Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-19 / 220. szám

14. CSALÁDI KINCSESTÁR 2015. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT Ha nem történész, akkor lehet, vendéglős lenne Az otthonos igazgató- Egy időben imádtam hor­gászni. Amíg Gyöngyösön él­tem, s a gyöngyösi, majd a hatvani múzeumban dolgoz­tam, a környező halastavak­ra jártunk, többnyire feneke- zővel, pontyra. Szerettem és ismertem a Mátrát, gyakorta jártunk kirándulni, gombász­ni, szedrezni. Mára azonban egyetlen hasznos szenvedé­lyem maradt csak. Ez látszik is az alkatomon. A főzés - árul­ja el a titkot dr. Horváth Lász­ló történész, a szolnoki Dam­janich Múzeum igazgatója, mi­közben egy lábosban hagyma sül a tűzhelyen. Munkatársunktól ujneplap@ujneplap.hu SZOLNOK - Dinsztelődik - ponto­sít precízen az igazgató úr, két kavarás közben. - Tudni kell, hogy én sok hagymát haszná­lok, és paradicsomot, zöldpapri­kát, attól lesz jó testes a pörkölt- szaft. Már régóta elég kicsi az al- vásigényem, így reggel öt órakor rendszeresen ébren vagyok - magyarázza el e szenvedély eredetét. - Az ilyen lakó­telepi lakásokban a kony­ha az egyetlen olyan hely, j ahová a család zavarása nélkül elhúzódhat az em­ber, villanyt gyújthat, le­ülhet, és esetleg a dolgai­val foglalkozhat. Egy idő után azt mondta a felesé­gem, hogy ha már úgyis olyan korán ott vagyok a konyhában, ugyan te­gyem már oda a hétvé gi húslevest főni, aztán ügyeljek is rá. így kez­dődött. Azóta vasár­naponként nagyon gyakran főzök, sőt bizonyos ételeket csak én készítek itt­hon. Elsősorban hú­sos ételeket, de pél­dául nagyon szere­tek süteményeket is sütni. Ha nem lehet­nék történész, múzeu­mi ember, akkor való színűleg egy étteremben érezném magam jól, sza­kácsként. Hozzá kell tennem: a feleségem is kiválóan főz, de ő konzervatív a konyhá­ban. Én sokkal kezdeménye­zőbb, kísérletezőbb vagyok. A fűszereket maga neveli otthon Horváth igazgató úr a húsok, s a pörkölt fűszerezésében is el­tér a szokványostól. Sokféle fű­szernövényt nevelget itthon, azo­kat szárítja, maga örli. és izgat­Külföldön járva is megkóstolok mindent, és amihez kedvem tá­mad, azt megpróbálom itthon is elkészíteni. A históriai pontosság kedvé­ért azért felidézzük: az idén öt­venéves házigazdánkat lassacs­kán immár tizenöt éve, 2001 de­cemberében választotta meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei más keveréket készít belőlük. A hagyományos, „bevett" húsfű­szerek mellett ezzel „bolondítja meg” a konyhai tűzhelyen rotyo- gó marhapörköltet is. Közgyűlés az akkori megyei múzeumi igazgatóság igazgató­jává, és ő 2002 januárjában köl­tözött a városba. Azóta a szolno­ki közélet ismert, és ami mesz- sziről jött ember esetében nem lényegtelen, elfogadott alakjává vált, és - saját bevallása szerint is - szolnokivá. A gyerekek kö­zül Zsófi már itt kezdte meg az általános iskolát, Dani pedig itt lett ötödikes. A feleség, Edit asz- szony, angol-magyar szakos ta­nárnőként találta meg helyét a városban.- Egy-egy jó pörkölt főzésére van, hogy két hétig is készülök - magyarázza tovább a „séf”. - Fontos, hogy szép hús legyen, és újabban teszek bele mindig kör­möt, csülköt, „zselés” részeket is. Sűrűbb és finomabb lesz tő­le az étel. Lassan a család távol lévő tag­jaira terelődik a szó. A már nem gyermek gyerekekre, akik a közgazdasági pályát választot­ták maguknak, no és a szülők­re, akik, egyre idősebben, Gyön­gyösön élnek.- A gyerekek egyre keveseb­bet vannak már velünk. Kez­dünk azokhoz az idősödő há­zaspárokhoz hasonlítani, amelyek éppen vagy ha­zavárják, vagy éppen elengedik a gyerme­keiket. De így van 5. ez rendjén. A szü­leim és az anyó­som miatt folya­matos lelkiisme- ret-furdaiás-ér- zéssel küzdünk, amiért nem tu­dunk annyit együtt lenni és segíteni ne­kik, amennyit szeretnénk, és amennyire szükségük len­ne. Hétvégéken annyira sze­retném, ha már pénteken dél­után elindulhat­nánk Gyöngyös­re, bevásárolnánk a szülőkkel, szom­baton kirándul­nánk és gombász­nánk a Mátrában... De sajnos nincsenek ilyen hétvégéink. Ren­dezvények, elfoglaltsá­gok még szombatonként is. Egyszerűen nem tehe­tem meg, hogy a kollégá­kat kirendelem dolgozni hétvégére, és éppen én nem vagyok ott. m 4 Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! L_________________ E-mail címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. ___________________________________________________A Zsolt atya! Gondban vagyok. 13 éves lányomat a Facebookon zaklatják. Mindenféle csúnya dol­got ír neki egy fiú, nem hagyja békén. Ismerjük a srácot, a szü­leit is. Nem tudjuk, mi lehet a vi­selkedése mögött. Mit tegyünk? Szóljunk a szüleinek? Neki? A rendőrségnek? Lányom sír, kínos neki az egész... Köszönöm a vá­laszt! Márti Kedves Márti! Nagyon valós és veszélyes problémával találko­zott. Az új kutatások szerint az iskolai erőszak folytatódik ott­hon a netvilágban is, új bűncse­lekményforma, a sértett öngyil­kosságához is vezethet. Interne­tes zaklatás alatt azt értjük, ami­kor sorozatosan és hosszabb ide­ig fennálló szándékos sérelem­okozás áldozatává válik egy tiné­dzser az interneten vagy mobi­lon, lehet ennek célja a megalá­zás, fenyegetés, nevetségessé té­tel, kiközösítés, lejáratás, nega­tív színben feltüntetés, kényszerí­tés, szexuális zaklatás. Igazán el­fogadott magyar neve még nincs. Mondják elektronikus zaklatás­nak, angolul Cyberbullying. Na­gyon durva dolog, a gyerekek tit­kos agressziója folytatódik a ne- ten. Ez a probléma az iskolában is fennáll, és a szülők-tanárok eze­ket a dolgokat szokták lekicsi­nyelni vagy figyelmen kívül hagy­ni, vagy a gyerekek nem is mer­nek szólni. A zaklatást elkövető gyerekek szüleinek egy új kutatás szerint a 60-70%-a el sem tud­ja képzelni „ártatlan” gyermekéről ezt, vagy úgy gondolja, hogy má­sok vitték bele a rosszba. A Face­bookon van lehetőség a beszélge­tések kéretlen, sértő vagy erősza­kos voltának jelentésére, illetve ha beírja a „gúgliba” a kifejezést, nagyon hasznos tanácsokat talál. Kérdésében javasolt mindhárom megoldás fontos. Elegendő bizo­nyítékgyűjtést követően szóljanak az iskolában az osztályfőnöknek, a gyereknek, a szülőknek, sőt, te­hetnek feljelentést a rendőrségen is. Az, hogy mi van az elkövető vi­selkedése mögött, nem az Önök felelőssége. A lányával beszél­gessen sokat, sokat, sokat, old­ja őt fel, és álljanak ki együtt ön­magukért. Óvónő szeretne lenni A 22 eves Lonncz Laura most kezdte tanulmá­nyait a Kecskeméti Főiskolán csecsemő- és kisgyermeknevelő szakon. A tószegi lány az is kola elvégzése után óvodapedagógia szakon szeretne továbbtanulni, hogy óvónő lehessen. А НЕТ LÁNYA А НЕТ KÉRDÉSÉ Hogyan tetszik Szolnok? •ZOLNOK Ennyi idő alatt nem si­került még teljesen megismer­nem a várost. A megyés püs­pök atya augusztus 1-jével he­lyezte el Szolnokról Balogh László káplán atyát a salgótar­jáni plébániára, én kerültem a helyére. Dunakesziről jöttem, ott éltem éveken át, bár Bu­dapesten születtem. Amikor meghallottam, hogy Szolnok lesz az új szolgálati helyem, megijedtem egy kicsit. Azt hal­lottam ugyanis, hogy itt ren­geteg a munka, az itt dolgozók alig érnek a végére. Valóban nagy a város, az egyetlen plé­bánián tényleg sok a feladat. De jó szervezéssel minden megoldható! A plébánián la­kok, a városközpontban. Gyö­nyörű a környéke, talán Szol­nok legszebb része. Mondom ezt annak ellenére, hogy az el­múlt időszakban még nem jár­tam be a várost teljesen, van­nak részek, amiket egyáltalán nem láttam még. Néha még el is tévedek, ha valahová el kell jutnom. Szolnok élhető város, nem túl zsúfolt, nem túl zajos, a boltokban mindent meg lehet kapni, ami szemnek-szájnak ingere. Ha van időm, nagyokat sétálok a Rózsakertben, több­ször is moziztam a Tisza Mozi­ban. Ez utóbbi hely különösen tetszik, hiszen itt nemcsak fil­Pálfalvi Tamás káplán met lehet nézni, hanem le le­het ülni a teraszára, jókat le­het beszélgetni a barátokkal. Akik rendszeresen látogatnak engem, csakúgy, mint a csalá­dom. Persze, nemcsak a régi is­merősökkel tartom a kapcsola­tot, hanem nyitok az itt élők fe­lé is. A szolnoki hívők barátsá­gosak, segítőkészek, többször meghívtak már magukhoz. Egyetlen dolgot tartok furcsá­nak Szolnokon: azt, hogy a fi­atalok sokáig vannak az utcá­kon. Dunakeszi nyolc-kilenc után már kihalt, itt viszont (és főleg a Tisza-parton) még haj­nali kettőkor is jobb esetben beszélgetnek a diákok, rosz- szabb esetben ricsajoznak. Horváth László és felesége szívesen I kirándul »»К!:-.___i___

Next

/
Thumbnails
Contents