Új Néplap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
2015-09-11 / 213. szám
2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK GAZDASÁG у Sok termett idén és jó a minősége is, mégis külföldit veszünk Kína bedarálja a magyar paprikát Szinte csak silány minőségű fűszerpaprikát lehet vásárolni a hazai boltokban. Ráadásul aki azt hiszi, hogy ilyenkor magyar paprikát vesz, egyre nagyobbat téved. Kínai és dél-amerikai paprika van a legtöbb zacskóban, magyart csak azért kevernek hozzá, hogy kicsit feljavítsák. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZAG Szokol Lajos, az Országos Fűszerpaprika Terméktanács elnöke azt mondta: a magyar paprika aromája és ízesítőképessége messze felülmúlja az importpaprikáét, a külföldinek csak a színe lehet meggyőző, de a magyar őrleményeknek még a színezőképessége is sokkal jobb. A magyar paprikának a rendszerváltás óta mégis az olcsó és gyenge, általában dél-amerikai és egyre gyakrabban a kínai importtal kell versenyeznie. Emiatt nagyon sokan felhagytak a termesztéssel, és feldolgozóból is sokkal kevesebb van. Az ágazat a tömegtermelés felé tolódott, romlott a minőség, és a 70- es évek termelési csúcsához képest a mennyiség is visszaesett, az akkorinak a 15 százalékát állítják ma elő. Pedig Magyarország éghajlati adottságai ideálisak a nemzetközi piacon is versenyképes paprika termesztésére. Szeged és Kalocsa környéA kínai termesztő sokkal olcsóbban tudja megtermelni a paprikát, ezzel a hazai ЦИИ termelő alig tud versenyeznij A magyar vevő elsősorbanJEJ az árat nézi a boltban. „ I Щ Tárolási kisokos щ Meg a legjobb paprikát is el Щ lehet rontani. Kevesen tudják. ■'!-\ hogy nagyon érzékeny termék. ; Ha fényt kap. ha túl meleg helyen tárolják, vagy ha túl sokáig I főzik, elveszti a színét, _meg- i döglík" az íze és az értékes Ш egyéb anyagai is odavesznek. Az ideális az, ha 20 fok körüli j helyen, fényzaró dobozban tároljuk, úgy. hogy egy papír- J zacskóba tesszük előbb, csak j utána a dobozba. Az sem tesz ! ugyanis jót, ha fémmel vagy fával érintkezik. Főzéskor csak . a művelet vége előtt 20-25 M perccel szabad az ételhez adni. ■ Ha már az elején hozzátesszük, ™ csak ételfestéknek lesz jó, í ize nem marad. Minőségi kategorizálás A jelenlegi élelmiszer-szabályok szerint négyféle minőségű fűszer- paprikát lehet vásárolni Magyarországon. A kategóriáknál meghatározó szempont, hogy mennyi festékanyagot tartalmaz. Ennek mértékegysége az ASTA, és az ösz- szes kioldható természetes színezőanyag mennyiségét jelöli. A legalacsonyabb minőség a „rózsa", annak 60-80 ASTA a tartalma, az „édesnemes” 80-100, a „csemege” 100-120, a „különleges" 120nál magasabb ASTA-tartalmú, vagyis a legjobb minőségűben kétszer akkora a festéktartalom, mint a legalacsonyabb kategóriában. A legjobb szegedi paprikák azonban 200 ASTA-t is tartalmazhatnak. Jövő júniustól megváltozik ez a szabályozás. Három kategória marad: a különleges, kézművespaprikák a legjobb, „kiemelt minőségű" megjelölést kapják, ezenkívül pedig 1. és 2. osztályú fűszer- paprikából lehet majd választani. kén ráadásul különlegesen jó tájfajtákat nemesítettek ki az évszázadok során. „A magyar fűszerpaprika ma már luxuscikknek számít, minősége szerint is csúcstermék, de az ára alapján is az - mondta Szokol Lajos. - Összehasonlíthatatlanul jobb az íze és a minősége, de csak sokkal drágábban lehet előállítani, ezért egyre kevésbé versenyképes. A paprikatermesztés ugyanis nagyon Igényes, sok kézi munkaerőt kíván, így azokban az országokban, ahol kisebb bérért dolgoznak, ráadásul nem fűtött szárítókban, hanem napon is lehet szárítani, sokkal olcsóbban tudják előállítani. A magyar vásárló pedig az ár alapján tájékozódik, így a kiskereskedelemben, de az élelmiszer-előállító cégek is az olcsóbb terméket választják, hiába jobb a magyar, ha drágább, nem vásárolják.” A fűszerpaprikát ilyenkor, szeptember elején kezdik szedni, a szüret október közepéig eltart. Az idei nyár kedvezett a növénynek, sok és jó minőségű paprika termett, ha az ősz nem lesz túl csapadékos, kiváló fű- szerpaprikánk lehet. Amit leszednek, előbb utóérlelik, vagyis szellős helyen lógatják, majd szárítókban szárítják, és paprikamalmokban, hagyományos eljárással őrlik. „A megtermett paprika minősége mellett ezek is nagyon fontos fázisok, hiszen ilyenkor fixálják a paprika cukortartalmát és ízanyagait - mondta Koncsek Arnold, a Rubint paprika laboratóriumának vezetője. - Az utóérlelés akár több hétig is eltarthat, mire ideális állapotba kerül a paprika, ahogy a szárítás és az is nagyon lényeges, hogy például mennyi magot őrölnek a fűszerbe. A magból kerül ugyanis az értékes olaj az őrleménybe, a finomra darált paprikaszemcséket bevonja, ami meghatározza például, hogy meddig tartja meg a paprika az ízét és a színét.” Koncsek Arnold azt mondta: a jó minőségű fűszerpaprika élénk, egyenletes színű, nagyon finom szemcséjű és illatos. Ha fanyar, kesernyés szaga van, feltehetően túlszárították és az íze sem lesz jó. Ha ránézésre is mozaikos, tehát nem egységes színű és szemcseméretű, ugyancsak csalódni fogunk benne. Ha a színe matt, fakó, biztosan nem fogja meg eléggé az ételt, mert feltehetően nem friss, hanem öreg paprikából készült. Mi van, ha elromlik a régi kazán és nincs pénz újra? Választás két rossz közül MAGYARORSZÁGA közelgő kazán- piaci kötelező technológiaváltás célja az, hogy csak magas hatásfokú, gázüzemű berendezések üzemeljenek, ugyanakkor komoly mellékhatások is várhatók. Felerősödhet az elavult berendezések feketekereskedelme, a kispénzű háztartások egy része visszaállhat a vegyes tüzelésű kazánokra. Rögös az út a 86 százalékosnál nagyobb hatásfokú gázkazánok használatának előírásától odáig, hogy valóban csak ilyen berendezések üzemelj nek az országban. Az egyi fő buktató a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika című szaklap által hivatkozott tapasztalatok szerint az, hogy épülettulajdonosok egy részének nincs pénze a szabályozás által előírt ^ paraméterű kazán megvásárlására. Az elvárt magas hatásfokot a gáz égetése után távozó anyag hőjét újból hasznosító kondenzációs, illetve a hőszivattyús rendszerek tudják teljesíteni. Ezeknek a megvásárlása és felszerelése sokkal drágább egy sima kazáncserénél. A meglévő berendezéseket nem kell lecserélni, de újonnan csak magas hatásfokúa- kat lehet üzembe helyezni. Elsősorban azok a családiház-tu- lajdonosok eshetnek kelepcébe, akiknek elromlik a meglévő kazánjuk, és nincs pénzük az új, sokkal drágább berendezésre. „Két rossz közül választhatnak. Vagy visszatérnek a vegyes tüzelésű kazánokhoz - és szénnel vagy fával fűtenek, ami kevésbé kényelmes, ráadásul környezetszennyezőbb és bal- esetveszélyesebb is -, vagy illegálisan vásárolnak régebbi, elavult berendezést, és helyezhetik üzembe, szintén feketén, A kazánváltás költsége (ezer forint, év eleji árak alapján) MW-grafika forrás: Víz-, Gáz*, Fűtéstechnika Kivitelezés/44 anyagköltség Egy alapkonden- zacios kazan ara 190 Kémenycsere, \ alapanyag és költségei 220 ÖSSZESEN:790 esetleg szakszerűtlenül, ami a balesetek és a szén-dioxid-mér- gezések megszaporodását okozhatja. Ez utóbbi választás esetében fennáll a veszély, hogy kialakul a nyílt égésterű kazánok feketekereskedelme” - mutatott rá a Világgazdaságnak Szilágyi László, az évi mintegy ötmilliárd forint forgalmú épületgépészeti kereskedő, a Merkapt Zrt. igazgatósági tagja, egyben a terület 8 kereskedőjét és mintegy 300 kivitelezőjét képviselő Épület- gépész Unió elnöke. A hazai szabályozás szerint nyílt égésterű kazánt (illetve az uniós szabályok által előírt vízmelegítési hatásfok alatti, illetve adott hangteljesítmény fölötti vízmelegítőt) csak 2015. szeptember 26-ig lehet használatba venni. A rendelet néhány hete megfogalmazott, de nem életbe lépett módosítástervezete szerint az előbbi határidő csak az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult tulajdonosokra, azaz a piaci szereplőkre vonatkozna, a lakossági felhasználók azonban december 31-ig haladékot kapnak. Az épület- gépészek szakmai szervezetei és a gyártók szerint azonban az említett kockázatok miatt még az év végi időpont is túl korai, így azért lobbiznak, hogy két teljes év legyen a nagy hatásfokú berendezésekre aló kötelező átállás határ- ■je. Szerepel a tervezetben két további dátum is. Ezek szerint 2017. szeptember 26. után a túl nagy hőveszteségű melegvíz-tároló tartályok nem helyezhetők üzembe, 2018. szeptember 26-tól pedig a túl nagy nit- rogén-dioxid-kibocsátású fűtő- és vízmelegítő berendezések. B. Horváth Lilla A nagy kazánatállasról és az ErP-irányeivek következményeiről szól a Világgazdaság szeptember 17-i konferenciája. Részletek: vg.hu/konferencia Többet vásároltak a magyarok Romániában Közel 400 milliárdot költöttek a külföldiek MAGYARORSZÁG Több mint 5 százalékkal több külföldi érkezett hazánkba a második negyedévben, akik 6,2 százalékkal - 5 milliárd forint híján 400 milliárdot - többet költöttek, mint tavaly ilyenkor. Ebben nagy szerepet játszott, hogy a turisztikai utazások száma nagymértékben, ló százalékkal nőtt. A vásárlók kétötöde Szlovákiából, több mint egyharmada Ausztriából, egytizede Romániából jött. A több napra látogatók 87 százaléka turisztikai céllal érkezett Magyarországra. A külföldi látogatók 28,9 millió napot töltöttek el Magyarországon. A több napra hazánkba látogatók 308 milliárd forintot költöttek, 8 százalékkal többet, mint tavaly a második negyedévben. A legtöbbet, 50 milliárd forintot a németek költöttek. Az osztrákok 42, az USA-ból érkezők 37, a szlovákok és a románok 24, illetve 21 milliárdot költöttek. Az EU-ból érkezők kiadásai az összes bevétel 62 százalékát tették ki. Nőtt a magyarok külföldi utazása és költése is az időszakban. A magyarok több mint 4,5 millió alkalommal utaztak külföldre, 7,5 százalékkal többször, mint a tavalyi második negyedévben. A növekedést a szabadidős és a vásárlási célú utazások számának jelentős emelkedése eredményezte. Többnapos útra 12 százalékkal többen mentek, míg az egynapos utak száma 5 százalékkal nőtt. Az egy napra vásárlási célból utazók száma - a szerb határ kivételével - minden határszakaszon nőtt. A bevásárlóturizmus csaknem fele Ausztriába irányult, a szakaszon egy év alatt egytize- dével emelkedett a vásárlási célból kiutazók száma. A román határon a vásárlások növekedését befolyásolta, hogy júniusban Romániában az élelmiszerek áfája 24-ről 9 százalékra csökkent. A külföldre látogató magyarok a negyedévben 156 milliárd forintot költöttek el. A kiadások 81 százaléka a turisztikai, 12 százaléka a vásárlási célú utakhoz kötődik. Turisztikai céllal egy napra főként Ausztriába és Szlovákiába (ezen két országba irányult az egynapos turisztikai utazások döntő többsége), több napra a legnagyobb számban Ausztriába, Németországba, Csehországba, Szerbiába és Olaszországba utaztak a magyarok. Sokkal kevesebben mentek Törökországba és Egyiptomba, míg a Spanyolországba, az Olaszországba és a Görögországba látogató turisták száma dinamikusan nőtt. Az idei második negyedévben az utasforgalom többlete 240 milliárd forint volt. Az export 6,2, az import 3,4 százalékkal bővült. Az egyenleg folyó áron 8,1 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit. H. J.
