Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-18 / 219. szám
2015. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK g GAZDASÁG GVH: több gyógyszercég kartellezett - büntetőeljárás is zajlik - Fellebbezések Óriásbírság a titkos alkuért A hazai gyógyszer-kereskedelemben eddig kiszabott legnagyobb bírságot kell befizetnie annak az öt cégnek, amely még 2011 novemberében befolyásolt egy gyógyszerbeszerzésre kiírt közbeszerzési pályázatot. Az ajánlatok benyújtása előtt felosztották a piacot. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Három gyógyszer-nagykereskedő két tanácsadó vállalkozás közreműködésével jogsértést követett el, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen csaknem 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett cégekre. Ez a gyógyszer-kereskedelemben Magyarországon eddig kiszabott legnagyobb bírság. Az Euromedic-Pharma Gyógyszernagykereskedelmi Zrt., a Hunga- ropharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. és a Teva Gyógyszergyár Zrt. egyenként 792,2 millió forint bírságot kapott, míg a Mezadin Piackutató és Marketing-kommunikációs Kft.-nek 66,6 millió forintot kell befizetnie. A végelszámolás alatt álló PharmAudit Kft.-re 12 ezer forint büntetést szabtak ki. „Az ügyben büntetőeljárás is folyik, ami már túl van a nyomozati szakaszon, és jelenleg a bíróságon zajlik” - mondta a Világgazdaságnak Basa Andrea, a GVH sajtószóvivője. HozzátetA pályázók felosztották maguk között a 919 hatóanyag körét, így mindnyájan az általuk megfelelőnek tartott arányban részesedtek a tenderből te: a közbeszerzési és koncessziós eljárásban kötött versenyt korlátozó megállapodások 2005 óta szankcionálhatók büntetőjogilag. A vizsgálattal kapcsolatban azonban a GVH nem tud felvilágosítást adni, mert ez nem tartozik a hatáskörébe. A versenyfelügyeleti vizsgálat egyébként még 2013 áprilisában a cégek székhelyén és telephelyén zajló rajtaütéssel kezdődött. A bizonyítékok között okiratok, mobiltelefon-cellainformá- ciók és védett tanúk vallomásai is szerepelnek. A Budapesti Egészségközpont Zrt. még 2011 novemberében írt ki gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást gyógyszerek és infúziós oldatok szállítására, a Fővárosi Ön- kormányzathoz tartozó tizenkét kórház számára, évente öt- milliárd forint értékben. A pályázat kiírója külső szakértőként alkalmazta a Pharm Audit Kft.-t, amely a Mezadin Piackutató és Marketing-kommunikációs Kft. segítségével szervezte meg a megbírságolt cégek összejátszását. Az elmarasztalt cégek közösen elérték a pályázat kiírásának módosítását úgy, hogy a megszabott feltételeket csak az Euromedic-Pharma, a Hungaropharma és a Teva tudja teljesíteni. A háttéralkuk révén a kartelltagok távol tudták tartani a tendertől a többi potenciális pályázót, majd a PharmAudit Kft. koordinálásával felosztották egymás között a pályázatban meghatározott 919 hatóanyag körét, így mindany- nyian az általuk megfelelőnek tartott arányban részesedhettek az elnyert tenderből. A GVH úgy ítélte meg, az érintett cégek a gazdasági verseny korlátozását célzó és valóban ilyen hatással járó, egységes, komplex és folyamatos jogsértést követtek el a közbeszerzésnél. A nagykereskedők befolyásolták a gyógyszerbeszerzésre kiírt köz- beszerzési pályázatot, mert az ajánlatok benyújtása előtt egyeztették áraikat, és felosztották a piacot egymás között. Az árrögzítést és a piacfelosztást megvalósító közbeszerzési kartellek a legsúlyosabb versenyjogsértésnek minősülnek. Ezt az esetet súlyosbítja, hogy a kartellt célzó egyeztetések sikerrel jártak - hívta fel a figyelmet a GVH. A bírság kiszabásakor a nyertes ajánlatok összértékének háromszorosából indultak ki, enyhítő körülményként értékelték ugyanakkor, hogy a nyertesek tényleges forgalma összességében 400 millió forinttal kevesebb volt, mint az aláírt keretszerződésben rögzített érték, és az érintett kórházak - a keretmegállapodásos közbeszerzés sajátosságaiból adódóan - tovább versenyeztethették az ajánlatokat. A szervező PharmAudit Kft. és Mezadin ugyanakkor a törvény szerint kiszabható maximális bírságot kapta. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. közölte, nem ért egyet a döntéssel, és minden lehetséges jogi lépést megtesz annak megváltoztatásáért. A Hungaropharma álláspontja szintén az, hogy semmilyen tekintetben nem követtek el jogsértést. Az Euromedic Pharma is fellebbez: azonnali jogi lépéseket tesznek a GVH döntése ellen. Joseph Priel, a cég elnöke tegnap kijelentette, a GVH döntése több tekintetben figyelmen kívül hagyta a gyógyszer-nagykereskedelmi piac sajátosságait, miszerint az árak és az árrések törvényileg szabályozottak. GVH: korlátozták a versenyt a közbeszerzés során. HIRDETÉS Ki lakik a végén Ingatlan bérlés kockázatok nélkül Ha bérbe adunk egy ingatlant a tulajdonos/bérbeadó köteles azt a szerződés alapján birtokba, használatba adni a bérlő számára, a bérlő pedig köteles ezért bérleti díjat fizetni. Ha pedig a szerződés megszűnik, a bérlő köteles az ingatlant a bérbeadó birtokába bocsátani. Azaz köteles az ingatlant a bérbeadónak visszaadni és onnan kiköltözni. Természetesen ezen túlmenően a bérleti szerződés számos más rendelkezést is tartalmaz: az ingatlan állapotára, állagmegőrzésére, karbantartásra, biztosítások megkötésére, ■ egyéb biztosítékokra, a közös költség és a rezsi viselésére, a felmondás körülményeire, a beköltöző személyek számára, a használat módjára stb. vonatkozóan, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb probléma a bérleti díj megfizetésének elmaradásával és különösen a bérlet megszűntével, a bérelt ingatlanból való kiköltözéssel van. Ezen a két problémás területen különösen hasznos segítséget nyújt a közjegyzői okirat, mint speciális biztosíték. Lássuk hogyan: A közjegyzői okiratnak fontos joghatása az, hogy a benne foglalt kötelezettségek per nélkül végrehajtás lefolytatására alkalmasak. Tehát a kötelezettség teljesítésének elmaradása / Dr. Parti Tamás elnök, Budapesti Közjegyzői Kamara esetén a jogosultnak nem kell pereskednie, hanem közvetlen bírósági végrehajtással kezdheti a jogérvényesítést, ezzel jelentős időt és költséget takaríthat meg amivel magát, illetve a bérbe adott ingatlant további károktól kímélheti meg. A fent írottak érvényesülnek akkor is, ha a szerződő felek bérleti szerződésüket közjegyzői okiratba foglaltatják, vagy a már megkötött szerződésükhöz közjegyzői okiratba foglalt bérlői kötelezettségvállalást kapcsolnak. A bérlő mindkét esetben közokiratban kötelezi magát, hogy az okiratban meghatározott összegű bérleti díjat, esetleg az összegszerűen meghatározható közös költséget, rezsit az iratban dátumszerűen meghatározott napokon, megfizeti a bérbeadó számára, továbbá kötelezettséget vállal arra is, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az ingatlant kiürítve a bérbeadó birtokába adja, ezekkel a nyilatkozatokkal az ügyletet tulajdonképpen átlép a peren kívüli közvetlen jogérvényesítés területére. Egy ilyen okirattal a bérlő nem csupán gyorsabb és olcsóbb jogérvényesítési lehetőséget biztosít a bérbeadó számára, hanem jelentős bizalmi tőkét is felhalmozhat a jogviszonyban, hiszen az önmagával szemben a gyorsabb jogérvényesítést vállalva alappal számíthat a másik fél bizalmának erősödésére. Természetesen ezekben a végrehajtási ügyekben is fennáll a jogorvoslat lehetősége. Minden esetre a jogérvényesítés ezzel együtt is, az esetleges végrehajtási perrel együtt is sokkal rövi- debb időt vesz igénybe, mint az eleve perrel indított jogérvényesítés. Ki kell emelni, hogy a bérlő jól teszi, ha megfelelően dokumentálja a fizetési és egyéb számon kérhető kötelezettségei teljesítését, ugyanis ha végül a bérbeadó ezen kötelezettségek teljesítésének elmulasztására hivatkozva indítana ellene végrehajtást, ezek a dokumentumok /átutalási bizonylatok, elismervények stb./ fontos bizonyítékok lehetnek. МСЖ EU-biróságon a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány Bukásra áll a cafeteria? Több ponton is ellentétes az EU-szabályokkal a külföldi cégek kiszorítása LUXEMBOURG Több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyar- országi cafeteriaszabályozás - foglalt állást tegnap Yves Bot, a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnoka. Bár az állásfoglalás nem kötelező érvényű a bírák későbbi döntését illetően, nagyon ritkán fordul elő azonban, hogy a luxembourgi testület a főtanácsnoki véleménnyel alapvetően ellentétes ítéletet alkosson. Az ügy előzménye, hogy a magyar állam kiszorította az étke- zésijegy-piacról a jellemzően külföldi hátterű cégeket. 2011 novemberében döntöttek arról, hogy 2012-től bevezetik az Er- zsébet-utalványt, és a fogyasztásra kész étel vásárlása csak ezzel lehetséges, míg a vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak SZÉP-kártya felhasználásával minősül béren kívüli juttatásnak. Egy évvel később az adótörvények megváltozásával az állami étkezésijegy-kibo- csátó (Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány) monopolhelyzetbe került, míg a SZÉP-kártyák- kal az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) foglalkozhat. A kormány lépése ellen már a tervek nyilvánosságra kerülésekor tiltakoztak az érintett cégek, így az étkezési utalványok forgalmazásra szakosodott három francia tulajdonú vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo is. Az Európai Bizottság már 2011 novemberében kérte a magyar kormányt, hogy módosítson az akkor még csak tervezett szabályozáson. Ennek hiányában kezdődött az évekig húzódó pereskedés. Yves Bot nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint a vállalkozások letelepedési szabadságát jogellenesen korlátozza az a magyar jogszabály, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát. A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a magyar törvény a kártyakibocsátás követelményéül támasztja, hogy a cégeknek Magyarországon kell elsődleges telephellyel rendelkezniük. „Az uniós irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen” - emlékeztet az állásfoglalás. A jogász szerint az is sérti az uniós jogot, hogy csak részvény- társaságok vagy kft.-k végezhetnek ilyen tevékenységet, mert a tagállamok nem írhatják elő, hogy a szolgáltató milyen formában működjön. Yves Bot úgy véli, az is ellentétes az uniós szabályokkal, hogy SZÉP-kártyát csak azok bocsáthatnak ki, akiknek minden nagyvárosban van ügyfélszolgálati irodájuk. „A tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek” - írja indítványában az uniós bíróság jogásza. MW
