Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

2015-09-14 / 215. szám

2015. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ

BELFÖLD у

Év végére 2,2 millió háztartás számára válik elérhetővé a Magyar Telekom szupergyors vezetékes internet szolgáltatása.

MEGÁLLÍTHATATLAN A FEJLŐDÉS

Christopher Mattheisen: a Digitális Magyarország program 2018-ig mindenhova elér majd

Christopher Mattheisen az Egyesült Államokban született, de évtizedek óta él Európában. Néhány kisebb kitérő mellett Magyarországon dolgozott, a kilencvenes években részt vett a Telekom-előd Wes- tel alapításában, és lassan tíz éve igazgatja a Magyar Teleko- mot. A magyar távközlési hálózatot Európa egyik legjobbjának tartja, de a következő évek fejlesztéseinek köszönhetően a hazai infrastruktúra tovább javul majd: a cél a 100 százalékos lefedettség, minimum 30 megabit per másodperces átviteli sebességgel. Bízik benne, hogy 2018-ra megvalósul a Digitális Magyarország.

Árvay Tivadar fivadar.arvay@mediaworks.hu- Annak ellenére, hogy hazánkban szinte mindenkinek van mobilja, a készülékeket inkább telefonálásra, mint internetezésre használják. Ön is így látja, vagy a Magyar Telekom ügyfeleinél mást tapasztalnak?- Mi pont azt látjuk, a mobil- net nagyon terjed, ráadásul azt sem lehet mondani, hogy a felhasználók csgk a fiatalok lennének. Ez jól látszik a Telekom előfizetőin is: tízből nyolc ügyfelünk már valamilyen mobilinternetes csomagot választ, és az eladott készülékek szinte mindegyike okostelefon. így ha lehet is beszélni valamilyen lemaradásról - legalábbis ami a felhasználók szokásait illeti ez nagyon gyorsan megszűnni látszik, Magyarországon is egyre többen használják a készülékeiket internetezésre.- Mennyire függ a felhasználás módja a lakóhelytől? A budapestiek például többet inter- neteznek mobilról, mint a vidéken élők?- Nagy különbség nincs, noha a fővárosban valóban egy kicsit gyorsabban terjed a mobilnethasználat. Ez az eltérés azonban messze nem akkora, mint amekkorának gondolnánk.- Minek köszönhető, hogy a mo- bilnethasználók száma ilyen dinamikusan nő? A készülékek árának csökkenése például fontos tényező?- Biztosan. Ugyanaz zajlik le most a készülékek piacán, mint körülbelül tíz évvel ezelőtt, amikor elterjedt a 3G technológia. A különbség az, hogy akkor viszonylag lassan kezdtek csökkenni az árak. Most, a 4G megjelenésével szinte egy időben kezdődött az árak esése, hiszen az új készülékek többsége eleve 4G-képes, azaz nincs értelme az egyes mobilok közötti különbségre hivatkozva magasan tartani az árakat. Igaz ez annak ellenére is, hogy a 4G két évvel ezelőtti megjelenésekor rövid ideig valóban csak a csúcskészülékek voltak negyedik generáció képesek. Ma egyébként akár beszerzési áron is hozzájuthatnak az ügyfeleink ezekhez a készülékekhez, ami szintén nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mobilnethasználat villámgyorsan elterjedjen.- A mind szélesebb körben használt 4G-s telefonok mellett néhány gyártó újra elkezdett „fél- okos"-telefonokat forgalmazni.

Ez szembemegy azokkal a trendekkel, amikről az imént beszéltünk. Vajon kiket céloznak ezekkel a készülékekkel?- Vannak gyártók, akik kifejezetten ezekkel, a szakmán belül feature phone-nak nevezett középkategóriás telefonokkal foglalkoznak, de míg néhány éve ezek a készülékek is benne voltak a fősodorban, mára inkább kivételeknek számítanak. A mainstream ma egyértelműen az okostelefon.- A készülékeken és a felhasználói szokásokon tehát az látszik, hogy a mobilinterneté a jövő. Miért fontos akkor a Telekomnak a vezetékes hálózat fejlesztése?- A vezetékes hálózatoknak mindig lesz helyük a piacon. Minél inkább terjed ugyanis a 4G, minél többen akarnak videókat letölteni, felvenni, megnézni és persze élőben megosztani, annál inkább szűkül a felhasználható sávszélesség az osztott hálózatokon. A vezetékes szolgáltatás esetében viszont az átvitt adatmennyiség legalább a tízszerese lehet annak, amit a mo- bilnet elbír. Ahogy nő és fejlődik a mobilátvitel, úgy fejlődnek a vezetékes technikák is, miközben a hálózaton küldött adatok mennyisége is egyre növekszik. Ezért vagyok biztos abban, hogy a jövőben is szükség lesz a megbízható és gyors adatátvitelre képes vezetékes technológiára. Gondoljunk csak a hologramos televízióra, amely már nem is annyira a távoli jövő zenéje. Aki otthon ül és tévézni akar, nyilván nem szeretné majd megosztani a sávszélességét egy másik eszközzel. Mindkét technológiának meglesz a helye és a szerepe a jövőben.- A vezetékes infrastruktúra mindig gyorsabb lesz, mint a mobil?- A mobiltechnológia rohamosan fejlődik, de úgy vélem, a vezetékes meg fogja tartani az előnyét. De itt már elképesztő gyorsaságokról beszélünk mind a vezetékes, mind a mobiltechnológia esetében. A vezetékes internet igazi erőssége a kiszámíthatóság, a stabilitás és a sokat emlegetett osztatlanság.- A fentiek ellenére a hazai vezetékes hálózat kiépítettsége korántsem teljes, a lefedettség mellett nyilván a minőségben is vannak eltérések.- Igen, a magyar vezetékes hálózatok struktúrája valóban heterogén képet mutat. Az egyik ok talán az, hogy a most működő rendszer nem egyetlen korábban működő szolgáltató hagyatéka, hanem sok kisebb-nagyobb cég fejlesztésének az eredménye, amelyből aztán mások mellett a Magyar Telekom is létrejött. A Digitális Magyarország programban meghatározott hálózat- fejlesztések azonban már azonos színvonalon készülnek el majd minden beruházó részéről.- Van még terület az országban, ahol nem érhetők el a vezetékes szolgáltatások?- Van, igen, a mi és a többi piaci szereplő fejlesztései is erre irányulnak. Növelni kell a vidéki régiók szélessávú szolgáltatásokkal való ellátottságát, ezáltal csökken a különbség a városi és vidéki területeken elérhető internetszolgáltatások színvonala között is.- Mi a cél? Teljes lefedettség minél előbb, vagy egy jó minőségű és gyors hálózat, akár hosszabb kiépítési idővel?- A Digitális Magyarország víziójában minden magyar háztartás számára elérhetővé válik a szupergyors szélessávú internet, és felhasználóként a legmodernebb digitális szolgáltatásokat használhatjuk majd.- Ez mikorra várható?- A tervek szerint 2018-ra megvalósul.- Reális célkitűzés ez?- Igen, bár több tényezőtől függ. A kitűzött céljaink mentén minden szereplő teszi a dolgát. Az állam a beruházásokat ösztönző környezet kialakításán dolgozik, a piac pedig már a fejlesztésekre összpontosít. És persze mindenképpen szükség lesz hozzá európai uniós forrásokra is. Én optimista vagyok, bízom benne, hogy 2018-ra elérjük a kitűzött céljainkat.- Van erre igény a fogyasztói oldalon?- Biztosan lesz. A világban mindenhol az a tendencia, hogy a sávszélesség fejlesztése adat- forgalmat generál, ami alatt nemcsak a videotartalmakat kell érteni. Az optikai rendszerek kiépítése lehetőséget teremt számos alkalmazásnak, kezdve az e-közigazgatástól egészen a telemedicináig.- A teljes lefedettség mit jelenthet majd az árakra nézve? Óriási pénzeket kell költeniük a fejlesztésre, ezt valahol vissza kellene hozni.- A Digitális Magyarország program keretében megvalósuló beruházásokat egyrészt'saját forrásból, másrészt EU-s forrásokból fedezik a hálózatfejlesztők. Ez pedig kedvez majd a vég- felhasználói áraknak, hiszen csak a saját költségeket kell kitermelni. Általánosságban pedig igaz, hogy a magyar árak nem túl magasak, nemzetközi összehasonlításban is verseny- képesek. A hazai távközlési piacot rendkívül erős verseny jellemzi. Magyarországon ennek köszönhetően világszínvonalú szolgáltatáskínálatból választhatnak ügyfeleink, rendkívül kedvező árszínvonalon.- Hol indulnak a fejlesztések az országban?- Egyszerre több helyen, de az első város Nyíregyháza, ahol már idén minden háztartás számára elérhetővé válik a szupergyors vezetékes internet.- Amikor Nyíregyházát említi, akkor az a várost, vagy a környező településeket is jelenti?- Első körben Nyíregyházáról van szó, de a Digitális Magyar- ország programban részt vevők 2018-ig mindenhova elérnek az

országban, tehát a hálózatépítés nem áll meg a városhatároknál.- Több mint húsz éve dolgozik Magyarországon, a Telekomnál is évtizedes múltja van. Visszatekintve hogyan látja a magyar távközlési piac, ezen belül a mobil- hálózatok fejlődését?- A szolgáltatásminőséget tekintve a legjobbak közé sorolható a magyar infrastruktúra Európában. Ha valaki utazik például a londoni metróban, megtapasztalhatja, hogy hányszor szakad meg a vonal, vagy egyes helyeken milyen hálózati gyorsaságot kap. Ehhez hasonlítva a magyar infrastruktúrát nincs okunk a panaszra.- Ezt akár a személyes sikerének is elkönyvelheti?- Én csak egy ember vagyok ebben a csapatban, úgyhogy semmiképpen sem csak az én érdemem.- Ha már a csapatot említi,

a Magyar Telekom többször is elnyerte a Legjobb Munkahely címet....- ...amire nagyon büszke vagyok. Mint ahogy arra is, hogy a Telekom közel húsz éve foglalkozik a működéséből adódó fenntarthatósági kérdésekkel, és a hazai vállalatok közül az elsők között hozott létre külön környezetvédelmi, majd fenntarthatósági szervezetet. A fenntarthatósági stratégiánkban egyébként olyan konkrét célok is megfogalmazódnak, mint például a vállalat szén-dioxid-kibocsátá- sának 25 százalékos csökkentése 2015-re. A klímaváltozás kezelése az egyik legnagyobb kihívás ma a környezetvédelemben. Jó kezdeményezésnek tartjuk az Élő Bolygónk (www. elobolygonk.hu) honlapot, ahol személyes voksunkkal buzdíthatjuk cselekvésre a decemberi párizsi klímacsúcs résztvevőit.- A Legjobb Munkahely címet legutóbb 2012-ben nyerték el, de vajon hogyan lehetett ezt elérni a gazdaságilag nehezebb időszakban is?- Hatalmas kihívás ez a cégen belül. A munkatársaink tudják, hogy mik a céljaink, hogy a stratégiánk sikeres. Manapság azonban senki sem garantálhat életen át tartó munkahelyet a dolgozóinak, viszont akik a Telekom csapatában dolgoznak, azoknak az itt töltött évek alatt minden támogatást megadunk, hogy egy esetleges búcsú esetén olyan képességekkel, olyan tudással lépjenek ki a cégtől, amellyel helytállhatnak a munkaerőpiacon.- A fejlesztések befejezésével hogyan képzeli a saját feladatait a Telekomnál? Van következő szint, esetleg más ország, ahol újra felépítene egy hasonlóan sikeres céget?- Ebben a szakmában mindig van újabb szint, így a magyarországi fejlesztések sem állhatnak meg. Ami engem illet, azt nem tudom megmondani, hogy hány százalékban tekinthetem magamat magyarnak, de itt vagyok otthon, itt él a családom, magyar á feleségem, ezt az országot tekintem az első számú otthonomnak. Szeretem Magyarországot.