Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-09 / 211. szám

4 TISZAZUG 2015. SZEPTEMBER 9., SZERDA HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Hegyes Zoltán, Cibakháza polgármestere Szarvas András atya emlék­napjává nyilvánította a cibak- házi képviselő-testület szep­tember 10-ét. Két évvel ez­előtt e napon gyilkolták meg a község szeretett és tisz­telt plébánosát, holttestére a plébánia pincéjében találtak rá. A rendőrség alig negyven- nyolc óra leforgása alatt talál­ta meg a feltételezett elköve­tőt, azt a 19 esztendős fiatal­embert, akit Bandi atya életé­ben többször is segített. Mi­kor döntöttek úgy, hogy erre a napra „hivatalosan” is emlé­keznek minden esztendőben?- Múlt héten, egy rendkívüli képviselőtestületi ülésen ha­tároztunk erről.- Nagyszabású ünnepségre készüljenek a helyiek?- Semmiképpen! Varga Ta­más jelenlegi katolikus pa­punk arra kért, csak szeré­nyen emlékezzünk meg előd­jéről. Úgy vélem, ezt Bandi atya is így akarná. A koszo­rúzás után tizennyolc órá­tól megemlékező szentmisét tart Tamás atya, majd gyer­tyagyújtásra invitáljuk a la­kosokat.- Régebben arról is szó volt, hogy közteret neveznek el az elhunyt plébánosról.- Nem mondtunk le erről. A templom környéke jelen­leg Szabadság tér. Az a ter­vünk, hogy a teret a jövőben kéttéosztjuk. A polgármes­teri hivatal felé eső rész ma­rad Szabadság tér, a másik fe­lét Szarvas Andrásról nevez­nénk el. Persze, erről is a tes­tület dönt, előtte pedig egyez­tetünk a lakosokkal. Az érin­tetteknek ugyanis módosí­tani kell a személyes okmá­nyaikat, amelyek időbe ke­rülnek. Kérdés, vállalják-e az utánajárást. Az átíratás költ­ségeit az önkormányzat áll­ná. Különleges csontdarabra bukkant egy cibaki kislány Újabb lelet a parton Meglepően szerencsések voltak idén nyáron azok a gyerekek, akik „régészkedésre” indultak a Tiszához. Korábban két rákó- czifalvai kisfiú, nemrégen pedig egy cibakházi kislány talált „ős­csontot” a folyó medrében. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu CIBAKHÁZA - Pár hete történt, hogy lebicajoztunk a barátokkal a Tiszához - kezdi az élménybe­számolót Bánszki Anna. Osztály­társai figyelmesen hallgatják a most negyedikes kislányt, min­denki kíváncsi arra, hogyan le­het rátalálni egy igazi ősleletre.- Nagyon meleg volt aznap, fürödtünk, meg búvárkodtunk is. Még búvárszemüveget is vit­tem magammal, azzal merül­tem alá. Persze, alig láttam va­lamit, hiszen zavaros volt a folyó vize. Egyszer valami kemény­re léptem rá. Lemerültem és felhoztam ezt a valamit. Legin­kább egy megkövült fadarabhoz hasonlított. Odavittem anyához, ő is azt mondta, ez egy fa. De én hazavittem, hogy apa is megnéz­hesse. Otthon Anna édesapja, Bánsz­ki Zoltán figyelmesen megvizs­gálta a „fadarabot”, ami sokkal inkább csontnak tűnt, hiszen a vége le volt kerekítve.- Apa szerint egy ősló csigo­lyadarabját találtam a folyóban, amit azonnal vízbe tettünk, ne­hogy baja legyen a levegőn. Az­tán arra gondoltunk, bevisszük a földvári Tiszazugi Földrajzi Múzeumba. Kérdésünkre, járt-e már Anna ebben a múzeumban, élénk bó- logatás volt a válasz. A kislány tanítója, Kertész Ivánná Éva el­mondja, az egész osztály né­hányszor megfordult már ebben a múzeumban, a gyerekek lát­hattak tehát régi-régi csontokat, sőt, itt még kedvükre „régész- kedhettek” is.- Elsősek voltak még diákja­im, amikor először elutaztunk Tiszaföldvárra. Ismerem a mú­zeum pedagógiai programját, gyerekközpontú és remek ér­tékeket továbbít. Ráadásul csa­ládias hangulatú, nem egyszer a szülőkkel együtt látogattunk el az intézménybe. Úgy tűnik, ezek a látogatások nem voltak hatástalanok, hiszen Anna vél­hetően az ott látottak miatt (is) gondolta azt, hogy megmutatja a szakembereknek a „leletét”. Végül a család valóban elvitte a csontot a múzeumba.- Megígérték, kapok egy fotót a csontról, amit egyébként most vizsgálnak meg közelebbről - magyarázza a kislány, majd hoz­záfűzi, úgy tudja, a csont máso­latát a keresőbe teszik, oda, ahol régészkedni szoktak a gyere­keknek.- Amint bekerül ide „Anna csontja”, azonnal felkerekedünk az osztállyal, hogy mi is átéljük a megtalálás örömét. ló érzés, hogy van már „személyes érin­tettségünk” is a múzeum tár­gyait illetően - bólogat a taní­tónő. A múzeum igazgatója, Béres Mária elmondja, időközben le­zárult a csont vizsgálata és kide­rült, egy kisebb méretű gyapjas orrszarvú ágyéki csigolyáját ta­lálta meg Anna a Tiszában. Bé­res Mária szerint Anna és a fal­vai gyerekek (akik mammut- csontot találtak és vittek be au­gusztusban az intézménybe) példája is bizonyítja, érdemes úgy oktatni a kisdiákokat, hogy azok tudatos, a környezetet látó és figyelő gyerekekké, majd fel­nőttekké váljanak. Amerikai autók gazdái találkoztak • Amerikai au­tóstalálkozót szerveztek a hét végén a városban, immár má­sodik alkalommal. A rendezvé­nyen számos kocsicsodát le­hetett megtekinteni, megis­merve az autógyártás legen­dáit, a hatvanas évektől egé­szen napjainkig. A találkozó olyannyira jól sikerült, hogy jö­vőre már kétnaposra tervezik a programot. Hamarosan munkába áll az újeke I шмл Ekét vásárolt az önkormányzat, hogy azt a START-munkaprogramon be­lül használják. A mezőgazdasá­gi szerszámot már most, az őszi tennivalók során munkába állít­ják a közfoglalkoztatottak. A te­lepülés egyébként egy hektá­ron gazdálkodik, egyebek kö­zött burgonyát, kukoricát, pap­rikát, paradicsomot és uborkát termeltek. A nemrégen vásárolt eke 200 ezer forintba került. Az eső sem jelenthet akadályt KUN8ZENTMÁRT0N Városnapot tartanak a hétvégén, szom­baton. Felvonul a Szent Már­ton Lovas Egyesület, horgász-, majd hal és vadételfőző ver­senyt rendeznek, koronglö­vész bajnokságot tartanak. Az izmos férfiak és nők erő­fesztiválon vehetnek részt, a gyerekek kézműves foglalko­záson. Az est vendége a Csík zenekar lesz. Még a terményeket is megáldották KUNSZENTMÁRTON Terményhá­laadást tartottak vasárnap szentmisekor a Szent Márton Templomban. Erre az alkalom­ra terményoltárt állítottak, a mise előtt ide várták a zöldsé­geket, gyümölcsöket, termé­nyeket, amiket a szentmise után haza lehetett vinni. Kedvez a száraz idő a régészkedőknek Nemrégiben adtunk hírt ar- ba vitték a leletet. A mostani szá­rói, hogy páratlan szerencséjük ráz időjárás különösen kedvezett volt azoknak a falvai gyerekek- az ifjú régészeknek: a folyó rend­nek. akik gyapjas mamut csont- kívül alacsony vízállasa miatt jaira bukkantak ugyancsak a Ti- sok-sok érdekesség került elő a sza partján, a homokban. Ezek a Tiszából -- tudtuk meg Béres Ma gyerekek is a földvári múzeum- ria földvári múzeumigazgatótól, Nem tisztázott a műkincsek múltja . Történelmünk egyik rejtélyéről, a Seuso-kincs néven ismert késő római ezüs­tökről tartott előadást a Tisza­zugi Földrajzi Múzeumban Haj­dú Éva újságíró, aki tíz eszten­dőn keresztül munkálkodott mi­niszteri biztosként a hazánkból kivitt műtárgyak visszaszer­zésén. Az előadó az elmúlt év­ben könyvben is összefoglal­ta munkájának tapasztalatait. Amint köztudott, évtizedekkel ezelőtt páratlan értékű késő ró­mai ezüstkincs tűnt fel a nem­zetközi műkincspiacon, amely­re többek között hazánk is beje­lentette tulajdonosi igényét. Ma­gyarország elfogadható bizonyí­tékokat tudott felmutatni a kincs eredetéről. Az egyik tál felirata mellett a tárgyakat őrző bronz­edényen talált talajnyomok ta­núskodnak a Seuso-kincs itteni származása mellett. A tárgyak útját meggyilkolt magyar sorka­tonától kezdve nepperek, műke­reskedők is kísértek, amíg egy része eljutott a Magyar Nemzeti Múzeum raktáráig. A feltehető­en negyven tárgy közül tizenöt darab került vissza vásárlás ré­vén Magyarországra, s jelenleg is folyik a kincs körüli nyomo­zás. Nem tudni ugyanis, hogy ki gyilkolta meg a megtalálót, Sü- megh Józsefet, mekkora a kincs nagysága és miképpen, kinek a közreműködésével hagyhatta el az országot. Sz. I. elsősorban Abony és annak környékén élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosz­tani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 30/6474-699-es telefonszámot hétköznapokon! Naponta ezer darabot is legyártanak a munkások Térköveket készítenek cibakhaza Folyamatosan készül­nek a térkövek a polgármeste­ri hivatal udvarán. Az önkor­mányzat már tavaly beszerez­te a gyártáshoz szükséges gé­peket, melyeket közfoglalkozta­tottak kezelnek. Egy nap alatt akár 1 200 darabot is legyár­tanak, ez a mennyiség több tíz négyzetméternyi területre ele­gendő. Három színnel dolgoz­nak: barnával, szürkével és bor­dóval. Megtudjuk, saját gyártá­sú kövekkel burkolták eddig a sportöltöző előtti részt, az új pi­acteret, hamarosan pedig az ál­talános iskola udvarát is ezek­kel fogják. A kedvező bekerülé­si költség miatt a lakosság is ér­deklődik a térkövek iránt. Kiss Ernő közfoglalkoztatott naponta ezer térkövet is gyárt társaival I ■otó: Joó Zsuzsa ИЮшИМИ

Next

/
Thumbnails
Contents