Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-05 / 208. szám

www.eeer.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu te#« EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK Főegyházmegyei tanévnyitó az Egri Bazilikában Szolgálni és másokért élni SZEPTEMBER ÜZENETE „Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, öltsétek magatokra az új embert!" (Ef 4, 23-24). Böjté Csaba Jászapátin A Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át Ternyák Csaba egri érsektől Tolmayerné Borbély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyettese Nagy érdeklődés övezte augusz­tus 17-én, hétfőn este a Böjté Csaba ferences szerzetes által bemutatott szentmisét. A zsúfo­lásig megtelt jászapáti templom­ba az egész Jászságból érkez­tek. A papság és a hívek mellett a világi vezetők, az egyházi is­kolák diákjai és tanárai is egy­aránt szép számmal képviseltet­ték magukat. A megjelenteket Kladiva Imre plébános köszön­tötte, aki a bátorság és a hit em­berének nevezte Csaba testvért. Böjté Csaba szentbeszédében elsőként arról beszélt, hogy Szent István király életében na­gyon fontos szerepet töltött be a Szűzanya. A jézusi eszményt a Szűzanya valósította meg a leg­tökéletesebben, ő az az ősfor­rás, amihez újból és újból visz- szatérünk. A homíliában felmu­tatott másik máriás szempont, hogy ő soha nem csinált semmit egyedül, kommunikált, beszélt másokkal - Erzsébettel, a pász­torokkal, a bölcsekkel, Simeon­nal, az apostolokkal - együtt kereste a megoldást. Csaba testvér végül megosz­totta élete egyik legmegrázóbb élményét is az egybegyűltek­kel, amely szintén a helytállás és a közösségszeretet szép pél­dája. Egy sötét, hideg estén az előző télen Csaba testvérnek szólni kellett egy választások­kal kapcsolatban, a magyar-ro­mán ellentét miatt gyülekező tömeghez, akiket már körülvett a román rendőrség. A következő szavakkal sikerült a helyzeten úrrá lennie: „Aki magyarként nem tudja tisztelni a velünk élő románokat, az nem jó magyar, nem Székelyföld javát építi. De aki románként nem tudja tisz­telni az itt élő magyarokat, az sem a nemzete javát szolgál­ja. A Kárpát-medencében nem tudunk külön-külön - jászok, szerbek, szászok, cigányok, né­metek, magyarok, románok - tündérkertet varázsolni, csak együtt tudjuk Isten országát építeni! Ha Jézus tudott átdöfött szívvel Péter apostolnak a taga­dásért megbocsátani, átdöfött lábbal a damaszkuszi úton Saul után menni, Mária Magdolná­nak, a bűnös asszonynak első­ként a feltámadás után megje­lenni, akkor nekünk, kárpát­medencei magyaroknak is tud­nunk kell összefogni, hogy Is­ten országa - ahonnan a fiatal­jaink nem vágynak el - itt meg­valósulhasson.” Taczmann Mária Az Egri Főegyházmegye közne­velési intézményeinek pedagó­gusai és lelkipásztorai kaptak meghívást arra a tanévnyitó ün­nepségre, amelyet augusztus 25-én tartottak az Egri Bazili­kában. A résztvevőket Juhász Ferenc atya, az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatóságá­nak (EKIF) elnöke köszöntötte. A szentmise a Veni Sancte-val, azaz a Jöjj Szentlélek Úristen című énekkel kezdődött. EGER Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében rámutatott: az idei tanévre azt a nevelési célt tűztük ki magunk elé, hogy a ránk bízott gyermekek és fiata­lok növekedését segítsük, és fel­készítsük őket a családi életre. Szent Pál apostol a mai Szent­leckében, a Szeretet himnusz­ban kibontja a feladatokat, ami­kor a szeretet 15 tulajdonságáról beszél, rendkívül választékos és nagyon érthető módon bemutat­va azt. Valójában a szeretetnek ezek a megnyilvánulásai tart­ják egyben a családokat. Ha eze­ket sikerül a gyermekekkel meg­ismertetni és megszerettetni, ak­kor jó úton járunk. Ternyák Csaba érsek hangsú­lyozta: olyan felnőttekké szeret­nénk nevelni fiataljainkat, akik képesek uralkodni káros szenve­délyeiken vagy önző vágyaikon. Hiszen tudjuk nem az az erős ember, aki másokat legyőz, ha­nem aki önmagát le tudja győz­ni. A felnőttkor akkor kezdődik, amikor egy fiatal felelősséget tud vállalni a tetteiért és döntései­ért, amikor megtanul szolgálni és másokért élni. Ezért olyan fon­tos a bérmálás szentsége, amely a kegyelmi rendben ehhez segíti hozzá a fiatalokat. Ezután Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes ál­lamtitkár tartott előadást „A köz­nevelési rendszer fejlesztésének irányai" címmel. Elmondta, hogy az idei feladatokat három szó­ban lehetne összefoglalni: esély­teremtés, hátránykompenzáció, versenyképes tudás. Jelenleg fo­lyik az oktatási reform. Ennek egyik lépése, hogy 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodát. Az óvoda esélyteremtő képességé­nek erősítésére 1,3 milliárd fo­rintos pályázatot írtak ki. Az is­kolai intézményrendszer fejlesz­tése is folyamatos: tornaterem, tanterem és tanuszoda fejlesztés indult el. Hangsúlyozta, az idei tanév kulcsszava az esélyterem­tés. Az a szándék, hogy minden gyereknek megadják az esélyt a tanulásra, a fejlődésre, megtalál­ható az intézkedések mögött. Ezt követően Bíró László püs­pök, a Magyar Katolikus Püspö­ki Konferencia családreferense a család szerepéről tartott elő­adást. Ferenc pápa szavaira hi­vatkozva rámutatott: „az ideig­lenesség társadalmába az állan­dóság kultúráját szeretnénk be­hozni”. A boldogságra vágyunk, de nincs időnk egymásra, nincs időnk az emberi kapcsolatok táp­lálására. Felhívta a figyelmet: a kapcsolat az állandóság hordozó­ja. Ne sajnáljuk az időt egymásra, családtagjainkra. Ternyák Csaba érsek elismerő oklevelet adott át két idén nyáron nyugdíjba vonuló igazgatónak: Leskó Ferencnének, az apci Apá­czai Csere János Katolikus Álta­lános Iskola és Liktor Tamásnak, a hangonyi Szent Anna Katoli­kus Általános Iskola intézmény- vezetőjének. Ezután vehették át az egri ér­sektől a Szent Gellért-díjakat a katolikus oktatásban és nevelés­ben végzett kiemelkedő szolgála­tért. A Szent Gellért-díj arany fo­kozatában részesült dr. Kriston- né Kiss Klára igazgató, a tisza­füredi Szent Imre Katolikus Ál­talános Iskola és Háromkirályok Óvoda vezetője, Tolmayerné Bor­bély Zsuzsanna, a gyöngyösi Vak Bottyán Katolikus Középiskola és Kollégium igazgató-helyette­se és Vodila Józsefné, a Diósgyő­ri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa. Andáné Hendrik Mária, a tö­rökszentmiklósi Bercsényi Mik­lós Katolikus Gimnázium és Kol­légium, Általános Iskola, Óvoda Szent Kristóf Katolikus Tagóvo­dájának vezetője, Nagy Árpádné, az egri Szent Imre Katolikus Ál­talános Iskola és Jó Pásztor Óvo­da iskolatitkára, Sebes Péter, a sátoraljaújhelyi V. István Katoli­kus Középiskola és Általános Is­kola és Óvoda intézményvezető­je és Szőllősiné Rab Sarolta cím­zetes igazgató, a hevesi Újtelepi Katolikus Általános Iskola peda­gógusa pedig a Szent Gellért-díj ezüst fokozatát vehette át. Az ünnepség végén a Főpász­tor megnyitotta a 2015/2016-os tanévet. Нота János Böjté Csaba: „Csak együtt tudjuk Isten országát építeni!” JEGYZET Informatikai fejlesztés A három észak-magyarországi megyére - Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Jász-Nagykun-Szol- nok - kiterjedő Egri Főegyház­megye fenntartásában jelenleg 40 köznevelési intézmény, meg­közelítőleg 70 feladatellátási he­lyen, több mint 2.000 munkavál­laló alkalmazásával működik. A fenntartó és köznevelési in­tézményei jelenleg nem használ­nak olyan egységes informatikai rendszert, mely az intézmények fenntartó számára fontos ada­tait nyilvántartaná és kezelné a fenntartói feladatok minőségi el­látását biztosítva. Az utóbbi 5 év­ben 10-ről 40-re nőtt köznevelé­si intézmények adatainak, esz­közeinek, humánerőforrásainak kezelésére szükségessé vált egy összefogó informatikai rendszer kialakítása. Erre biztosított lehe­tőséget az Európai Uniópályáza­ta, melyre az Egri Főegyházme­gye a fejlesztés támogatásának reményében nyújtott be pályáza­tot. A pályázaton az Egri Főegy­házmegye a Társadalmi Megúju­lás Operatív Program keretén be­lül, TÁMOP-3.1.17-15-2015-0007 azonosítószámon, „Az Egri Fő­egyházmegye oktatási intézmé­nyeinek informatikai támogatá­sa” címen bruttó 167.293.000 Ft vissza nem térítendő támogatás­ban részesült. A projektet 2015. június 1. és 2015. november 30. között kell megvalósítani. A fejlesztések segítségével az Egri Főegyházmegye köznevelé­si intézményrendszerének bővü­lése mellett biztosítani szeretné a fenntartó és intézményei közötti, az eddiginél gyorsabb és hatéko­nyabb információáramlást, a hu­mánerőforrások eddigieknél ru­galmasabb hasznosítását és a pe­dagógusok informatikai ismere­teinek fejlesztését - számolt be minderről a projekt vezetése. eptember 29-е a főangyalok (Mi- ’ É hály, Gábor és Ráfáel) ünnepe, ok- Ж J tóber 2-a pedig a szent őrzőan­gyalok emléknapja. Ez a két angyal ünnep, de főképpen a szentmise imádságai emlé­keztetnek bennünket az angyalok létezésé­re. A szentmise kezdetén, amikor bűnbána­tot tartunk, „ az összes angyalokat és szén- . teket” is kérve fordulunk az irgalmas Isten­hez. A Glória éneklése is emlékeztet bennün­ket az angyalokra, akik a „Dicsőség a ma­gasságban Istennek” kiáltással hirdették a Megváltó születését a betlehemi pásztorok­nak. Azután az angyalokkal együtt énekel­jük a „háromszor-szent” éneket, amely kife­jezetten angyali ének. A miséző pap pedig Is­tentől azt kéri, hogy „szent angyalod vigye áldozatunkat mennyei oltárodra, isteni Föl- séged színe elé”. Szükségünk is van erre a figyelmeztetésre, mert elég ritkán szoktunk gondolni az angya­lok létére, és teljesen megfeledkezünk arról, hogy az embert teremtő és üdvözíteni akaró Is­ten az angyalok által is gondját viseli életünk­nek, és segít bennünket az üdvösség felé vezető úton. A jó angyalok, mint az isteni gondviselés eszközei jelennek meg az életünkben. A Szentírás alapján hittel valljuk, hogy Is­tennek vannak nemcsak látható, hanem látha­tatlan teremtményei, ezek az angyalok. Köny­Az Ószövetség és az Újszövetség számos lap­ja beszél az angyalokról, egyes szakaszait le­het talán képletesen magyarázni, de az angya­lok létezését keresztény ember nem vonja két­ségbe. Már az ószövetségi könyvekben, mint görög nevük (angelosz = küldött) mutatja, Is­ten küldötteiként szerepelnek. Az Isten világá­hoz tartoznak, őt dicsőítő szellemi lények. Nagy Szent Gergely pápa volt az, aki első­ként írt könyvet az angyalok természetéről. Megfogalmazása számunkra is tanulságos: „Tudnunk kell, hogy az angyal szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazá­nak ezek a szellemi lényei ugyanis természe­tük szerint mindig szellemek, viszont egyál­talán nem mindig lehet angyaloknak nevez­ni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb je­lentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük an­gyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak”. Az újszövetségi Szentírásban, rendszerint Jézus kíséretében jelennek meg: személyé­nek és megváltói művének szolgálatában áll­nak. Megtestesü­lésének szent tit­kát angyal hirdeti. Születését angya­lok jelentik a pász­toroknak. Föltámadásakor angyalok vannak a sírjánál, és miután fölment a mennybe, ők szólnak az apostolokhoz. A bebörtönzött Pé­ter apostolt angyal szabadítja ki. ennünket jézus azzal biztat, hogy a föltámadáskor olyanok leszünk, mint az Isten angyalai. A gyermekeket azért nem szabad megbotránkoztatnunk, mert „angyalaik az égben mindig látják a mennyei Atya arcát”. A Jelenések könyvében úgy állnak előttünk, mint a mennyei litur­gia fontos szereplői, akik szüntelenül zengik Isten dicséretét (Jel 5,11). Számunkra talán az a legfontosabb, hogy a Zsidókhoz írt levél szerint Isten „azok szolgálatára küldi őket, akiknek az a hivatása, ahogy örököljék az üdvösséget” (Zsid 1,14). Dolhai Lajos я Angyalok által nyű belátni, hogy az Isten által teremtett uni­verzum több, illetve gazdagabb, mint amit sze­münkkel látunk. Elég, ha csak a távoli csil­lagokra és bolygókra gondolunk. Ezért vall­juk meg a Credóban: „Hiszek egy Istenben, a mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents