizetésekkel, ezért volt lépéskényszerben Orbán Viktor. A magánpénztári befizetéseket 2010. végi döntésével 2011 márciusában államosította a kormány - a parlamenti többség felhatalmazása alapján. Ebben az időszakban valóban tetten érhető az államadósság csökkenése: a március végi 82,8 százalékos GDP-arányról három hónap alatt - ezemilbárdos csökkenéssel - 77,8 százalékra fogyott. Év végére azonban visszahízott 81 százalékra. Vagyis a felhasználás legaktívabb szakaszában, a 2011-es évben sem sikerült érdemben csökkenteni az államadósságot. A befizetések államosításakor tett kormányzati ígéret szerint az Az MNB 2014-es évre vonatkozó adatai szerint a magánnyugdíjpénztárak vagyona nem fogy, hanem növekedésnek indult. Tavaly szeptember végére 205 milliárdos vagyont kezelt a négy megmaradt magánynyugdíjpénztár. A kasszák taglétszáma a harmadik negyedév végén 61 523 volt, egy átlagos pénztártagnak 3,34 millió forint volt az egyéni szám2011. FEBRUÁR: döntés arról, hogy 2012. március 31-ig kell átadni az egyéni számlavezetéshez szükséges adatokat az erre kijelölendő intézménynek. 2013. ÁPRILIS: Rogán Antal megígéri, legkésőbb év végéig jóváírják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az egyéni nyugdíjszámlákon. 2013. DECEMBER: a 3000 milliárd állami nyugdíjrendszerben bevezetik az egyéni számlákat, amelyeken jóváírják a magánpénztárakba korábbi években befizetett összeget is. így technikailag nem vész él a befizetés, csupán másik számlán vezetik azt tovább. Az ígéretek azonban csak részben teljesültek: 2013. június 1-je óta elvben az internet segítségével bárki nyomon követheti a nyugdíjbefizetéseit az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság oldalán (https://egyeniszamla.onyf.hu/), szerkesztőségünknek azonban órákon át tartó próbálkozás ellenére sem sikerült ezt megtenni, a főigazgatóság szerverének hibája miatt. Iáján. A magán-nyugdíjpénztári tagok száma 2031-gyel csökkent egy év alatt. A pénztári befizetések a tavalyi első háromnegyed évi 303 millióval szemben az idén 586 millió forintot tettek ki, az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 141 millióról 170 millió forintra nőttek - írta a Magyar Nemzeti Bank. forint magán-nyugdíjpénztári vagyon elfogyott. 2014. JÚNIUS: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az egyéni nyugdíjszámlák most már az Emmi hatáskörébe tartoznak. 2014. NOVEMBER: Orbán Gábor államtitkár szerint jelenleg nem prioritás az egyéni nyugdíjszámla bevezetése. Szép ígéretek az egyéni nyugdíjszámláról Megérte maradni a magánpénztárban A BUX index alakulása Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft EMASZ 22500 3,35 23 OTP 5490 1,86 3379 MÓL 13190 1,31 1841 ANY 950 1,06 5' RICHTER 4571 0,68 1236 FORRÄS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft PANNERGY 337-2,03 13 SYNERG0N 56-1,75 0 APPENINN 212-0,93 6 CIGPANN0NIA 153-0,65 0 FHB 703-0,14 3 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. október 8.) ■KI Dátum Új élsz. I ár (Ft) Malmi búza 2015. december 47900 Malmi búza index 2015. december 47900 Takarmánybúza 2015. december 45300 Takarmánykukorica 2015. november 45800 Takarmánykukorica 2015. december 46300 Takarmánykukorica 2016. március 47300 Takarmánykukorica index 2015. november 45800 Takarmánykukorica index 2015. december 46300 Takarmánykukorica index 2016. március 47300 Takarmányárpa 2015. december 45500 Olajnapraforgó 2015. október 116500 Olajnapraforgó index 2Ó15. október 116500 Repce 2016 március 108500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. októbere.) □ €/Ft 312,79 0,46 Ft $/Ft 276,95-1,74 Ft □ CHF/Ft 286,05 0,07Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. október 8.) mtm Vételi Eladási I Budapest Bank 303,27 322,03 CIB Bank 300,21 325,23 Citibank 299,63 325,57 Erste Bank 303,90 321,40 FHB Bank 303,58 321,72 K&H Bank 303,26 320,74 MKB Bank 301,99 321,31 OTP Bank 303,22 320,68 Raiffeisen Bank 308,78 315,02 Csökken a magyar gazdaságba vetett hit - lépéskényszerben a kormány, valamit ki kell találni jövőre Nem látni, mi fogja élénkíteni a beruházásokat BUDAPEST Kétéves mélypontjára, 46,9 pontra csökkent az IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített vállalkozói Konjunktúra Index értéke. Az elemzők szerint ennek többek között az az oka, hogy a cégek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem a saját vállalkozásától - a javulni látszó általános makroadatok ellenére sem. De nem ez az egyetlen oka a borúlátásnak: a felmérés során a cégvezetők 66 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy év során érezhető mértékben új munkaerőigény jelentkezett, de a bővíteni szándékozók többségének általában nehezen sikerült a megfelelő embert Az M4-es autópálya beruházását leállították - gyorsút lesz helyette Kamara: 165 év Magyarország csak a vállalkozásokkal, munkaadókkal partnerségben tudja fenntartani a gazdasági növekedést, a partneri viszonyhoz pedig meg kell hallani a vállalkozások hangját - mondta Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke, a miniszterelnök politikai kabinetfőnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fennállásának 165. évfordulóján tartott ünnepi küldöttgyűlésen a Parlamentben. Szavaival cseng egybe az Országgyűlés előtt fekvő, a vállalkozások admninisztrációs terheit is csökkentő törvénytervezet. megtalálni. Egyharmaduk pedig úgy nyilatkozott, volt olyan pozíció, amire egyáltalán nem találtak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt. A munkaerő-pótlás nehézsége a vállalkozások többsége (59 százalék) szerint azért alakult ki, mert külföldre mentek/mennek a képzett szakemberek. A vállalkozók pesszimizmusa már most is megmutatkozik a beruházások - vagyis a fejlesztések, jövőbe mutató befektetések - drasztikus visszaesésében. Tavaly a kiugróan magas GDP-bő- vülés idején, amikor a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett, a beruházások 11,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ezzel szemben idén már stagnálnak a beruházások, míg jövőre az előrejelzések szerint az ideinél 5 százalékkal kevesebbet költenek majd ilyen célokra a vállalkozások. Nem véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter egy konferencián kijelentette: „vért kell izzadni” majd 2016-ban a 2 százalékos gazdasági növekedésért is. Bár az idei évre a kormány 3,5 százalékos GDP-nö- vekményre számított, 2015- ben a legoptimistább számítások szerint is 2,7 százalék lehet a plafon. Ehhez képest is visszaesést jelentene jövőre, ha nem sikerülne tartani az eredeti, 2,7 százalékos célt. Trencséni D. К %
